Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bemutatunk egy olyan 17. századi operaénekes-nőt, aki olyan botrányos életet folytatott, hogy ma garantáltan bérelt helye lenne a bulvárlapok címoldalain, de olyan dolgokat is tett, melyekért ma már valószínűleg az elmegyógyintézetben kötne ki.
A színpadon mindenki csak La Maupin-nek hívta őt. De a színpadon kívül, ő volt Julie D’Aubigny, a botrányhősnő. XIV. Lajos király udvarának peremén nevelkedett, D'Aubigny párbajozott, szerelmeseknek udvarolt, és megszegte a törvényt is, nemegyszer. Elcsábított egy nemesasszonyt egy királyi bál kellős közepén, és kiásott egy halott apácát, hogy egy okos átverést hajtson végre. D'Aubigny soha nem utasított vissza semmilyen kihívást vagy lehetőséget, hogy bővítse hódításainak listáját. És bár legendáját az évek során kétségtelenül megszépítették, a 17. századi forradalmárnő élettörténete továbbra is rendkívül egyedülálló.
Ki volt Julie D'Aubigny?
Az 1670-es évek elején Párizs környékén született Julie D'Aubigny-nek szokatlan gyermekkora volt. Apja, egy kardforgató mester nevelte fel, és a fiatal D'Aubigny a hagyományosan női foglalkozások helyett szerencsejátékot és harcot tanult inkább.
D'Aubigny apja XIV. Lajos király lovászmesterének, d'Armagnac grófnak dolgozott, így hát a gyermek a király pribékjei között töltötte napjait. Igazán nemesi körökben mozgott, mert a királyi nevelők oktatták Julie-t és a pribékeket irodalomra és nyelvtanra.
Az órákon kívül D'Aubigny a vívást gyakorolta. Mesterkardosok képezték ki a fiatal lányt. És ennek eredményeként 12 évesen d'Aubigny már bármelyik fiút legyőzte a kardvívásban.
Nem telt el sok idő, mire D'Aubigny felkeltette Armagnac gróf figyelmét. Még tinédzser volt, amikor a gróf szeretője lett.
Hogy viszonyukat leplezze, a gróf látszatházasságot szervezett D'Aubigny számára. 17 évesen, apja halála idején d'Aubigny hozzáment Jean de Maupin írnokhoz. A gróf gyorsan elküldte az írnokot vidékre, hogy a titkos viszonyuk folytatódhasson, ám Julie d'Aubigny nem volt hajlandó megelégedni egyetlen férfival – vagy egyetlen nővel. Hamarosan egy másik szeretővel menekült Párizsból, aki párbajban megölte a riválisát.
La Maupin, a kardforgató énekesnő
A párizsi rendőrség üldözőbe is vette Julie d'Aubigny-t és szeretőjét, a kardforgató Séranne mestert. De a lány nevét – vagy botrányos múltját – senki sem ismerte még Dél-Franciaországban.
D'Aubigny és szeretője utazó előadóművészekké alakultak át kalandjuk során. Vidékszerte vívóbemutatókat tartottak. D'Aubigny gyakran öltözött férfiruhába, nemére csak aranyszínű fürtjei utaltak. Néha a páros énekléssel is kiegészítette előadásait.
D'Aubigny-nek ez utóbbi olyan jól ment, hogy kiderült, született tehetsége volt a zenéhez, ennek eredményeként pedig szerepet ajánlottak neki a marseille-i operában. Innentől az opera lett a szenvedélye – és La Maupin művésznéven lépett fel.
Párizs elhagyása azonban nem jelentette a botrányok hátrahagyását is. Dél-Franciaországban D'Aubigny beleszeretett egy Cécilia Bortigali nevű fiatal nőbe, de a Bortigali család botrányba keveredett, ezért Céciliát zárdába küldték. Ám ez sem tartotta vissza a szerelmeseket. D'Aubigny egyszerűen belépett a zárdába, és folytatta viszonyát Céciliával. Amikor a zárdai élet unalmassá vált számukra, a szerelmesek egy holttestet helyeztek Cécilia ágyába, és egyszerűen felgyújtották a szobát.
Az összeesküvés célja Cécilia halálának megrendezése lett volna, hogy mindketten elhagyhassák a kolostort. A terv azonban dugába dőlt, amikor a hatóságok az ágybeli holttestet egy nemrég elhunyt apácaként azonosították, és La Maupint halálra is ítélték emiatt. D'Aubigny azonban ismét sikeresen elmenekült, és hazament Párizsba.
Királyi kegyelem
Az unalmas élet továbbra sem volt neki való, Julie D'Aubigny útban Párizs felé egy kocsmai verekedésbe keveredett.
Három férfit hívott ki párbajra, és mindannyiukat legyőzte. Az egyik férfi egy herceg fia volt.
A lány és a herceg állítólag szeretők is lettek, miután a pengéjével átdöfte a férfi vállát. Viharos viszonyuk volt, de La Maupin feje fölött még mindig ott lebegett a halálos ítélet. Így hát Párizsba érve felkereste d'Armagnac grófot.
A gróf beleegyezett, hogy beszél XIV. Lajos királlyal a királyi kegyelemről. Szerencséje volt, mert a király, akit szórakoztatott a csavargó operaénekes-nő, megkegyelmezett neki. Ezzel szabaddá vált az út D'Aubigny számára, hogy a párizsi operában folytassa énekesi karrierjét. La Maupin hetente négy este lépett színpadra, hogy hangjával elkápráztassa a közönséget. Az egyik hallgató azt nyilatkozta, hogy La Maupin-nek „van a világon a legszebb hangja”.
Azonban D'Aubigny újfent rizikós helyzetbe sodorta magát, amikor férfiruhába öltözve betört egy királyi bálba, ott pedig három nemes udvarlót is félresöpörve egy fiatal nemesasszonnyal romantikázott és csókolózott. Így újabb női szeretője lett.
A feldühödött és megalázott kérők válaszul párbajra hívták ki D'Aubigny-t, de a lány egytől egyig simán legyőzte őket. XIV. Lajos intézkedett, és betiltotta a párbajt mint eseményt, így a botrányhősnőnek ismét menekülnie kellett a törvény elől.
Miután egy évet Brüsszelben töltött, ahol a bajor választófejedelemmel is romantikázott, D'Aubigny visszatért Párizsba, és másodszor is kegyelmet kért a királytól. Lajos vigyorogva kijelentette, hogy a törvény csak a férfiak számára tiltja a párbajozást – így La Maupin ismét megúszta a büntetést.
Julie D'Aubigny botrányos életének adalékai
Julie D'Aubigny a színpadon ugyanolyan szenvedélyes volt, mint a színpadon kívül. Egyik előadása során például addig harapdálta szeretője fülét, amíg az elvérzett.
Egy másik darabban, amikor karaktere öngyilkosságot követett el, La Maupin megszúrta magát az előadás közben, és valódi vért ontott magából.
D'Aubigny tehetségének köszönhetően több tucat operában szerepelt, melyekben gyakran erős nőket vagy istennőket játszott.
Egyik leghíresebb előadásában La Maupin egy arab harcos hercegnőt alakított, a színpadon teljes páncélban jelent meg, és a férfi főszereplővel küzdött. Ő volt talán az egyetlen operaénekes-nő Franciaországban, aki meggyőzően tudta eljátszani ezt a szerepet.
Mint látható, D'Aubigny-nek nem volt ínyére a társadalmi konvenciók követése. Gyakorlatilag még mindig Jean de Maupin felesége volt, 1703-ban azonban már egy másik szeretőt fogadott: Madame la Marquise de Florensac-t. A pár két évig – D'Aubigny életének leghosszabb romantikus kapcsolataként – együtt maradt, egészen Florensac haláláig.
A gyászoló Julie D'Aubigny utána bánatában visszavonult a színpadtól és a közéletből is. Egészen fiatalon, mindössze 37 éves korában, 1707-ben halt meg végül.
A történelem nagyrészt énekesi karrierje miatt emlékezik La Maupin-re, de az olyan nők, mint Julie D'Aubigny, akik kétségkívül látványosan szegték meg a társadalmi normákat és a morált, a sztereotípiákat is elkezdték lebontani.
