Bermuda háromszög

A Kolozsvár külterületén elnyúló Hója-erdőt nem csak felfelé törő, különös alakot felvevő fás ligetei teszik félelmetessé. Egykor megmagyarázhatatlan események vélt színhelye volt. A helyiek szerint már az egyfajta bátorságpróba, ha valaki sötétedés után bemerészkedik a fák közé, ott éjszakázni is csak kevesen mertek. 

Ma már Pădurea Hoiának nevezik az egykor a Magyar Királyság részét képező Hója-erdőt, mely Kolozsvár közvetlen szomszédságában fekszik. Tisztásain számtalan paranormális jelenséget észleltek az elmúlt évszázadok során a helyiek, s még ma is sokakat tart távol félelmetes híre. 

A magyar Bermuda-háromszögbe csak a legbátrabbak merészkednek be

A közkeletű vélekedés szerint nevét az egykori juhászról kapta, aki egy napon kétszáz juhát terelve merészkedett a fák közé, majd soha többé nem tért onnan vissza. Az állatok is nyomtalanul eltűntek. Egy másik juhász legendája is az erdőhöz köthető, még a török korokból. 

"A szőlők tetejében, odafenn a Hója-erdő alatt, áll egy időviselt kőember. Réges-régen pásztorember volt ez a Dónát, ott legeltette juhait az erdő szélén. Egy éjszaka a holdvilágnál észreveszi, hogy a törökök vágják át a hegyet, hogy a Szamost a Nádas terére vezessék, s ne legyen a városnak ivóvize. Lélekszakadva fut be a városba. Bezörget a Monostor-kapun, s rohan egyenest a városházára. Csak annyi ideje volt, hogy elmondhatta a dolgát. Holtan összerogyott. De a katonaságot hamar összetrombitálták, s elkergették az ellenséget. Azután pedig háládatosságból kifaragtatták a Dónát képét, s feltették a hegytetőre, az erdő aljába. Még a kőember is minden éjszaka leszáll, s körülnéz, hogy nincs-e valami baj a kedves városban?" – áll a Szabadság című magyar nyelvű lap 2009. júliusi számában. 

Az erdő ma valamennyivel kevesebb, mint 300 hektárnyi területen fekszik az erdélyi nagyváros közvetlen szomszédságában. Már a XVI. századi történetírásban is említést tettek róla, s már akkor is csak halkan emlegették a Kolozsvár környéki lakosok.

Évszázadok óta elátkozott helyként tartják számon, azonban hírneve túlmutat egy hétköznapi legendán. A 60-as, 70-es évektől kezdve számos tudományos jellegű kutatás célpontja volt az ottani paranormális jelenségek miatt, 2014-ben még a BBC stábja is forgatott a fák között.

Nemcsak a juhász tűnt el ugyanis a  később róla elnevezett erdőségben, hanem egy kislány is, akit utána szülei és a falu hiába keresett évekig, majd 5 év múlva váratlanul hazatért, ugyanabban a ruhában, amiben korábban nyoma veszett. 

Az erdő, bár felüdülést nyújthatna a hatalmas lakótelepekkel körbeépített egykori kincses város mai lakóinak, mégis inkább csak egyfajta bizarr látványosság, amitől a mai napig sokan rettegnek. Különleges alakúra nőtt fái és furcsa facsoportjai sem kedveznek hírének, valóban egészen extrém látványt nyújt már kívülről is. 

A szomszédságában fekvő várost már Cluj-Napocának nevezték, amikor története legkülönlegesebb, és igencsak jól dokumentált eseménye bekövetkezett. 1968 augusztusában rejtélyes fényjelenségek tömegeit észlelték a fák felett az UFO-kutatók legnagyobb örömére. Az észlelésekről készült felvételeket nemcsak Európában, de Amerikában is vizsgálni kezdték. 

Ugyanebben az évben egy román fényképész, Emil Barnea is megörökített egy különös formájú tárgyat az égen, éppen a Hója-erdő felett. A fotót többféle elemzésnek vetették alá a parajelenségekkel foglalkozók, és a legtöbb forrás hitelesnek is találta. 

Az erdő ezt követően egyfajta világszenzációvá vált, turisták százai sereglenek azóta is Kolozsvárra, hogy részesei legyenek a különös élményeknek. A Hója-erdőbe látogatók ugyanis sokszor egészen különleges eseményekről és testérzetekről számolnak be azóta is. Rosszullétek, migrén, szédülés a legenyhébb tünet, de sokan megmagyarázhatatlan eredetű égési sérülésekről, karcolásokról is hírt adtak az erdőlátogatást követően, és voltak, akik időkiesést tapasztaltak.

A környékbeli lakosok pedig azóta is rendszeresen látják a furcsa fényeket. 

A terület legkülönlegesebb pontja kétségkívül az a szinte szabályos kört alkotó tisztás, ahol semmilyen növény nem terem meg, dacára a körülötte burjánzó flórának. A helyi legendák szerint a kör egyfajta kapu lehet egy másik dimenzióba, az ezzel foglalkozók szerint pedig a paranormális jelenségek még erősebbek az erdő ezen részén.

Az erdő látogatói rendszeresen döbbennek meg ott készült fotóikon, ugyanis számtalan képen megjelennek a hatvanas években is rögzített, különleges, szabad szemmel nem is mindig látható fényfoltok. A hely különlegességével foglalkozók szerint a rengeteg egyfajta mágneses zóna lehet, és az erős elektromágnesesség egyszerű magyarázatot adhat a fényekre és a rosszullétekre egyaránt.

Az izgalmas történelmi háttér, a megmagyarázhatatlan jelenségek és a mai napig tartó paranormális hype miatt jelenleg is közkedvelt célpontja a katasztrófaturistáknak a kolozsvári Hója-erdő, s mind abban reménykednek, hogy majd ők derítenek fényt a nagy titokra. Ez azonban eleddig senkinek sem sikerült. 

Ha érdekelnek a kísértethistóriák, ide kattintva több magyar vonatkozású, szellemjárta helyet ismerhetsz meg.