Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bizton állíthatjuk, hogy Winston Churchill a történelem egyik legnagyobb alakja, ugyanakkor az is egyértelműnek tűnik, hogy bár rendkívül fontos szerepet töltött be a 20. századi események alakításában, nem lehetett könnyű ember, sőt, mondhatnánk, hogy valódi különc volt.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a számtalan ránk maradt anekdota a hihetetlen viselkedéséről. Az egyik ezek közül akkor történt, amikor a brit miniszterelnök a második világháború idején, 1941 decemberében ellátogatott a Fehér Házba, hogy megvitassa legnagyobb szövetségesével a háborús taktikát.
A miniszterelnöknek extra igényei voltak
Churchill két héttel Pearl Harbour után, december 22-én érkezett meg Washingtonba. Jöveteléről Franklin D. Roosevelt, ahogy ezt egy gondos férjhez illik, aznap tájékoztatta a First Lady-t, és annyit mondott neki, hogy a miniszterelnök csak „néhány napig” marad. Ebből a néhány napból aztán három hét lett, Eleanor legnagyobb bosszúságára, mivel nem állhatta a két férfi éjszakába nyúló italozásait.
Churchill már az érkezésekor egyértelművé tette bizonyos kívánságait: az akkor 67 éves miniszterelnök reggelire gyümölcsöt, narancslét, egy kancsó teát rendelt, illetve „valami hideget és valami meleget”, úgyhogy a Fehér Ház személyzete végül tojást, pirítóst, szalonnát, sonkát, és két szelet hideg húst szolgált fel neki angol mustárral.
Churchill otthon érezte magát a Fehér Házban
A brit miniszterelnök nem zavartatta magát, úgy mozgott az elnöki rezidencián, mintha a londoni otthonában lenne: a személyzet gyakran látta őt pizsamában, selyemköntösben, amin egy kínai sárkány volt, de előfordult, hogy Churchill kezeslábasban jelent meg.
„Úgy élünk itt, mint egy nagy család, formalitások nélkül”
– írta a Munkáspárt vezetőjének. Míg ő láthatóan igen jól érezte magát washingtoni látogatása alatt, Eleanor Roosevelt nem volt annyira oda a társaságáért:
„Megdöbbentő volt számomra, hogy valaki ennyit iszik, ennyit dohányzik, és mégis, tökéletesen jól van.”
Úgy tűnik, Churchill látogatásának kérdésében a First Lady véleménye nem sokat nyomott a latban, hiszen férje és a miniszterelnök szinte összenőttek a három hét alatt, ami szemmel láthatóan inspiráló és eredményes volt mindkét fél számára.
1942. január 1-jén este, a szövetséges hatalmak diplomatái összegyűltek Roosevelt dolgozószobájában, és megállapodtak, hogy együtt harcolnak a központi hatalmak ellen, valamint, hogy egyikük sem köt különbékét velük. A paktumot, Roosevelt javaslatára, az Egyesült Nemzetek nyilatkozatának nevezték el. De honnan jött az „egyesült nemzetek” kifejezés és mi köze ennek Churchill férfiasságához?
Állítólag, Rooseveltnek jutott eszébe a kifejezés újév reggelén, és annyira felvillanyozódott saját ötletétől, hogy azonnal meg akarta osztani Churchillel, ezért a kerekesszékében elgurult a miniszterelnök lakosztályába, ahol figyelmen kívül hagyta az ott álló hivatalnok figyelmeztetését, miszerint Churchill éppen zuhanyzik. Kinyittatta az ajtót, Churchill pedig ott állt anyaszült meztelenül az amerikai elnök előtt, és csak ennyit mondott:
„Nagy Britannia miniszterelnökének semmilyen titkolnivalója nincs az Egyesült Államok elnöke előtt.”
Néhány forrás szerint Churchill később tagadta, hogy ez valóban megtörtént volna, és ezek a szavak ténylegesen elhagyták a száját.
Ha olvasnál néhány remek idézetet a brit miniszterelnöktől, ez a cikkünkneked szól.
