Eladták ócskavasnak, most a világ egyik legismertebb turistalátványossága

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Milliókat vonz évente, és a világ egyik legikonikusabb turistalátványossága az Eiffel-torony. Párizs szimbólumának azonban sokáig hányattatott sorsa volt.

Mára Franciaország szimbólumaként tartják számon a párizsi Eiffel-tornyot, és túlzás nélkül a világ egyik leghíresebb építménye. 2007-ben még A világ hét új csodájának egyik jelöltje is volt.

Eiffel megvásárolta a torony tervét

Szimbólummá válása meglehetősen döcögősen indult. Az Eiffel-torony tervének létrejöttében több dolog is közrejátszott. Az egyik ilyen tényező az volt, hogy akkoriban egyenesen versenyeztek egymással az építészek, hogy ezer lábnál, azaz 305 méternél magasabb épületet alkossanak. Másrészt az 1789. évi forradalom 100. évfordulójára a kormány egy világkiállítást szervezett, melynek tiszteletére egy erre méltó műalkotást szerettek volna létrehozni.

Az Eiffel & Cie két mérnöke, Émile Nouguier és Maurice Koechlin ötlete egy nagy fémtorony megalkotása volt. 1884-ben meg is valósították álmukat, formába öntötték azt. Ezután annyira megtetszett Gustave Eiffelnek a torony terve, hogy megvásárolta a már bejegyzett szabadalmat.

Az új tulajdonosának ezután a torony értékesítésével kellett foglalkoznia, ami nem bizonyult egyszerű feladatnak. Sorra elutasításra talált, mígnem 1886-ban elfogadták a tervet, és szerződést kötött a francia kormánnyal. Eszerint a hasznosítás joga 20 évig Eiffelt illette, ezután a jog Párizs városára szállt.

Nehezen indult az Eiffel-torony "karrierje"
Fotó: Massimo Borchi/Atlantide Phototr / Getty Images Hungary

A folytatás sem volt egyszerű

Az építkezés 1887-ben kezdődhetett el, ám ez sem ment zökkenőmentesen. Számtalan művész kezdett heves tiltakozásba. Ám Eiffel nem törődött velük: éjjel-nappal építették a tornyot. A szorgos munka meghozta gyümölcsét: 26 hónap alatt, 1889. márciusára elkészült a torony.

Májusban sikeresen megnyitották a turisták előtt. A világkiállítás 6 hónapja alatt 2 millióan látogattak el a helyszínre. A látogatókat lenyűgözte a látvány, és a gyors felvonók, melyeket a magyar származású mérnök, Korda Dezső tervezett. Eiffel kitüntetést is kapott az épületért: a Becsületrend lovagja lett.

Ám az Eiffel-torony ezután sem létezhetett nyugodtan: sok francia kimondottan utálja. Jól mutatják ezt becenevei is, ugyanis sokan Csúfságként, Öreg Hölgyként hivatkoznak rá. Fennállása alatt többször is le akarták bontani, és volt aki, felrobbantotta volna. A szélhámos Victor Lustig kétszer is eladta ócskavasnak 1925-ben. A második világháborúban ott tartózkodó németek fegyvereket akartak csinálni belőle.

Ugyan sokan nem szeretik, ma már nagy becsben tartják: 2014-ben felújították, és átalakították. Megújult a padlózata, luxusétterme, és üzletei is átalakultak, és lehetővé tették a mozgáskorlátozottak számára az akadálymentes mozgást. Ezenkívül az energiaellátást is modernizálták. Fontos "díszlete" volt a 2024-es párizsi olimpiának is.

Ha kíváncsi vagy, milyen látványban lehetett része annak, aki titkos lakás épített az Eiffel-torony tetején, olvasd el ezt a cikkünket!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Tóth Evelin
Tóth Evelin
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.