A rovarfaj, ami leigázhatja a Földet: éppen Európát készül bevenni

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A természet csodái című sorozatunk legújabb részének főszereplője egy invazív hangyafaj, amely komoly pusztítást végez, amerre jár.

A világon több mint 12 ezer hangyafajt ismerünk. Életüket telepük, a hangyaboly fenntartásának szentelik, a dolgozó hőstények és a termékeny hímek királynőjüket szolgálva fognak össze. Egy faj azonban mindegyik másiknál ambiciózusabb. Az argentin hangya ez idáig négy kontinenst hódított meg. 

Hangyainvázió

Az argentin hangya (Linepithema humile) – nevéhez híven – Dél-Amerikában őshonos, azonban a távoli kontinensek között közlekedő hajók szállítmánya közé rejtőzve eljutottak már Észak-Amerikába, Japánba és Európa mediterrán térségébe is, és folyamatosan terjeszkednek. Franciaországtól Spanyolországon át egészen Portugáliáig jutottak, de veszélyben van Korzika, Szardínia és a Baleár-szigetek is. 

Mivel az argentin hangyának nincs Európában természetes ellensége, könnyen el tudott szaporodni a mediterrán partvidéken. 6000 kilométer hosszú járatrendszerük tagjai egyetlen szuperorganizmust alkotnak, amelynek minden tagja úgy tekint még a legtávolabb élő társára is, mint akivel ugyanahhoz a bolyhoz tartozik. 

A legyőzhetetlen faj

Az argentin hangya igen apró rovar, mindössze 2 milliméter hosszú. Ereje a kolóniák nagyságában rejlik, közös erővel náluknál sokkal nagyobb ellenfeleikkel is képesek végezni. Hódító sikereiket valójában a királynőknek köszönhetik. Míg minden más hangyafaj egyetlen királynővel rendelkezik, addig ennek az invazív fajnak minden fészkére 15-20 jut, így ha elpusztul az egyik, az nem jelenti a kolónia halálát. 

Az argentin hangya szimbiózisban él a levéltetvekkel
Fotó: Heather Broccard-Bell / Getty Images Hungary

Meglehetősen gyorsan, vetélytársaikat megelőzve találnak maguknak élelmet, és nyilván minél többen vannak, annál több tápanyagforrásra van szükségük. Ahol az argentin hangyák megjelennek, más fajoknak nincs esélyük a túlélésre. 

Kártevők

A levéltetvekre nem támadnak, hiszen számukra értékes mészharmatot hordoznak magukban. Ezért aztán szimbiózisban élnek velük, és az energiadús folyadékért cserébe megvédik őket a rájuk vadászó katicabogaraktól, jelenlétük azonban nem tesz jót a növényeknek. 

Az őket tanulmányozó kutatók aggódnak amás, őshonos hangyafajokért, akiket kiszorítanak élőhelyükről. Az állatvilágra gyakorolt hatásuk felboríthatja az ökoszisztémát. 

Ugyan az argentin hangya mérsékelt éghajlati viszonyok között érzi jól magát, félő, hogy a globális felmelegedés miatt Európa északi részeire is fenyegetést jelenthet a jövőben. 

Ha érdekelnek a természet csodái, kattints, és olvasd el sorozatunk előző részét is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.