Minden emberi élet számít. Főleg háborúk idején érezzük ezt leginkább. Alan Turingnek 41 év adatott a földön, s valószínűleg részben a mi bigott törvénykezésünk okozta a halálát. Megaláztunk, állásából elbocsátottunk és kényszergyógykezeltünk egy embert, aki 14 millió másiknak mentette meg az életét.
Alan Turing 1912-ben született Londonban, és már az iskolában kitűnt elképesztő matematikai tudásával. Eleve maga tanult meg olvasni 3 hét alatt, a számolással pedig olyannyira nem akadt gondja, hogy kiskorától fejtörőket és feladványokat oldott meg. Figyelemre méltó tudását mindegyik iskolájában nagyra becsülték, kivéve a Sherborne-internátust, ahol inkább a humán tárgyakban ismerték el a tehetségeket – emiatt pedig az érettségin többször is megbukott. Miközben Turing 16 évesen ismerkedett meg Albert Einstein munkásságával, amit nemcsak megértett, de tovább is vezetett. Érettségi bukdácsolása ellenére egyenes út vezetett a Cambridge-i és a Princeton Egyetemre.
Ugyanakkor már kiskorától látszott, hogy nemcsak intelligenciájában vagy épp kiváló sportteljesítményeiben – a londoni olimpiai versenyfutásra csak egy sérülés miatt nem jutott ki – tér el másoktól. Nehezen kódolta az emberi viselkedést, furcsa szokásai voltak, zárkózott, félénk, meg nem értett gyerek és fiatal volt.
Ma már valószínűleg Asperger-szindrómával, vagy valami hasonló betegséggel diagnosztizálnánk, és vélhetően megkapná a képességeihez illő segítséget.
Az 1900-as évek elején azonban Alan Turing csak egy furcsa, időnként nehezen kezelhető fiatal volt, aki egészen addig nem került be „a társaságba”, amíg a második világháború során ki nem választották kódfejtőnek.
Alan Turing és a számítógép feltalálása
Amint kitört a második világháború, a britek mindent megpróbáltak, hogy megfejtsék azt a kódrendszert, amelynek segítségével a németek az egész világ orra előtt kommunikáltak megfejthetetlen módon, kódok segítségével. A támadások időpontjai, helyei, minden ott volt a szövetséges haderők szemei előtt, de feltöretlenül, érthetetlenül. A nácikat az Enigma nevű gép segítette ebben, így a britek érthető módon mindent megtettek, hogy valamilyen módon rájöjjenek a megoldókulcsra. Kémek segítségével kicsempésztek ugyan egy gépet, de nem tudták megfejteni, hogyan kéne használni.
A lengyelek ugyan eljutottak egy darabig, de amikor a németek 1939-ben öttárcsás változatot kezdtek használni, a szövetségesek ismét tehetetlenül álltak. Ezért létrehoztak egy csapatot, amely a Bletchley Parkban állomásozva csakis ezzel foglalkozott, Alan Turing vezetésével.
A korábban használt módszerekkel ellentétben Turing nekifogott, hogy megépítsen egy olyan gépet, ami képes az emberi agynál gyorsabban és komplexebben számolásokat végezni.
Ez a Turing-gép volt a számítógépek elődje. Ha ő nincs, talán most nem olvashatod ezt a cikket.
Alan Turing szerepe a második világháborúban: nélküle talán a németek nyernek
1940-től már a legtöbb német üzenetet meg tudták fejteni, bár a haditengerészetben használt kódokat csak egy évvel később tudták megérteni. Naponta 2500 üzenetet törtek fel úgy, hogy a megfelelő intézkedéseket úgy hozták meg, hogy a németek még csak ne is sejtsék, hogy kiváló kódprogramjukat feltörték. Hihetetlennek tűnik, de egészen a hetvenes évekig sikerült az egész világ elől eltitkolni, hogy az Enigmát feltörték – gondolhatjuk, milyen életre kárhoztatta ez azokat, akik részt vettek a munkálatokban, de nem beszélhettek róla senkinek.
A győzelem után az addig megalkotott tíz Colossus számítógépet és a hozzájuk tartozó feljegyzéseket mind megsemmisítették, az egyetlen megmaradt leírást egészen 2000-ig titkosították.
Több vezető politikus is úgy nyilatkozott, hogy Turing munkássága 2-4 évvel előbbre hozta a második világháború végét, és nagy hatással volt annak kimenetelére is.
Egy, a háború utáni amerikai jelentésből kiderül, hogy a kódok megfejtése „olyan önbizalommal ruházta fel a [szövetséges] politikai és a hadi vezetést, ami a döntéshozatalra is kihatott.” Winston Churchill a királynak tett jelentésében úgy fogalmazott, hogy kódfejtés nélkül a szövetségesek elvesztették volna a háborút.
Turing munkássága a háború után: képesek-e a gépek gondolkodni?
A háború után Turing a National Physical Laboratoryban, később a Manchester Universityn dolgozott, és a programozással foglalkozott. Neurális hálókkal, korát messze meghaladva a mesterséges intelligencia elméletének kidolgozásával és biomatematikával töltötte munkaidejét. Részben neki köszönhetjük a legkorábbi digitális, tárolt programú számítógépek egyikét, a Manchester Mark 1-t, illetve azt a Turing-tesztet, amely azt segít eldönteni, hogy egy gép képes-e gondolkozni. 1951-ben munkáját azzal ismerték el, hogy a Royal Society tagjai közé választották, két évre rá az egyetem speciális díjat adott át neki. Csakhogy volt a zseniális Alan Turinggel egy kis bökkenő.
Képességeit kihasználjuk, a testét börtönbe vetjük
Alan Turingnek köszönhetően olyan városok léteznek, amelyeket a nácik porig romboltak volna. Az egész második világháborúra hatással volt. Csakhogy ezt senki sem tudta róla, hiszen az aktákat ötven évre titkosították. A nagyközönség csak egy bogaras, megfoghatatlan dolgokkal foglalkozó tudósként aposztrofálta, akit ráadásul rajtakaptak azon, hogy homoszexuális prostituáltnak fizet. Az illető betört Turing házába, amely olyan nyomozásba torkollott, melynek során végül a matematikus került a vádlottak padjára, miután beismerte, hogy kapcsolatban állt a sarkon álló ifjúval – milyen érdekes, hogy Magyarország online szinonimaszótára kereken 25 rokon értelmű szót jelenít meg a prostituált helyettesítőjeként, s ebből három, a köznyelvből szinte teljesen kikopott az, amelyeket férfira is használhatunk.
A „ferde hajlamokat” az ötvenes években még messze betegségnek és törvényszegésnek minősítették.
Azaz Turing bűne megjelent nyomtatásban, kódtörői állását elvesztette, s végül választhatott, hogy két évre börtönbe vonul, vagy hormonterápiának veti alá magát.
Vajon ki vagy mi vetett véget Alan Turing életének?
Ez akkoriban kémiai kasztrációt jelentett, ami arra volt hivatott, hogy kigyógyítsa őt a normálistól eltérő szexuális vágyaiból. Az ehhez használt hormontartalmú szerek természetesen mellékhatásokkal – például depresszió – jártak, de nem tudhatjuk pontosan, hogy ezek, illetve a megbélyegzés okozta állástalanság, mellőzöttség okozták-e a tudós halálát vagy sem. Annyi bizonyos, hogy 1954. június 7-én a 41 éves férfit holtan találták a lakásban, az ágya mellett egy valószínűleg – a gyümölcsöt sosem vizsgálták meg – ciánnal bevont almával.
A halál okaként öngyilkosságot és ciánmérgezést állapítottak meg, bár Turing anyja váltig állította, hogy csakis véletlen mérgezésről lehetett szó.
Az azonban árnyalja a képet, hogy 2009-ben az akkori brit miniszterelnök, Gordon Brown bocsánatot kért a mindenkori kormány nevében azért, ahogy Turinggel bántak, 2013-ban pedig II. Erzsébet angol királynő posztumusz uralkodói kegyelemben részesítette a tudóst. Erre mondják – bárhogy is történtek az események Turing halálakor –, hogy eső után köpönyeg.
