Ötvenedik évfordulóját ünnepli A keresztapa című film, amely 1972-ben, pályafutásának legelején már ikonikus darabjává vált a filmtörténetnek, és azóta sem csorbult népszerűsége. A legendás alakításokkal és felejthetetlen jelenetekben gazdag mű anekdotái legalább olyan híresek, mint maga a film.
Ötven éve debütált Francis Ford Coppola ikonikussá vált filmje, A keresztapa. Előkelő öltöny, zakóba tűzött piros virág, hátrafésült haj és egy macska: sokaknak Marlon Brando legendás Don Vito Corleone alakítása villan be először, amikor szóba kerül ez a film. A popkultúrát is megihlette Don Corleone markáns képe, számtalan filmben és rajzfilmben megjelenítették, kisebb-nagyobb változtatásokkal, többek között például a Simpson családban is.
Coppola, a legendás rendező Mario Puzo regényét dolgozta fel 1972-es filmjében, majd filmtrilógiává bővítette a Corleone család történetét. Rengeteg anekdota és kulisszatitok kering erről a jelentős műről, íme néhány a legizgalmasabbak közül.
Marlon Brando ikonikus szájüregi protézise
Marlon Brando 47 éves volt, amikor az idősödő olasz maffiavezért alakította A keresztapában. Manapság elképzelhetetlen lenne ez a közkedvelt film Brando Don Corleonéja nélkül, karizmatikus játéka beleégett a nézők tudatába. Meglepő tehát, hogy a Paramount filmstúdió eredetileg nem örült, hogy Brandót választották erre a szerepre. A színésznek úgy sikerült végül megnyernie felettesei beleegyezését, hogy leleményesen vattapamacsokat tömött a szájába, amitől teljesen megváltozott arcfelépítése.
Zseniális húzás volt, Brando így már nem a jóképű, noha korosodó szívtiprónak látszott már, hanem Don Corleone akaratos, feszes bokszerállkapcsát öltötte magára. Az alkotók fantáziáját is beindították a vattapamacsok, így készült el végül az a speciális szájüregi protézis, amellyel Brando végigjátszotta az öreg Corleone szerepét.
A macska és az utószinkron
A Keresztapa ölében vígan játszadozó macska talán az egyik leghíresebb macskává vált a történelemben, Schrödingeré után. Mindenki ismeri a macska történetét: Brando a forgatás helyszínén akadt a kóbor macskára, és úgy döntött, magával viszi dolgozni. De azt vajon tudtad, hogy sok galibát okozott forgatás közben? Az eredeti forgatókönyvben nem szerepelt volna az állat, és nem véletlenül: olyan hangos zajokat adott ki magából, hogy így utószinkronnal kellett kipótolni a hibás felvételeket.
Horrorba illő lófej
A keresztapa második legikonikusabb jelenete, amikor egy hollywood-i producer kedvenc lovának fejét találja az ágyában. Azt gondolnánk, a speciális effektekkel dolgozó csapat igazán kitett magáért ebben a jelenetben, olyan élethűen néz ki a lófej. Azonban ez valójában nem kellék volt, hanem egy igazi levágott lófej, amelyet egy vágóhíd biztosított a produkció számára. Ez még mind semmi, de ráadásul a színésznek sem szóltak előre a lófej eredetéről, így könnyen meglehet, hogy a vérfagyasztó ordítása nem briiáns alakítás volt, hanem az őszinte rettenet hangja.
A megterített családi asztal – a forgatás kellős közepén
Coppola ragaszkodott hozzá, hogy színészei a lehető legjobban mélyedjenek el szerepükben, ezért arra kérte színészeit, hogy kamerán kívül is maradjanak szerepben, és hétköznapi helyzetekben is játsszák el az olasz maffiacsaládot. Ötletét például úgy valósította meg, hogy a színészeknek együtt kellett vacsorázniuk a forgatás ideje alatt. Valószínűleg ennek a trükknek köszönhető, hogy annyira otthonosan mozognak együtt minden jelenetben, mint egy valódi összeszokott család.
Al Pacino és Francis Ford Coppola viszálya
Nem Al Pacino volt az egyetlen jelentkező Michael Corleone szerepére, többek között Dustin Hoffman, Burt Reynolds, Martin Sheen, Jack Nicholson és James Caan is esélyes volt a szerepre. Coppola utólag lehet, hogy megbánta, hogy mégis Al Pacino kapta Michael Corleone szerepét, ugyanis nem volt zökkenőmentes kettejük kapcsolata. Sőt, az első két film alatt rendszeresen előfordultak konfliktusok közöttük. Al Pacino a nagyobb fizetésért és a forgatókönyv átalakításáért kardoskodott Coppolával, valamint többször is azzal fenyegetőzött, hogy kilép a produkcióból. Az 1990-ben bemutatott harmadik film forgatásánál már elfogyott Coppola türelme a fiatal sztár iránt, és megfenyegette Al Pacinót, hogy ha több pénzt kér 5 millió dollárnál, akkor az utolsó film Michael Corleone temetésével kezdődik.
Bármennyi konfliktus és hajmeresztő megoldás fordult is elő a forgatás alatt, Coppola csapatának végül sikerült elkészítenie A keresztapa című filmet, amely azóta is méltó helyet foglal el a filmklasszikusok között, és amiért az egész világ máig rajong.
