Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Január 20-án beiktatják hivatalába Joe Bident, az Egyesült Államok 46. elnökét. Ebből az alkalomból összeszedtünk néhány kevésbé ismert, meglepő tényt az ország korábbi vezetőiről.
Műfogsor, medicinlabda, ufóészlelés, sztármacska: a Fehér Ház lakói az elmúlt kétszáz évben számos érdekes anekdotával és különös ténnyel gazdagították a történelmet és a popkultúrát.
Fogas kérdés
Az USA első elnöke, George Washington hírhedt volt rossz szájhigiéniájáról – mire elnök lett, egy kivételével már az összes foga kihullott, ezért kénytelen volt műfogsort hordani. A protézis már a 18. században is elterjedt használati eszköz volt, a mai változattal ellentétben azonban rendkívül kényelmetlennek számított, viselőjének gyakran válogatott fájdalmakat okozott – ennek köszönhető az a furcsa szájtartás, mely Washington számos idősebb kori arcképén felfedezhető. A közhiedelemmel ellentétben az elnöki protézis nem fából, hanem sokkal különösebb anyagokból, többek között állati fogakból, ólomból és vízilócsontból készült, és rézcsavarok tartották össze.
Az Államok második és harmadik elnökét, John Adamst és Thomas Jeffersont közeli barátság fűzte egymáshoz: amikor Angliában járva meglátogatták Shakespeare egykori házát, a két politikus úgy döntött, hazavisz egy kis szuvenírt, ezért levágtak és eltettek egy darabot a néhai költő székéből. A két jó barát gyakran rivalizált egymással, még a halálban is versenyt futottak – mindketten ugyanazon a napon, 1826. július 4-én (a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának évfordulóján!) hunytak el. Adams – aki nem tudta, hogy barátja és örök riválisa néhány órával korábban meghalt – utolsó szavaival állítólag azt közölte: „Jefferson még él!”.
Sztárbirkózó volt a legendás elnök
Martin Van Buren, az USA nyolcadik elnöke holland bevándorlók gyermekeként nőtt fel, így ő az egyetlen amerikai elnök, akinek nem az angol volt az anyanyelve. Van Burent gyakran Old Kinderhook becenéven emlegették, mely szülővárosára, a New York állambeli Kinderhookra utalt. Egyes teóriák szerint ennek rövidítéséből, az O. K.-ból származik a mai „oké” kifejezés. Hívei ugyanis O. K. klubokat alapítottak, hogy a választási kampány során támogassák – a mozgalom országszerte elterjedt és így vált bevett szófordulattá az „okay” arra az esetre, ha valami „rendben van”.
Abraham Lincoln, a tizenhatodik amerikai elnök talán a leghíresebb mind közül, az Államokban szenteknek kijáró tisztelet övezi – azt viszont kevesen tudják, hogy politikai karrierje előtt birkózóbajnokként is hírnevet szerzett magának. A(z akkoriban pláne) különösen magasnak számító, 193 centis Lincolnt hosszú karja és lába, illetve fizikai ereje segítetta a szőnyegen. Állítólag 300 mérkőzésből csupán egyszer kapott ki, bár ezt nem támasztják alá hivatalos bizonyítékok. Teljesítménye elismeréseképp 1992-ben az amerikai birkózósport Hírességek Csarnoka posztumusz tagjai közé választotta a néhai elnököt.
Golyókkal a testében mondott beszédet
William McKinley, a huszonötödik elnök kabátja hajtókáján kabalaként mindig egy szál vörös szegfűt viselt. Egy alkalommal, 1901. szeptember 6-án mégis levette a virágot és odaadta egy kislánynak, akit a rá váró tömegben pillantott meg. Néhány másodperccel később lövések terítették le az elnököt, aki nyolc nappal később belehalt sérüléseibe. Utódját, Theodore Rooseveltet egy nyilvános szereplése közben próbálták meggyilkolni 1912-ben. Bár a lövés közvetlen közelről érte, csak izomsérülést okozott, az elnök pedig ragaszkodott hozzá, hogy golyóval a testében is végigmondja 90 perces beszédét, mielőtt kórházba szállítanák. A sztori szerint a plüssmackó, vagyis a „Teddy bear” is Roosevelt után kapta közkeletű nevét, aki egy vadászat alkalmával nem volt hajlandó lelőni egy fához kötözött medvebocsot.
A harmincegyedik elnök, Herbert Hoover sportszeretetéről volt híres: egyidőben ő volt a Stanford Egyetem amerikaifutball-csapatának edzője, később pedig „hooverball” néven saját labdajátékot talált ki. Az elnök által kiagyalt sport a tenisz, a röplabda és a kidobós elemeit vegyítette, és nem volt éppen veszélytelen, ugyanis medicinlabdával játszották. Hoover nem mindennapi háziállatairól is ismert volt: a fiának két aligátort ajándékozott, és a „kis kedvenceket” előszeretettel sétáltatták a Fehér Ház kertjében. Az elnöki tisztséget harmincnyolcadikként elfoglaló Gerald R. Ford szintén híres amerikaifoci-játékos volt diákkorában, később pedig modellkedéssel kereste a kenyerét, 1942-ben még a Cosmopolitan címlapján is szerepelt, és a feleségét is modellkarrierjének köszönhetően ismerte meg.
Jézus és Elvis után máig ő a harmadik legnépszerűbb
Lyndon B. Johnsont, a harminchatodik elnököt ugyan a sors nem áldotta meg modelladottságokkal, bizonyos testméretei állítólag jóval az átlagos felett voltak. Az anekdota szerint egy alkalommal, amikor egy riporter dühösen azt kérdezte Johnsontól, miért vannak amerikai katonák Vietnámban, az elnök lehúzta a sliccét, előrántotta Jumbo becenévvel illetett testrészét és azt kiáltotta: „Ezért!”.
Harminchetes számú hősünk, Richard Nixon volt az első elnök, aki az USA által hivatalosan nem elismert országba, a Kínai Népköztársaságba látogatott. A Henry Kissinger segítségével lefolytatott diplomáciai vizit olyan sikeres volt, hogy Kínában Jézus Krisztus és Elvis Presley után máig a Richard Nixon a legszélesebb körben ismert nyugati név. „Trükkös Dick” egyébként imádta ketchuppal enni a túrót, és naponta Kaliforniából, röpke háromezer kilométeres távolságból hozatott magának joghurtot a Fehér Házba.
Az 1977-ben, harminckilences számmal hivatalba lépő Jimmy Carternek még Georgia kormányzójaként ufóélményben volt része: néhány társával egy étterem teraszán tartózkodtak, amikor különös, váltakozó színű fényjelenségre lettek figyelmesek az égen. Carter csak néhány évvel később jelentette az észlelést az ezzel foglalkozó hivatalos szervnek, de elmondása szerint jelentős hatást gyakorolt rá a „nulladik típusú találkozás”. A következő elnök, a színészből politikussá lett Ronald Reagan feleségével, Nancyvel együtt lelkes híve volt az ezotériának, saját csillagjóst foglalkoztattak, akinek a rossz nyelvek szerint a politikai döntések kapcsán is kikérték a véleményét, bár ezt a Reagan-adminisztráció vehemensen tagadta.
„Piszkos Harry” (majdnem) és sztármacska a Fehér Házban
Reagan a sci-fi filmekért is rajongott, egyik beszédében például a Vissza a jövőbe egyik híres mondatát („ahová megyünk, ott nincs szükség utakra”) idézte. Később, már elnöki hivatalának lejárta után mégis visszautasította a felkérést, hogy játssza el a vadnyugati városka polgármesterének szerepét a filmtrilógia harmadik részében. Reagan egyszer szintén kipróbálta magát modellként, még az egyetemen – társai ugyanis őt választották a legtökéletesebb testtel rendelkező fiú diáknak, minek jutalmaként egy szál alsóneműben modellt állhatott a képzőművész szakos hallgatók által készített atlétaszoborhoz.
Reagan alelnöke és utódja, George H. W. Bush egy hollywoodi nagyágyút szeretett volna maga mellett látni az ovális irodában: azt tervezte, Clint Eastwoodot jelöli maga mellé alelnöknek a kampányában, de végül letett erről. A negyvenkettedik elnök, Bill Clinton házi kedvence, a Socks névre hallgató, fekete-fehér macska (akit az elnöki család az utcáról fogadott be) igazi sztárstátuszt élvezett a ’90-es években – olyannyira, hogy még videójátékot is akartak készíteni a főszereplésével. A Socks the Cat Rocks the Hill névre keresztelt, eredetileg Super Nintendóra tervezett játék terve annak idején meghiúsult, 2018-ban egy Kickstarter-kampánynak köszönhetően a projekt mégis megvalósulhatott.
