Az északi országok lakosai a legboldogabbak – kíváncsi vagy Magyarország helyezésére?

Olvasási idő kb. 4 perc

A jubileumi, tizedik globális boldogságjelentésből kiderül, mennyire érzik jól magukat bőrükben és helyzetükben a magyarok, és hogy hol helyezkedünk el a világátlaghoz képest.

Valószínűleg senkit sem ér meglepetésként, hogy a világ legboldogtalanabb helye jelenleg Afganisztán: a legutolsó, 146. helyén találhatjuk az országot a World Happiness Report, azaz a globális boldogságjelentés tanúsága szerint. A jelentésből kiderül, hogy bár életünket nagy fokú bizonytalanságban kell éljük jelenleg, és sok veszteséggel is meg kellett birkóznunk az elmúlt évek során, a jóakarat nem veszett ki, sőt: egyre nagyobb szerepe van mindennapjainkban. Lássuk a részletes eredményeket!

A jóakarat tarol a jelentés szerint

Ha azt hitted volna, hogy a sok megpróbáltatás közepette az emberek egyre keserűbbek és mind kevesebbet hajlandók foglalkozni a másikkal, nagyot tévedsz.

„Nagy meglepetés volt, hogy globálisan, spontán és nagyon nagy mértékben nőtt a jóindulat azon három formájával kapcsolatos tettek sora, amelyre a Gallup World Poll rákérdezett” – árulta el a CNN kérdésére John Helliwell, a jelentés három alapító szerkesztőjének egyike.

A segítő célú adományozás, az idegeneknek való segítségnyújtás és az önkéntesség nagyobb arányban fordult elő világszerte tavaly, mint bármelyik korábbi jelentés tanúsága szerint.

Az idegeneknek való segítségnyújtás különösen nagy mértékben fejlődött Helliwell szerint mind a 2020-as, mind a koronavírus-járvány előtti állapotokhoz képest.

Sok jó hírt tartalmaz a jelentés
Fotó: Tom Werner / Getty Images Hungary

Ennek ismeretében nem meglepő az a fajta nagylelkűség és áldozatkészség sem, amellyel a világ és Magyarország lakosai is reagálnak az ukrán háború elől menekülők segítség iránti igényeire. Elegendő akár egyetlen, az Ukrajnából menekülőknek segítséget nyújtó csoportban szétnézni, és érthetjük, miről beszélnek a jelentés szerkesztői. Nincs az a lehetetlen időpont vagy kérdés, amelyet ne igyekeznének megoldani az emberek, legyen szó hirtelen rosszullét miatti orvosi segítségről az éjszaka közepén, befogadó családnál felejtett tárgyról, melyet Portugáliáig kellene eljuttatni, kerekesszékkel közlekedő menekülő eljuttatásáról úti céljáig, vagy akár ellopott autó megkereséséről.

 A boldogságot azért az aggodalom is beárnyékolja

Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy aggodalom nincsen már bennünk mindennapjaink kapcsán: a pandémiát megelőző időkhöz képest még mindig 4 százalékkal magasabb arányban jelenik meg a Föld lakóinak körében a stressz és az aggodalom a mindennapi élet kapcsán, de ez a 2020-as állapothoz képest javulás, akkor ugyanis 8 százalékkal volt magasabb ezeknek a negatív érzéseknek az előfordulási aránya, mint tavaly.

„Az emberek már jobban tisztában voltak a pandémia második évébe lépve azzal, hogy mivel van dolguk, mint 2020-ban – még akkor is, ha új meglepetések azért még bekövetkeztek”

– vélekedik Helliwell. A fiatalabbak a járvány hatására is kevesebbet vártak tavaly életüktől, mint korábban, az idősebbek ugyanakkor többet, így összességében az emberek életkilátásokkal kapcsolatos elvárásai nem változtak.

„Általánosságban véve az emberek nagyon pesszimisták a jóakaratot illetően közvetlen környezetükben. Amikor katasztrofális dolgok történnek, és azt látják, hogy mások pozitívan reagálnak és segítenek másokon, ez javítja véleményüket magukról és polgártársaikról egyaránt. Mind a másokba vetett bizalom, mind az általános életértékelés gyakran javul a nehéznek tartott időszakokban attól, hogy az emberek együttműködnek annak érdekében, hogy megbirkózzanak a nehézségekkel” – mondta Helliwell.

A háború mindannyiunkra hat

Pontosan ezt tapasztalhatjuk az ukrán helyzet kapcsán is: bár az ország jelenleg is támadás alatt áll, az ukránok nagy összetartása valamelyest segít számukra átvészelni az időszakot. Az itt élő emberek boldogságára hosszú távon ugyanakkor mindenképpen hatni fog a konfliktus a jelentés szerzői szerint – ez a friss adatokban még nem tükröződik, mivel jóval a háború február végi kitörése előtt vették fel az adatokat annak elkészítéséhez. Oroszország a 80., Ukrajna a 98. helyre került már így is a rangsorban, de mindkét ország veszíthet besorolásából a háború hatására.

Sőt, a konfliktus nem csak azokra hat majd a jelentés szerkesztői szerint, akik a bombázásokat és a menekülést át kell, hogy éljék – a konfliktus mások boldogságára is negatívan hathat, bár biztosan lesznek olyanok is, akik a pusztítást tévéjük képernyőjén vagy az interneten figyelve inkább szerencsésnek tartják majd magukat attól, hogy ők ebből kimaradnak.

A háború viszont mindannyiunk boldogságérzetére negatívan hathat
Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

A legboldogabb országok a jelentés szerint

De lássuk, hogyan is fest a legboldogabb államok listája: az északi országok bebetonozták magukat az élbolyba, ezért úgy tűnik, Skandináviában általánosságban boldogok tudnak maradni az emberek. A húsz legboldogabb állam rangsora a következőképpen alakul:

  1. Finnország
  2. Dánia
  3. Izland
  4. Svájc
  5. Hollandia
  6. Luxemburg
  7. Svédország
  8. Norvégia
  9. Izrael
  10. Új-Zéland
  11. Ausztria
  12. Ausztrália
  13. Írország
  14. Németország
  15. Kanada
  16. Egyesült Államok
  17. Egyesült Királyság
  18. Csehország
  19. Belgium
  20. Franciaország

Finnország immár ötödik éve áll a rangsor élén. A skandináv állam és szomszédos országai, Dánia, Norvégia, Svédország és Izland mind nagyon jól teljesítenek a jelentés által az eredmények magyarázatához használt mérőszámok alapján: ezek az egészségben várható élettartam, az egy főre jutó GDP, a társadalmi támogatás baj esetén, az alacsony korrupció és magas társadalmi bizalom, a nagylelkűség olyan közösségben, ahol az emberek gondoskodnak egymásról, és a szabadság az életben fontos döntések meghozatalában.

És íme, a magyar helyezés

Magyarország, ahogyan a fentiekből is kiderül, nem került az élbolyba: most már nem húzzuk tovább az időt, lerántjuk a leplet helyezéséről. Hazánk az 51. a boldogsági rangsorban, amivel a második harmad legelejére sorolja be magát. A leggyengébben a korrupció érzékelése és az emberek nagylelkűségébe vetett hit terén teljesít országunk, viszont nagyon jó hír az, hogy a kutatók szerint folyamatosan fejlődünk: a 2019–2021 közt tapasztalt általános boldogságérzet javulása a 2008–2012 közti állapothoz képest hazánkban a negyedik legmagasabb Szerbia, Bulgária és Románia után. Reméljük, a tendencia marad – addig is igyekezz te is megtalálni saját boldogságodat privát életedben!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősen fordulj orvoshoz, ha ilyen a légzésed: rejtett okai lehetnek

A nehezedő légzést vagy a hirtelen fellépő fulladásérzést sokan hajlamosak a stresszre, a pánikra vagy a rossz kondícióra fogni, ám a szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ez a tünet komoly veszélyeket rejt. A nehézlégzés mögött a tüdőbetegségeken kívül akár súlyos szívelégtelenség, vérszegénység vagy infarktus is állhat. De mikor tekinthető ártalmatlannak a kifulladás, és melyek azok a drámai kísérőtünetek, amelyek esetén egyetlen másodpercet sem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni?

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.