Saját portréját akarta fotóbombázni a világ leghíresebb tudósa – terve nem jött be, a fénykép kiválóan sikerült, és éppen a rajta látható különös gesztus miatt maradt örökre emlékezetes.
A németországi Ulm városában született Einstein egyedi fizimiskája még azok számára is ismerős, akik sohasem hallottak a Nobel-díjas fizikus által kidolgozott általános relativitáselméletről: a „különc zseni” és a „szórakozott professzor” sztereotípiákat gyakran illusztrálják a nyelvét öltő világhírű tudós fotójával, eredetileg azonban teljesen más szándékkal készült a kép, és Einstein furcsa gesztusa sem azt jelentette, mint amire gondolnánk.
A híres Einstein-fotó története
Az ikonikus kép a New Jersey állambeli Princetoni Egyetemen készült az Einstein 72. születésnapja alkalmából rendezett partin, 1951. március 14-én: a világhírű fizikus akkor már majdnem két évtizede élt az Egyesült Államokban – Hitler hatalomra kerülésekor éppen Amerikában tartózkodott, és úgy döntött, nem tér vissza szülőhazájába –, és tanított a Princetonon, választott hazájában igazi sztárstátuszt élvezett. Nem csoda, hogy a születésnapi ünnepséget elárasztották a paparazzók, akik mindnyájan az ünnepeltet próbálták lencsevégre kapni – ő maga viszont ódzkodott a kétes hírnévtől, és unta a személye körüli felhajtást.
Balszerencséjére azonban nem tudta kivédeni a fotósokat, akik érkezésekor rögtön rávetették magukat az őt szállító limuzinra: Einstein a hátsó ülésen szorosan az egyetem fizikatanszékének korábbi vezetője, Frank Aydelotte és felesége, Marie közé préselődve kénytelen volt eltűrni a felvillanó vakuk támadását. Ha mindez még nem lett volna elég kellemetlen, az egyik fotós hangosan odakiáltott az ünnepeltnek: „Hé, professzor, mosolyogjon a születésnapi képén!”, mire Einstein dacból grimaszolni kezdett, remélve, hogy így elrontja a fényképet.
A tudós számítása azonban nem jött be: az illetlen fotóriporter, Arthur Sasse a sötétkamrában örömmel látta, hogy a kép kiválóan sikerült, és a kért mosoly helyett egy sokkal kifejezőbb gesztust örökített meg alanya ábrázatán, mely tökéletesen beleillett az Einsteinről kialakult „bizarr, különc személyiség” imázsba. Sasse munkaadója, a United Press International (UPI) hírügynökség illetékesei sokáig vitáztak, nyilvánosságra hozzák-e a nem éppen etikus módon készített képet, végül a közlés mellett döntöttek, az alkotás pedig az év egyik leghíresebb sajtófotójává vált.
Einstein nyelvöltése így vált világhírűvé
Einstein idővel nem csupán megbarátkozott a róla készült mókás fotóval, de saját maga kezdte terjeszteni azt: levágta a kép széleiről az Aydelotte-házaspárt, így keletkezett a többség által ismert, négyzetes alakú portré, és üdvözlőlapként kezdte küldözgetni ismerőseinek, barátainak a fotó másolatait. Egyik ismerősének címzett levelében úgy nyilatkozott, a nyelvöltés tökéletesen kifejezi a politikai véleményét, válaszként a Joseph McCarthy szenátor által irányított kommunistaellenes boszorkányüldözésre, amelyet mélyen elítélt, és a szólásszabadság elleni támadásnak tartott.
A híres nyelvöltés azóta számtalan formában jelent meg a popkultúrában, pólókon, posztereken, graffitik formájában láthattuk viszont, rengeteg parafrázis született belőle, sőt, pár éve még gigantikus „gabonakör” formájában is felbukkant egy németországi kukoricaföldön.
