A növények és állatok világában is többféle funkciója lehet a különböző szagoknak: ki csaliként, illetve a sikeres párzás érdekében használja sajátos illatanyagát, ki önvédelmi eszközként veti be bűzmirigyeit. Mint arról a neve is árulkodik, utóbbiak táborába tartozik az Egyesült Államokban és Kanadában elterjedt csíkos bűzösborz is.
Emlékszel a Bolondos dallamok pofátlanul nyomuló Pepe lö Picijére, akinek a libidója nonstop az egekben van? Ő is egy szkunk, azaz csíkos bűzösborz. Tudományos nevén Mephitis mephitis, ami magyarul annyit tesz: mérgező köd.
Ahogy a mesebeli karakterre, a valódi hím szkunkokra is jellemző, hogy ha rátalálnak egy nőstényre, azonnal üldözőbe veszik. A párzás közvetlenül ezután következik, amikor is a hím nyakánál kapja el a nőstényt. Ám nem a szaporodási szokásaikról híresek leginkább ezek a fajok, hanem arról az ember számára hányingert keltő váladékról, amit fegyverként vetnek be az ellenség elriasztására.
A szkunkok végbélnyílásának két oldalán, szimmetrikusan elhelyezkedő bűzmirigyekben termelődő olajos, kénes folyadéknak állítólag olyan szaga van, mintha fokhagyma, rothadó káposzta, valamint égő toll és gumi keveréke volna, és amikor ez az önvédelmi parfüm a levegőbe kerül, azt még egy-másfél kilométer távolságból is megérezni.
Vészhelyzetben a szkunk először figyelmeztetésképpen hátsó felét az ellenfél felé fordítja, felemeli dús farkát, és mellső lábaival topogni kezd. Ha ez a figyelmeztetés nem hat, mellső lábára áll, hátsó lábait széttárja, azután szétpermetezi váladékát. A bűzös folyadék, melyből egyszerre nagyjából 15 milliliternyi áll az állat rendelkezésére, akár négyméteres távolságra is eljut. Közvetlenül az ellenfél szemére céloz, aminek következtében az átmenetileg megvakulhat, a tulajdonképpeni cél azonban az, hogy az áldozat néhány másodpercig ne jusson lélegzethez, így a szkunk gyorsan elhúzhatja a csíkot. Alkalmanként 5-8-szor tud spriccelni, ám jobban teszi, ha takarékoskodik a lövedékkel, mivel a munícióraktárak feltöltődése egy hetet is igénybe vehet.
Tudtad-e?
- A szkunkok mérgező folyadékukat már egy hónapos korukban tudják termelni.
- Saját fajtársaikra soha nem permetezik váladékukat – még elkeseredett harcban sem.
- A csíkos bűzösborz több mint tízszer annyi kígyómérget is túlél, mint amennyi más, hasonló méretű állatokat simán megölne.
- Az egyetlen ragadozó, amely érzéketlen a szkunkváladékkal szemben, a virginiai uhu, amely éjjel vadászik csíkos bűzösborzokra.
- Jóllehet a szkunk a világ legbüdösebb állatai közé tartozik, ám nem ő bocsátja ki a legszörnyűbb szagot magából, amikor veszélyt érez, hanem a tamandua.
Forrás: Csodálatos állatvilág
Ha érdekelnek a természet csodái, olvasd el sorozatunk többi részét is!
