Milliárdosok barlangjának nevezik az ilyen helyeket: ijesztő, miért épülnek

Olvasási idő kb. 2 perc

Az utóbbi években világszerte egyre több milliárdos kezdett föld alatti bunkerek építésébe – és nem csupán kényelmi okokból. Ezeket a luxusmenedékeket gyakran „milliárdosok barlangjainak” nevezik, hiszen a céljuk az, hogy tulajdonosaik túléljék a világvégét: háborút, járványt, gazdasági összeomlást vagy akár a klímakatasztrófát. A jelenség már nem is titkolt: a világ leggazdagabbjai nyíltan készülnek a legrosszabbra.

A legfejlettebb bunkerek közül több Új-Zélandon, az Egyesült Államokban és Svájcban épül, gyakran teljesen önellátó rendszerekkel. Ezek az óriási föld alatti komplexumok nem egyszerű óvóhelyek, hanem luxusvillák a föld mélyén: medencével, edzőteremmel, borospincével és saját energiatermelő egységgel.

Így épülnek a milliárdosok bunkerei

A legtöbb helyen a felszínről semmi nem látszik, a bejárat gyakran álpadló vagy garázsajtó mögé van rejtve. A megrendelők között számos technológiai vállalatvezető, befektető és híresség is szerepel. A közös bennük az, hogy

Idézőjel ikon

mindannyian a társadalmi vagy környezeti összeomlástól tartanak – és abban bíznak, hogy ha eljön a vég, a vagyonuk és a technológia megmentheti őket.

Egyesek a mesterséges intelligencia elszabadulásától félnek, mások a politikai instabilitástól vagy a gazdasági rendszer összeomlásától.

A bunkerek népszerűsége egyre nő a leggazdagabbak körében, egyre többen építenek ilyeneket
Fotó: Wang Yukun / Getty Images Hungary

Nem a túlélés számít

A kritikusok szerint azonban ezek a bunkerek nem a túlélésről, hanem a kiváltságok konzerválásáról szólnak. Miközben a világ nagy része a mindennapi megélhetésért küzd, a szupergazdagok már a civilizáció utáni életre készülnek. Több szakértő arra figyelmeztet, hogy

Idézőjel ikon

ez a hozzáállás csak tovább mélyíti a társadalmi szakadékot, hiszen a túlélésre való felkészülés is a pénz kérdésévé vált.

A „milliárdosok barlangjai” így egyszerre szimbolizálják a modern félelmeket és a vagyon torz eloszlását. Bár ezek a helyek papíron a biztonságot szolgálják, valójában azt üzenik: a világ leggazdagabbjai már nem hisznek abban, hogy a felszínen meg lehetne menteni a jövőt. 

Ha kíváncsi vagy rá, melyik országban ásnak el a saját kertjükben egyre többen atombunker-kapszulát, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.