Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világ leghíresebb „titkos” társaságáról összeesküvés-elméletek ezrei keringenek az interneten és a különböző könyvek, folyóiratok lapjain, melyek szerzői merényletek és gyilkosságok, fontos politikai döntések és más történelemformáló események hátterében is előszeretettel vélik felfedezni a szabadkőműves-páholyok kezét. De mi az, amit valóban tudni lehet a szabadkőművességgel kapcsolatban?
A szabadkőművesség egy világszerte több millió tagot számláló mozgalom, amely – saját értelmezése szerint – az emberek testvériségét, a szellem egyetemes szabadságát hirdetve tevékenykedik a társadalom jobbá tételén. A History írása összeszedte a szabadkőművességgel kapcsolatos legfontosabb tényeket, és utánajárt néhány közszájon forgó legendának – létezik-e például a híres szabadkőműves kézfogás? Milyen eszméket képviselnek tulajdonképpen a szabadkőművesek?
1. A szabadkőművesek a világ legrégebbi testvérszövetsége
A szabadkőművesség gyökerei a középkorig nyúlnak vissza (az első ismert írásos említés az 1390-re datált ún. Regius- vagy Halliwell-kéziratban olvasható), egyesek szerint egy céhektől független, de azokhoz hasonló, a magas szakmai tudással rendelkező kőművesmestereket tömörítő társulásként indult. Mások úgy vélik, a katedrálisok építői hozták létre a társaságot, hogy céhektől függetlenül, szabadon vándorolhassanak egyik megrendelőtől a másikig, és megőrizhessék a tervezéshez és kivitelezéshez szükséges szakmai titkokat. A katedrálisok kora természetesen rég leáldozott, manapság a szabadkőművesek főként a társadalom jobbításán, a társadalmi folyamatok aktív alakításán fáradoznak: a páholytagok kötelessége például a jótékonysági tevékenység.
A szabadkőműves-páholyok fenntartják a humanizmus és a felvilágosodás szellemi alapértékeit, a vallási toleranciát, az ész és a tudás kultuszát és az emberiség fejlődéséért való elkötelezettséget. Bár a köznyelv leggyakrabban titkos társaságként emlegeti őket, valójában nem titkos, hanem zárt társaságról van szó: a nyilvánosság tud a létezésükről, a legtöbb szimbólumuk is közismert, a tagok csupán az avatási szertartásokat és azokat a jeleket tartják titokban, melyekről megismerik egymást. A páholyok hagyományosan – a középkori céhekhez hasonlóan – háromfokú hierarchiában működnek, inasok, legények és mesterek a tagjaik, bár manapság ez a hármas megkülönböztetés inkább csak jelképes.
2. A jelképeik többsége jól ismert
A leghíresebb szabadkőműves szimbólum a derékszögű kőművesszögmérő szárai fölé helyezett körző, melybe gyakran a G betűt is beleírják. A kutatók több magyarázattal is szolgáltak a betű jelentésére: egyesek szerint a geometria tudományát jelenti, mely a kőművesmesterek számára alapvető volt, mások úgy vélik, Istent, vagyis a Nagy Építőmestert, a világ teremtőjét hivatott szimbolizálni. Szintén jól ismert szimbólum a mindent látó szem, más néven az előrelátás szeme, mely a szabadkőművességnél jóval régebbi eredetű (az ókori Egyiptomig, Hórusz szeméig nyúlik vissza), és a társaság tagjai szintén Istent jelképezik vele. Kevésbé közismert szabadkőműves jelkép a méhkas, melynek szimbolikája valószínűleg a „szorgos méhekhez hasonló” kőművesekre utal.
3. Tényleg létezik szabadkőműves kézfogás
És nem csak egy, hanem számtalan különböző változat. A páholyok tagjai, az inasok, legények és mesterek a hierarchiában betöltött szerepüknek megfelelő különleges kézfogással üdvözlik egymást. A kézfogásoknak a szertartások során is szerepük van, a különböző rítusok alkalmával más-más kézfogásokat használnak, ezért is van annyi belőlük.
4. A katolikus egyház tiltja, hogy tagjai szabadkőművesek legyenek
Bár a szabadkőművesség nem vallás, a tagok hisznek egy felsőbb isteni hatalom, a Világegyetem Nagy Építőmesterének létezésében. Bizonyos vallások ugyanakkor ellenségesen tekintenek a társaságra: a katolikus egyház 1738-ban kiátkozta a szabadkőműveseket, nem nézték ugyanis jó szemmel a páholyokban folyó, gyanúsnak tűnő titkos szertartásokat, a 19. században pedig a Vatikán már egyenesen a Sátán szolgáinak nevezte a társaság tagjait. Az 1983-ban kiadott és máig hatályos állásfoglalás szerint az egyház továbbra is tiltja a katolikusok szabadkőműves tevékenységét és azt, hogy szabadkőművesek részt vehessenek a szentáldozásban.
5. Amerikában párt alakult ellenük
Közismert, hogy az Egyesült Államok alapító atyái és későbbi jelentős politikai személyiségei között számos szabadkőműves volt. Az ő befolyásuk egyeseket annyira aggasztott, hogy pártot alapítottak a közéletből való kiszorításuk érdekében. Az 1828-ban alakult Anti-Masonic Party, vagyis Szabadkőművesség-ellenes Párt tagjai összeesküvés-elméletekkel próbálták bizonygatni a páholyok ördögi destruktív tevékenységét, még egy korabeli hírhedt gyilkosságot is igyekeztek a nyakukba varrni, mondván az áldozat nyilvánosságra akarta hozni a társaság belső titkait, ezért életével kellett fizetnie.
6. Továbbra is az XY-kromoszóma dominál
A páholyok világa igazi férfiklub, melynek tagságába hagyományosan nem vesznek fel nőket. A szabadkőművesség első írásbeli alkotmányaként ismert, James Mason angol lelkész által 1723-ban írt szabályzat szerint a nők, az ateisták és a rabszolgák ki vannak zárva a társaságból. Ugyan ma már létezik a Keleti csillag nevű női szabadkőműves rend, és számos páholy engedi, hogy nők is csatlakozzanak a tagsághoz, a világ jelentős részében továbbra is tiltott a csatlakozásuk, ugyanúgy, ahogy az ateistáké is. Az USA-ban, különösen a déli államokban számos páholy fenntartja a szegregációt is, vagyis nem enged feketéket a tagjai közé.
7. Rengeteg történelmi személy volt szabadkőműves
Az USA alapító atyái és történelemformáló személyei – mint George Washington, Benjamin Franklin és Franklin D. Roosevelt – mellett a társaság tagja volt többek között Winston Churchill brit miniszterelnök, Henry Ford iparmágnás, Wolfgang Amadeus Mozart (A varázsfuvola tele van szabadkőműves szimbolikával), a híres westernszínész John Wayne, vagy éppen Buzz Aldrin űrhajós, a második ember a Holdon. Magyarországon szintén virágzott a szabadkőművesség, a tagok között volt például Kossuth Lajos, Heltai Jenő, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Benedek Elek, Csáth Géza, Hajós Alfréd, Kőrösi Csoma Sándor, Zsolnay Vilmos és Wekerle Sándor.
