A kutatókat is meglepte, hogy a bolíviai törzs idős tagjai között alig fordul elő szellemi leépülés. Életmódjuk és étrendjük lehet a titok.
Miközben a fejlett világban egyre súlyosabb problémát jelent az Alzheimer-kór és a demencia más formái, az Amazonas bolíviai részén él két őslakos törzs, ahol szinte ismeretlenek ezek a szellemi leépüléssel járó betegségek.
A bolíviai nép, amelynél szinte ismeretlen a demencia
A tsimané és moseten népcsoport tagjai között csupán 1 százalék a demencia előfordulásának aránya. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a 65 év fölöttiek 11 százalékánál diagnosztizálnak szellemi hanyatlást. Magyarországon még nem ilyen nagy a baj, jelenleg 3 százalék körül lehet az arány, de a szakemberek azt vetítik előre, hogy a jövőben még nagyobb problémát jelent majd a betegség.
Dél-kaliforniai Egyetem (USC) kutatói több mint 600, tsimané és moseten embert vizsgáltak, akik 60 év fölöttiek voltak: csupán 6-nál diagnosztizáltak demenciát. Ehhez agyi CT-vizsgálatot, kognitív és neurológiai értékeléseket, valamint – helyi tolmácsok és bolíviai orvosok segítségével – kulturálisan megfelelő kérdőíveket használtak.
A mintegy 17 ezer főt számláló tsimané népcsoport tagjai egész életükben fizikailag aktívak maradnak: halásznak, vadásznak, gyűjtögetnek és földet művelnek kéziszerszámokkal.
Egy átlagos tsimané ember naponta körülbelül 17 ezer lépést tesz meg, az ehhez szükséges energiát szénhidrátban gazdag étrendjével fedezi.
Alapvető élelmiszereik elsősorban olyan növényekből áll, mint a főzőbanán, a manióka, a rizs és a kukorica – étrendjük mintegy 70 százalékát ezek az ételek teszik ki, további 15-15 százalékot fehérjék és zsírok adják.
Feldolgozott élelmiszereket, hozzáadott cukrot vagy sót szinte egyáltalán nem fogyasztanak, vagy csak nagyon ritkán. Emellett sok rostot és olyan mikrotápanyagokat visznek be a szervezetükbe, mint a szelén, a kálium és a magnézium, amelyek mind hozzájárulhatnak az agy és a szív egészségéhez.
Életmódjuk további kulcsfontosságú elemei a rendszeres, pihentető alvás, valamint az időszakos böjt; reggelente nem evéssel kezdik a napot, ami a tsimané kultúra szerves része. Ennek háttérében nem egy divatos étkezési szokás áll – mint a nyugati világban –, jóval prózaibb az ok: nem mindig áll rendelkezésükre elegendő élelmiszer, ami szintén közrejátszhat az egészséges öregedésben.
A furcsa agyi jelenség a kutatókat is meglepte
A tudósok felfigyeltek arra, hogy a demenciával és enyhe kognitív károsodással diagnosztizált bolíviai őslakosoknál szokatlan és jelentős volt az érfali meszesedés az agyi artériákban. Az viszont még jobban meglepte őket, hogy hasonló meszesedést figyeltek meg azoknál is, akiknél semmilyen szellemi hanyatlás nem jelentkezett – holott az érelmeszesedés növeli a demencia kockázatát.
És ezzel még nem zárult le a különlegességek sora. Korábban kimutatták, hogy a tsimané emberek szív- és érrendszeri egészsége is kivételes:
a tudomány által ismert népek közül náluk a legalacsonyabb a koszorúér-meszesedés, ami valószínűleg a mozgásban gazdag életformájukkal magyarázható.
Emellett náluk enyhébben jelentkezik agysorvadás, mint az amerikai és európai embereknél, ami nem annyira meglepő, hiszen az agy zsugorodásának mértéke összefügg a demencia kockázatával.
A tudósok szerint a tsimané nép további tanulmányozása a jövőben sokat elárulhat a demencia környezeti tényezőiről. Nekünk viszont nem kell visszaköltöznünk az erdőbe, hogy tanuljunk tőlük. Érdemes ellesni és beépíteni a mindennapjainkba életmódjuk főbb sajátosságait: mozogjunk sokat és rendszeresen, fogyasszunk minél kevesebb feldolgozott élelmiszert, válasszunk tápanyagokban gazdag étrendet, és fordítsunk figyelmet a pihentető alvásra.
Csökkentheted te is a demencia kockázatát, például ezekkel a mozgásformákkal.
