Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Amikor halhúsos állateledelt adsz enni házi kedvencednek, lehet, hogy olyan „nagyhalat” is tartalmaz az étele, melyen mindketten meglepődnétek. Vigyázat, cápaveszély a lakásban!
Számtalan kisállateledel közül lehet választani, ha a házi kedvencünk táplálásáról van szó. Száraz vagy nedves eledel, általad főzött falatok, különböző halak és származékaik… Az utóbbi egy tág fogalom: olyannyira, hogy lehet, épp cápát eszik a cicád, kutyusod. Mi is megdöbbentünk ezen, de figyelj!
Állateledel bizarr összetevővel
Bár a cápa egyre inkább veszélyeztetett faj, még mindig virágzik a cápakereskedelem az állat húsa, uszonya vagy akár a foga miatt. A cápa valódi trófea a vadászok számára, hisz a tengerek ragadozójáról van szó. Ugyanakkor pont azért, mert tengerekben és óceánokban él, rengeteg káros anyag kerül a cápa szervezetébe csakúgy, mint más halakéba. Ez csak az egyik oka annak, hogy miért is nem szeretnénk, ha cápahúson élne a kis kedvencünk. Számtalan más oka is van ennek, de mégis, sokszor úgy eszik cápát, hogy nekünk, gazdiknak nincs erről sejtésünk sem.
Nos, rossz hírünk van: egy új tanulmány, amely a Frontiers in Marine Science című folyóiratban jelent meg, megállapította, hogy valószínűleg akaratlanul is cápahússal etetjük kedvencünket. A kutatók a DNS-vonalkódolásnak nevezett technika segítségével ugyanis közel 150 különböző állateledelből vettek mintát Szingapúrban, és riasztó felfedezést tettek:
közel egyharmaduk cápahúst tartalmazott, köztük olyan sérülékeny és veszélyeztetett fajokból, mint a selyemcápa és a fehércsőrű zátonycápa.
„A megvásárolt termékek címkéinek egyikén sem szerepelt a cápa mint összetevő, csak olyan általános gyűjtőfogalmakat használtak a tartalom leírására, mint a »hal«, »óceáni hal«, »fehér csali« vagy »fehér hal« – mondták a tanulmány szerzői, Ben Wainwright és Ian French. „A kisállat-tulajdonosok többsége valószínűleg a természet szerelmese, és úgy gondoljuk, hogy a legtöbbjüket megrémítené, ha felfedeznék, hogy tudtukon kívül hozzájárulhatnak a cápapopulációk túlhalászásához” – tették hozzá.
De hogy kerül a cápa az arcodra?
Korántsem ez az első eset, hogy cápát találnak olyan helyeken, ahol nem kellene lennie. Egy 2019-es amerikai tanulmány szerint minden nyolcadik kozmetikai termék cápa-DNS-t tartalmazott. A szkvalén, vagyis a cápamájolaj gyakori kiegészítője a hidratálókrémeknek annak ellenére, hogy növényi alapú alternatívája is könnyen elérhető.
Veszélyeztetett, mégis halásszák
A túlhalászás, amelyet a növekvő cápauszony- és cápahús-kereskedelem táplál, évente mintegy 100 millió cápa haláláért felelős, ennek következtében számos faj mára szinte teljesen kipusztult.
A helyzetet tovább rontja, hogy világszerte viszonylag kevés a felelős halászati gyakorlat, ami még nagyobb nyomást gyakorol a már amúgy is terhelt cápákra.
„Nem tudjuk, hogy a cápák nagymértékű előfordulása a kedvtelésből tartott állatoknak szánt élelmiszerekben nem a cápauszony-kereskedelem pazarló voltát próbálja-e elkerülni, ahol a nagy értékű uszonyokat megtartják, az alacsony értékű tetemeket pedig kidobják; ha ez a helyzet, akkor ez dicséretes lehet” – jegyzi meg a tanulmány.
A kutatók viszont egyértelműen szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy ez lenne az egyetlen oka annak, hogy a cápák a kedvtelésből tartott állatok eledelébe kerülnek. A tanulmányból az is kiderül, hogy a cápáknak ez a jelzés nélküli felhasználása állateledelben és kozmetikumokban olyan globális probléma, amelyet csak most kezdünk igazán megérteni.
Mivel az adalékanyagok és egyéb esetleges tápanyagok nincsenek feltüntetve, a fogyasztók nem dönthetnek úgy, hogy nem vásárolják meg a kifogásolt termékeket
– vagyis a vállalatoknak valójában nincs okuk arra, hogy leálljanak.
„Annak fényében, hogy az óceáni cápa- és rájapopulációk 1970 óta 71 százalékkal csökkentek, és hogy a cápafajok háromnegyedét ma már a kihalás veszélye fenyegeti, ez nem etikus felhasználása ezeknek a karizmatikus és ökológiailag fontos csúcsragadozóknak” – állapították meg a szerzők.
„A jobb címkézés lehetővé tenné a fogyasztók számára, hogy tájékozottabb döntéseket hozzanak” – tették hozzá. „Ez viszont a cápapopulációk javát szolgálná, mivel segítene mérsékelni a fenntarthatatlan halászatot és az erőforrások további fennmaradásával összeegyeztethetetlen erőforrás-használatot.”
