A boszorkány átka vált egy ország jelképévé

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Háborús hős, egy elveszett kisfiú, egy boszorkány által megátkozott szerencsétlen gyermek? Honnan ered a brüsszeli Pisilő kisfiú szobra? Rengeteg legenda övezi, de eláruljuk, mire használták valójában.

Mindenki hallott már Brüsszel furcsa és híres szobráról a Manneken Pis szökőkútról, vagyis a Pisilő kisfiúról. A turisták által imádott apró látványosság keletkezését rengeteg legenda öleli körül, többször el is lopták már, nézzük a történetét.

Boszorkány átka miatt pisil a kisfiú?

A szobor neve szó szerint „pisilő kisember” vagy „pisilő fiú”. Mielőtt ez lett volna, Petit Julienként, azaz „kis Julienként” is ismerték. Származásáról számos mese kering.

Boszorkány átka ülhet a Pisilő kisfiún
Fotó: Niels Mickers / Wikimedia Commens

A legvalószínűbb magyarázat szerint a tímárokkal (bőrkészítőkkel) áll összefüggésben. Eszerint a Rue de l’Étuve utcában sok tímár dolgozott a középkorban. Akkoriban nem volt szokatlan, hogy gyerekek vizeletével puhították a bőrt, mivel a vizeletben található ammónia segítette a rugalmassá tételét. Egy másik népszerű történet szerint a fiú megmentette Brüsszel városát. A legenda úgy szól, hogy az ellenségek körbevették Brüsszelt, és úgy tettek, mintha visszavonulnának, valójában azonban lőport rejtettek el. Egy Julien nevű kisfiú észrevette az égő gyújtózsinórt, és gyorsan rápisilt, hogy eloltsa. Hálából a város szobrot emelt neki.

Egy újabb sztori szerint a szobrot egy eltűnt kisfiúról mintázták, akinek egy városi ünnepség alatt veszett nyoma. Kétségbeesett szülei napokig keresték, míg végül az utcasarkon pisilve találtak rá. Néha a történetben az apa egy gazdag kereskedő, aki úgy döntött, hogy a szobrot azon a sarkon helyezi el, ahol rátalált a szeretett gyermekére. Máskor a fiú Leuven ifjú hercege, III. Godfrey, aki elszökött apja kastélyából, hogy Brüsszelben más gyerekekkel játszhasson, és végül a híres utcasarkon találták meg.

Egy kevésbé hihető, de annál izgalmasabb változat szerint egy boszorkány rajtakapott egy fiút, aki az ajtaja előtt pisilt. Dühében megátkozta, hogy örökké pisiljen. Szerencsére egy szemtanú gyorsan kicserélte a fiút egy szoborra. Egy másik verzióban a boszorkány sikerrel járt, és nemcsak örökké tele hólyaggal átkozta meg a fiút, hanem kővé is dermesztette.

A másik legenda szintén az ifjú hercegről szól. Amikor Godfrey kétéves volt, az apja meghalt, és két nemesember a Berthout-házból háborút indított ellene. Godfrey gyámjai a flandriai gróftól kértek segítséget, aki beleegyezett, de a serege bizalmatlan volt, és látni akarták, kiért harcolnak. A gyermeket megmutatták a katonáknak, majd a csatatérre vitték. Ott Godfrey-t egy tölgyfáról lógó kosárba helyezték, hogy bátorítsa a sereget. A történet szerint időnként felállt, és lepisilte az ellenséget. Godfrey szövetségesei győztek, és Brüsszelben ünnepeltek, ahol tölgyfát ültettek. Ezért is nevezték el az utat a Manneken Pis mellett Rue du Chêne-nek, azaz „Tölgy utcának.” És természetesen a tölgy mellett egy szobrot állítottak az ifjú pisilő úr tiszteletére.

Mikor készítették a Manneken Pis-t?

A Pisilő kisfiút 1388-ban tervezték, és Brüsszel egyik legkedveltebb szimbólumává vált. 50 cm-es, és egy meztelen fiút ábrázol, aki egy szökőkút medencéjébe vizel. A régi városrészben található, a Rue de l'Étuve és a Rue du Chêne között, a Grand Place mellett.

A Manneken Pis név először egy 1452-es archívumban szerepelt. Korábban Petit Julienként ismerték. Az eredeti kőszobrot 1619-ben az idősebb Hiëronymus Duquesnoy bronzszobra váltotta fel. Azt nem tudni, hogy a másolat hasonlít-e az eredetire, mivel az első szobor nem maradt fenn.

Hiëronymus Duquesnoy szobrát 1817-ben egy Antoine Licas nevű, korábbi elítélt ellopta, és szétroncsolta. Szerencsére megtalálták a darabokat, összeragasztották, hogy egy újabb másolatot készíthessenek belőle. A jelenlegi szobrot 1965-ben készítették, miután a Manneken Pis ismét eltűnt. Néhány hónappal később a törött szobrot megtalálták a brüsszeli csatornában, és jelenleg a Grand Place-on található Maison du Roi-ban van kiállítva.

A szobor, ami öltözködik

Brüsszelben hagyomány, hogy különleges alkalmakra felöltöztetik a kis bronzszobrot. Ruhatára több mint 1000 jelmezt tartalmaz, köztük egy XV. Lajos által ajándékozott drága brokátöltözetet is. 1698-ban egy kormányzó adta a kis szoborra az első ruháját. A La Maison du Roi-ban található Musée de la Ville-ben a látogatók felfedezhetik a kis hős egész ruhatárát, köztük egy torreádor- vagy egy Elvis-jelmezt.

A Manneken Pis nem az egyetlen pisilő szobor Brüsszelben. 1987-ben csatlakozott hozzá egy pisilő lány, Jeanneke Pis. Az ő szobra egy zsákutcában található, a Rue des Bouchers közelében. Majd 1998-ban kaptak egy kutyát is, a Zinneke Pis-t. Ezt a szobrot a Rue de Chartreux járdáján helyezték el.

A Manneken Pist ivóvíz elosztására használták
Fotó: trougnouf (Benoit Brummer) / Wikimedia Commens

Fontos célt szolgált

A helyi feljegyzések szerint a szökőkutat már a 15. században is használták ivóvíz elosztására a városban. A legkorábbi dokumentumok szerint 1450 körül egy Pisilő kisfiú kőszobor állt a Stoofstraat és az Eikstraat sarkán.

Körülbelül egy évszázaddal korábban Brüsszel vezetői három földalatti vízvezetéket készíttettek, hogy a város szökőkútjait vízzel lássák el. A legtöbb háziasszony naponta hordta vödrökkel és kancsókkal a vizet a legközelebbi nyilvános kútról a családjának. Ezek a kutak monumentálisak voltak. A legtöbb a Nedermerct, azaz a mai Grand Place környékén helyezkedett el. Brüsszel dombos város, így a vizet magasabb pontokról vezették alacsonyabban fekvő tározókba és hozzájuk tartozó építményekbe.

A Manneken Pis messze nem az egyetlen szökőkút volt. Például a Grand Place-on egy látványos szökőkút állt, öt medencével; sőt, létezett egy, amely három nőalakot ábrázolt, akik látszólag a mellbimbóikat összecsípve spriccelték a vizet, de ezek nem maradtak fenn.

A Manneken Pis egyesek számára Brüsszel szellemiségét szimbolizálja, amely kitartó, játékos és rendkívül egyedi. Bár a szobrot már nem használják vízelosztásra, ma szórakozást és játékosságot jelent. Emellett emlékezteti a lakosokat a város gazdag történelmére és folyamatosan változó identitására.

Európában nem ez az egyetlen szobor, amelyet legendák öveznek. Ismerd meg az alábbi cikkünkből a berni gyermekfaló történetét.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Titokban ide vonult vissza a Horthy-korszak elitje: elképesztő luxusban pihentek a leggazdagabb magyarok a Kékestetőn

Bár a Horthy-korszak csillogásáról a legtöbbeknek a budapesti paloták vagy a Balaton-parti korzók jutnak az eszébe, a korszak leggazdagabb magyarjai, politikusai és művészei a nyilvánosság elől a Mátra fenyveseibe menekültek. A Kékestetőn az 1930-as években felépített monumentális Nagyszálló és szanatórium a korát messze megelőző, elképesztő luxust kínált. Az ország legelső gyógyszállója fűthető, nyitható üvegtetős medencével, pazar napozóteraszokkal és diszkrét eleganciával várta a kiváltságosokat, akik a tiszta hegyi levegőn nemcsak gyógyulni akartak, de birodalmi kérdésekről is döntöttek a felhők felett.

Világom

Derékszögben keresztezi egymást a Welne és a Nielba folyó, vizük mégsem keveredik: te is láthatod a szokatlan jelenséget

Lengyelország nyugati részén, a történelmi Pałuki vidéken található egy olyan vízügyi különlegesség, amely évtizedek óta felkelti a turisták és a természeti érdekességek iránt érdeklődők figyelmét. Wągrowiec városában ugyanis a Wełna és a Nielba folyó szinte derékszögben keresztezi egymást, miközben vizeik alig keverednek össze.

Offline

Még a kandalló is féldrágakőből készült a legnagyobb orosz múzeumban: az Ermitázsban találkozott Katalin cárnő a szeretőivel

Oroszország legfontosabb kulturális fellegvára, a szentpétervári Ermitázs ma a világ egyik legnagyobb múzeuma, ahol lépésről lépésre lenyűgöző luxus és felbecsülhetetlen értékű műkincsek fogadják a turistákat. Kevesen tudják azonban, hogy a monumentális épületegyüttes eredetileg Nagy Katalin cárnő privát „remetelakának” készült, ahol az uralkodónő elmenekülhetett a világ elől. A féldrágakövekkel díszített, aranyozott termek mélyén a cárnő a legféltettebb titkait őrizte, és itt bonyolította le legendás, az egész birodalom sorsát alakító titkos szerelmi légyottjait is.

Életem

Így tölti napjait az óceánjáró hantavírus miatt karanténba vonult utasa – alig van túl a felén

Ami egy életre szóló, lenyűgöző antarktiszi és atlanti-óceáni expedíciónak indult Jake Rosmarin amerikai influencer számára, az a modern tengerjárás egyik legbizarrabb egészségügyi karanténjával végződött. Miután a luxus-óceánjárón felütötte a fejét a veszélyes hantavírus, a hatóságok azonnali és drasztikus intézkedéseket rendeltek el, hogy megfékezzék a vírus terjedését.

Mindennapi

Változik a kata: így írnák át a kedvezményes adózás szabályait

A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata 2022-ben került kivezetésre a magyar adórendszerből. Kármán András pénzügyminiszter június 1-jén úgy nyilatkozott, hogy a Tisza-kormány már 2027-ben vissza akarja vezetni a szélesebb körben elérhető katás adózást.

Testem

A vízmérgezés létezik, és gyorsabban lecsap, mint hinnéd: ezek az első tünetek

A legtöbben úgy gondolják, hogy a vízivással egyszerűen nem lehet túlzásba esni. A hidratálásról szóló tanácsok mindenhol azt hangsúlyozzák, hogy igyunk többet, különösen nyári melegben vagy sportolás közben. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy a túlzott vízfogyasztás akár életveszélyes állapotot is előidézhet.

Offline

Irodalmi ki kicsoda kvíz: melyik költőnk édesanyja Hrúz Mária?

Noha az irodalmi kvízekben gyakran a költők és írók életműve kerül a középpontba, az életrajzi részletek – például a szülők neve – gyakran elő sem kerülnek, pedig egykor ezeket is tudnunk kellett az iskolában. Lássuk, mennyire koptak meg a tanórai emlékeid!

Testem

Ez történik a testeddel, ha mindennap eszel tojást

A tojás hosszú időn át tiltólistás élelmiszernek számított magas koleszterintartalma miatt, ám a legújabb tudományos kutatások végleg eloszlatták a tévhiteket. Kiderült, hogy a napi tojásfogyasztás nem növeli a szívbetegségek kockázatát, sőt, igazi vitamin- és fehérjebombaként védi a szervezetet. Az agyműködést serkentő kolintól kezdve a látást óvó antioxidánsokig a tojás szinte minden fontos tápanyagot tartalmaz, amire a testünknek szüksége van. Cikkünkből megtudhatod, pontosan milyen élettani folyamatok indulnak be a testben, ha a tojás a mindennapi étrended részévé válik.