Az online csalások elleni erősebb fellépésre kéri a Revolut az Európai Unió kormányait, mivel a saját adatai azt bizonyítják, hogy az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belül a nekik jelentett csalások 77%-a közösségimédia-platformokon kezdődött.
A bank adatai alapján a közösségi médiában kezdődő esetek 61 százaléka és az ellopott összegek 40 százaléka a Meta-platformokon (Facebook, Instagram, Whatsapp, Messenger) történt, számolt be a Pénzcentrum.
A bank figyelmeztet: Magyarországon is veszélyt jelentenek az ilyen csalások
Az Európai Bizottság új jogalkotási javaslatokat terjesztett elő 2023-ban, amiben szerepel a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló rendelet. Az uniós tagállamok helyi minisztériumai most igyekeznek véglegesíteni az álláspontjukat a csalások megelőzésére és felderítésére vonatkozó uniós szintű szabályok tekintetében.
A bank arra kéri a nemzeti és az uniós intézményeket, hogy tegyenek többet azért, hogy a csalások ellen már a forrásnál lépjenek fel. A Revolut adatai szerint két fő típusa van a csalásoknak: a befektetési és a vásárlási.
A befektetésinél a magánszemélyeknek „gyors meggazdagodási lehetőségeket” ígérnek nagy összegű pénz „befektetéséért” cserébe. Ez az esetek 12%-át teszi ki, azonban az elvesztett pénz 61%-át ily módon tulajdonították el.
A vásárlási csalásnál az embereket olyan termék vásárlására veszik rá, amely nem is létezik, vagy nem felel meg a leírtaknak. Ez az elvesztett pénzösszegek 18 százalékában játszik szerepet, és ez a legelterjedtebb átverési típus. A legtöbb eset olyan piacterekről származik, ahol a felügyelet limitált, vagy csak korlátozottan hívják fel a felhasználók figyelmét arra, hogyan kezelhetik a kockázatokat.
A bank adatai azt bizonyítják, hogy Magyarországon is hasonló a helyzet, mint Európa más országaiban.
Hazánkban a csalások 83%-a közösségimédia-platformokon indult. Meta-fiókokhoz köthető a csalások 71%-a, és a csalás miatt elvesztett teljes pénzmennyiség 42%-a.
