Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A természet csodái mai részéből azt is megtudhatod, hogy miért nem nevezhető az egyiptomi ugróegér a szülőség mintaképének.
A kenguru módra történő ugrálás a helyváltoztatásnak nagyon energiatakarékos módja, sok pusztai és sivatagi állat, köztük mintegy 30 ugróegérfaj is a két hátsó lábán szökdécselve közlekedik.
Az ugróegereknek, amikor megállnak, a farkuk harmadik lábként, támaszul szolgál, amikor pedig szökdécselve haladnak, a farkukkal egyensúlyoznak. Lábaik leegyszerűsödtek, ugyanakkor megnyúltak, lábközépcsontjaik egyetlen csőcsonttá forrtak össze, és mindössze három ujjuk van. A talpukon lévő serték megakadályozzák, hogy lábuk a porba vagy a homokba süllyedjen, vagy ugráskor megcsússzon. Az aktív ugróegerek fülei fölfelé állnak, pihenéskor pedig a testükhöz simulnak.
Az ugróegerek egyéb furcsaságaihoz tartozik, hogy sohasem isznak, hogy szükség esetén hipotermiás álomba képesek esni, és hogy túl nagy meleg esetén fülük erős hűtőhatása szabályozza a testhőmérsékletüket.
A 15 cm magas egyiptomi ugróegér éjszakai állat, minden éjjel kilométereket jár, vagyis ugrál be. Táplálékkeresés közben lassú ütemben, egyenes vonalban ugrál, azonban amikor üldözik, gyakori irányváltoztatásokkal és egyméteres ugrásokkal menekül. Járatait és lakóüregét a mozgó homokdűnék meredek oldalába ássa, amihez első karmos lábait és fogait használja, a kiásott anyagot pedig hátsó lábaival távolítja el.
Az ugróegerek egyedül élnek, és nem agresszív természetűek. Párzás idején a hím bonyolult táncot lejt, hogy felkeltse a nőstény párzási vágyát. A kicsik a lakóodú mélyén, 1-2 méterre a felszín alatt születnek, ahol az anya által, más állatok szőréből készített puha, meleg bélés veszi körül őket. A kölykök állandóan az emlőbimbóra tapadnak, és amikor az anya kimegy, a szűk, negyvenöt fokos kijárati folyosóban utódai ide-oda ütődnek, majd leszakadnak az emlőről és legurulnak a fészek aljába.
Bizonyos szempontból az egyiptomi ugróegér érzéketlen gépként viselkedik, a kicsinyeit ugyanis az anya csak akkor gondozza, ha a lakóüregben vannak. Ha kiveszünk egyet és letesszük a bejárat elé, az anya nem törődik vele többet. Szerencsés esetben, vagyis akkor, ha a lakóüregben maradnak, a kölykök viszonylag későn kezdik meg önálló életüket.
A természet csodái sorozatunk előző részében a fák csodálatos életéből villantottunk fel egy epizódot.
Forrás: Simon Tillier: Az állatvilág enciklopédiája A-tól Z-ig
