A boszorkány átka vált egy ország jelképévé

Olvasási idő kb. 4 perc

Háborús hős, egy elveszett kisfiú, egy boszorkány által megátkozott szerencsétlen gyermek? Honnan ered a brüsszeli Pisilő kisfiú szobra? Rengeteg legenda övezi, de eláruljuk, mire használták valójában.

Mindenki hallott már Brüsszel furcsa és híres szobráról a Manneken Pis szökőkútról, vagyis a Pisilő kisfiúról. A turisták által imádott apró látványosság keletkezését rengeteg legenda öleli körül, többször el is lopták már, nézzük a történetét.

Boszorkány átka miatt pisil a kisfiú?

A szobor neve szó szerint „pisilő kisember” vagy „pisilő fiú”. Mielőtt ez lett volna, Petit Julienként, azaz „kis Julienként” is ismerték. Származásáról számos mese kering.

Boszorkány átka ülhet a Pisilő kisfiún
Fotó: Niels Mickers / Wikimedia Commens

A legvalószínűbb magyarázat szerint a tímárokkal (bőrkészítőkkel) áll összefüggésben. Eszerint a Rue de l’Étuve utcában sok tímár dolgozott a középkorban. Akkoriban nem volt szokatlan, hogy gyerekek vizeletével puhították a bőrt, mivel a vizeletben található ammónia segítette a rugalmassá tételét. Egy másik népszerű történet szerint a fiú megmentette Brüsszel városát. A legenda úgy szól, hogy az ellenségek körbevették Brüsszelt, és úgy tettek, mintha visszavonulnának, valójában azonban lőport rejtettek el. Egy Julien nevű kisfiú észrevette az égő gyújtózsinórt, és gyorsan rápisilt, hogy eloltsa. Hálából a város szobrot emelt neki.

Egy újabb sztori szerint a szobrot egy eltűnt kisfiúról mintázták, akinek egy városi ünnepség alatt veszett nyoma. Kétségbeesett szülei napokig keresték, míg végül az utcasarkon pisilve találtak rá. Néha a történetben az apa egy gazdag kereskedő, aki úgy döntött, hogy a szobrot azon a sarkon helyezi el, ahol rátalált a szeretett gyermekére. Máskor a fiú Leuven ifjú hercege, III. Godfrey, aki elszökött apja kastélyából, hogy Brüsszelben más gyerekekkel játszhasson, és végül a híres utcasarkon találták meg.

Egy kevésbé hihető, de annál izgalmasabb változat szerint egy boszorkány rajtakapott egy fiút, aki az ajtaja előtt pisilt. Dühében megátkozta, hogy örökké pisiljen. Szerencsére egy szemtanú gyorsan kicserélte a fiút egy szoborra. Egy másik verzióban a boszorkány sikerrel járt, és nemcsak örökké tele hólyaggal átkozta meg a fiút, hanem kővé is dermesztette.

A másik legenda szintén az ifjú hercegről szól. Amikor Godfrey kétéves volt, az apja meghalt, és két nemesember a Berthout-házból háborút indított ellene. Godfrey gyámjai a flandriai gróftól kértek segítséget, aki beleegyezett, de a serege bizalmatlan volt, és látni akarták, kiért harcolnak. A gyermeket megmutatták a katonáknak, majd a csatatérre vitték. Ott Godfrey-t egy tölgyfáról lógó kosárba helyezték, hogy bátorítsa a sereget. A történet szerint időnként felállt, és lepisilte az ellenséget. Godfrey szövetségesei győztek, és Brüsszelben ünnepeltek, ahol tölgyfát ültettek. Ezért is nevezték el az utat a Manneken Pis mellett Rue du Chêne-nek, azaz „Tölgy utcának.” És természetesen a tölgy mellett egy szobrot állítottak az ifjú pisilő úr tiszteletére.

Mikor készítették a Manneken Pis-t?

A Pisilő kisfiút 1388-ban tervezték, és Brüsszel egyik legkedveltebb szimbólumává vált. 50 cm-es, és egy meztelen fiút ábrázol, aki egy szökőkút medencéjébe vizel. A régi városrészben található, a Rue de l'Étuve és a Rue du Chêne között, a Grand Place mellett.

A Manneken Pis név először egy 1452-es archívumban szerepelt. Korábban Petit Julienként ismerték. Az eredeti kőszobrot 1619-ben az idősebb Hiëronymus Duquesnoy bronzszobra váltotta fel. Azt nem tudni, hogy a másolat hasonlít-e az eredetire, mivel az első szobor nem maradt fenn.

Hiëronymus Duquesnoy szobrát 1817-ben egy Antoine Licas nevű, korábbi elítélt ellopta, és szétroncsolta. Szerencsére megtalálták a darabokat, összeragasztották, hogy egy újabb másolatot készíthessenek belőle. A jelenlegi szobrot 1965-ben készítették, miután a Manneken Pis ismét eltűnt. Néhány hónappal később a törött szobrot megtalálták a brüsszeli csatornában, és jelenleg a Grand Place-on található Maison du Roi-ban van kiállítva.

A szobor, ami öltözködik

Brüsszelben hagyomány, hogy különleges alkalmakra felöltöztetik a kis bronzszobrot. Ruhatára több mint 1000 jelmezt tartalmaz, köztük egy XV. Lajos által ajándékozott drága brokátöltözetet is. 1698-ban egy kormányzó adta a kis szoborra az első ruháját. A La Maison du Roi-ban található Musée de la Ville-ben a látogatók felfedezhetik a kis hős egész ruhatárát, köztük egy torreádor- vagy egy Elvis-jelmezt.

A Manneken Pis nem az egyetlen pisilő szobor Brüsszelben. 1987-ben csatlakozott hozzá egy pisilő lány, Jeanneke Pis. Az ő szobra egy zsákutcában található, a Rue des Bouchers közelében. Majd 1998-ban kaptak egy kutyát is, a Zinneke Pis-t. Ezt a szobrot a Rue de Chartreux járdáján helyezték el.

A Manneken Pist ivóvíz elosztására használták
Fotó: trougnouf (Benoit Brummer) / Wikimedia Commens

Fontos célt szolgált

A helyi feljegyzések szerint a szökőkutat már a 15. században is használták ivóvíz elosztására a városban. A legkorábbi dokumentumok szerint 1450 körül egy Pisilő kisfiú kőszobor állt a Stoofstraat és az Eikstraat sarkán.

Körülbelül egy évszázaddal korábban Brüsszel vezetői három földalatti vízvezetéket készíttettek, hogy a város szökőkútjait vízzel lássák el. A legtöbb háziasszony naponta hordta vödrökkel és kancsókkal a vizet a legközelebbi nyilvános kútról a családjának. Ezek a kutak monumentálisak voltak. A legtöbb a Nedermerct, azaz a mai Grand Place környékén helyezkedett el. Brüsszel dombos város, így a vizet magasabb pontokról vezették alacsonyabban fekvő tározókba és hozzájuk tartozó építményekbe.

A Manneken Pis messze nem az egyetlen szökőkút volt. Például a Grand Place-on egy látványos szökőkút állt, öt medencével; sőt, létezett egy, amely három nőalakot ábrázolt, akik látszólag a mellbimbóikat összecsípve spriccelték a vizet, de ezek nem maradtak fenn.

A Manneken Pis egyesek számára Brüsszel szellemiségét szimbolizálja, amely kitartó, játékos és rendkívül egyedi. Bár a szobrot már nem használják vízelosztásra, ma szórakozást és játékosságot jelent. Emellett emlékezteti a lakosokat a város gazdag történelmére és folyamatosan változó identitására.

Európában nem ez az egyetlen szobor, amelyet legendák öveznek. Ismerd meg az alábbi cikkünkből a berni gyermekfaló történetét.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ne rontsd el a gyógyulást: így egyél okosan foghúzás után

A foghúzás utáni megkönnyebbülést gyorsan beárnyékolhatja a kérdés: mit szabad egyáltalán enni? Bár rutinfeladatnak tűnik, a fogeltávolítás valójában egy komolyabb sebészeti beavatkozás, ahol a gyógyulás sikere nagyban múlik azon, mi kerül a tányérunkra az első napokban.

Offline

Nyírség, Hanság, Völgység: tudod, merre vannak?

Bizonyára te is jól tudod, merre van Baranya vármegye, és a Duna-Tisza közének elhelyezkedése sem ismeretlen számodra. De vajon képben vagy Magyarország kisebb tájegységeivel is? Itt a lehetőség, hogy kvízünket kitöltve számot adj tudásodról!

Testem

Görcsöl, fáj, és túl sok? – amikor a menstruáció már nem csak „nyűg”, hanem betegség jele

A legtöbbünknek megvan az a kép, ahogy egy forró vizes palackkal a hasunkon fekszünk a sötétben, és próbáljuk túlélni az első napot. Azt tanultuk az anyukánktól, a nagyanyánktól és a biológiatanárunktól, hogy a menstruáció fáj, és kész. De mi van akkor, ha a fájdalomcsillapítók már nem hatnak, ha a ciklusunk teljesen kiszámíthatatlan, vagy ha a vérzés miatt napokra kiesünk a munkából? A szakértők szerint van egy pont, ahol a „természetes folyamat” átcsap kóros állapotba, és ezt nem szabadna annyiban hagynunk.

Offline

Tömegeket árult el ez a magyar erdő, sokaknak mégis sikerült átszökni rajta a szocializmusban

Napjainkban a kristálytiszta levegőért és az idilli túraútvonalakért járunk Kőszegre, de alig néhány évtizede ez a vidék az ország egyik legfélelmetesebb csapdája volt. A Kőszegi-hegység sűrűjében láthatatlan, pókhálószerű drótrendszerek várták a menekülőket, ahol egyetlen botlás is vörös riasztást és fegyveres határőrök megjelenését vonta maga után. De mégis hogyan vált a magyar Alpokalja a vasfüggöny egyik legszigorúbban őrzött bástyájává, és mi maradt mára a rettegés évtizedeiből?

Világom

Külön szobában alszik III. Károly és Kamilla királyné: ez a furcsa szokás oka

Károly király és Kamilla királyné magánéletének egy különös titkára derült fény: az uralkodó krónikus hátfájdalmai miatt alszanak külön hálószobában. Bár a brit királyi családban a külön alvás nem szokatlan, a pár esetében a döntés elsődleges oka az volt, hogy a király alaposan ki tudja magát pihenni éjszakánként.

Mindennapi

Ez történik, ha egy ország kifogy az üzemanyagból

Kubában már nemcsak a benzinkutaknál érződik az üzemanyaghiány. A dízel- és fűtőolaj-tartalékok kimerülése miatt Havanna egyes részein napi 20-22 órás áramszünetek alakultak ki. A kubai válság megmutatja, milyen gyorsan béníthatja meg egy ország mindennapjait, ha nincs elég energia a közlekedéshez, az áramtermeléshez és az alapellátáshoz.

Testem

Megszólalt egy magyar hantavírusos beteg: ezek voltak az első tünetei

A tavalyi évben Magyarországon összesen tíz hantavírus-fertőzést jelentettek a hatóságok. Bár a betegség viszonylag ritka, lefolyása rendkívül súlyos is lehet. A tíz fertőzött közül az egyik az őriszentpéteri Mihály Zsolt hivatásos vadász volt, aki elmesélte, miként zajlott le nála a betegség, és milyen rejtélyes tüneteket tapasztalt.