Gabonahiány miatt drágulhatnak az élelmiszerek, ám ezért most nem az éghajlatváltozás okolható, hanem egy időjárási jelenség.
Súlyos gabonahiány alakult ki a rendkívüli szárazság miatt Afrika déli részén – hívta fel a figyelmet az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). Mindezért az El Nino jelenséget tették felelőssé, amely tavaly minden idők legmelegebb évét okozta – írja az Economx. Mint ismert, ez egy természetes, a tengervíz áramlásával kapcsolatos, ciklikusan jelentkező, 9–12 hónapig elhúzódó éghajlati jelenség, ami karácsony táján csúcsosodik ki.
Várhatóan drágulnak az élelmiszerárak
Az ENSZ-szervezet ugyanakkor várható alacsony terméshozamra figyelmeztet, amely elsősorban a kukoricánál jelentkezik majd. Afrika déli részén ez a növény fedezi az ott élő emberek élelmiszerszükségletének 20 százalékát. Azon kívül, hogy a csökkenő terméshozam tovább növeli az eddig is aggasztó élelmiszerbizonytalanságot, befolyásolja az élelmiszerárakat és az importszükségletet is.
A súlyos élelmiszerhiány máris 16 millió embert érintett az év első három hónapjában, és a helyzet tovább súlyosbodhat.
A gabonaexportőr országok, mint például a Dél-afrikai Köztársaság vagy Zambia, nem tudnak majd lépést tartani a szükségletekkel, így gabonahiány léphet fel Angolában, Mozambikban, Namíbiában és magában a Dél-afrikai Köztársaságban is.
Súlyos szárazság fenyeget
A súlyos szárazság miatt az utóbbi hónapokban Malawi, Zambia és Zimbabwe is országos katasztrófahelyzetet jelentett be. A World Weather Attribution (WWA) nevű nemzetközi tudományos hálózat közzétett jelentése is megerősítette: az Afrika déli részén uralkodó szárazságért nagyrészt az El Nino jelenség, nem pedig az éghajlatváltozás felelős. Az El Ninonak egyénként nem kis szerepe volt abban, hogy a tavalyi év lett a legmelegebb 1850, a meteorológiai statisztikák fennállása óta. A levegő felszíni globális átlaghőmérséklete 2023-ban 14,98 fok volt, amely 0,17 fokkal múlta felül a 2016-ban felállított korábbi csúcsot.
