Az utóbbi hónapokban annyi hírt olvastunk már a koronavírussal kapcsolatban, hogy egyáltalán nem meglepő a témát körülvevő tévhitek és fakenews mennyisége. Egy friss kutatás eredményei szerint több mint 2000 mítosz terjed a vírussal kapcsolatban – nem csoda tehát, ha még azok is elbizonytalanodnak, akik amúgy résen vannak.
Vannak olyan álhírek, amik egyik fülünkön be, másikon ki, terjednek azonban olyan tévhitek is, amik komoly veszélyeket hordoznak magukban. A társadalmat átjárja egy általános bizalmatlanság: van, aki a médiának, más a tudományban nem hisz. A Medium összeszedte a 13 leggyakoribb tévhitet a Covid-19-betegséggel kapcsolatban.
#1 Az 5G terjeszti a koronavírust
Az 5G körüli pánik nem újdonság, vannak azonban, akik biztosra veszik, hogy az 5G-tornyok sugározzák a vírust is, vagy hogy az 5G-s okostelefonok által generált elektromágneses mezők (EMF-ek) idézik elő és súlyosbítják a betegséget. Itt érdemes megjegyezni, hogy az 5G nem más, mint a 4G-nél magasabb frekvenciájú rádióhullám.
Az amerikai Mayo klinika orvosai egyértelműen fogalmaznak: „A vírusok nem utaznak rádióhullámokon.”
#2 A Covid-19-et mesterségesen állították elő
Március közepéig az amerikaiak csaknem negyede meg volt győződve arról, hogy a koronavírust szándékosan fejlesztették ki, további 6 százalékuk gondolta úgy, hogy egy laboratóriumi baleset következményeként született – derül ki a Pew Research Center felméréséből, amelynek a résztvevői között egyetlen fertőző betegségekkel foglalkozó orvos sem volt.
Ennek az elméletnek különböző változatai is szárnyra kaptak, például hogy egyenesen a WHO vagy maga Bill Gates áll a vírus mögött, de sokan azt gondolják, hogy az USA vagy Kína egyfajta biofegyverként hozta létre a Covid-19-et. Az igazság viszont az, hogy a koronavírusnak ez a fajtája, csakúgy, mint korábban már sok más vírus, az állatoktól indult, tőlük kapták el az emberek is. Számos tudós elemezte már a vírus útját, és mindannyian ugyanarra az eredményre jutottak: a vírus a denevérektől származik.
#3 Nem is olyan rossz
Sokáig nem volt tiszta képünk a Covid-19 súlyosságáról, de kutatások eredményei ma már alátámasztják, hogy akár ötször olyan súlyos is lehet, mint az influenza. A járvány indulása óta eltelt hónapok alatt több amerikai vesztette életét a vírus miatt, mint 1918 óta bármelyik járvány következtében egész évben.
Emellett fontos foglalkozni azzal a tévhittel is, hogy a koronavírus csak az idős emberekre veszélyes: bár a Magyarországon elhunytak átlagéletkora bőven 70 fölé tehető, a betegek között szerepelnek egészen fiatalok is. Az utóbbi hónapokban pedig több mint 12 ezer 55 év alatti amerikai vesztette életét a vírus miatt. Emellett sok fiatal küzd hetekig, hónapokig elhúzódó tünetekkel, kimerültséggel, zavartsággal vagy fajdalommal.
#4 A koronavírus valami sokkal veszélyesebbé mutálódik
Igen, a koronavírus mutálódott, mint ahogy a legtöbb már ismert vírus is. Ez azonban semmilyen módon nem befolyásolja a betegség komolyságát. „A vírusok állandóan mutálódnak, ezek legtöbbjének azonban igazából nincs jelentősége” – mondja Ashish Jha, a Harvard orvosa, majd hozzáteszi, hogy nem találkozott még arra vonatkozó információval, hogy a Covid-19 mutációjának bármilyen – pozitív vagy negatív – hatása lenne.
#5 Az alkohol megvéd a vírustól
Jó is lenne. A szomorú hír azonban az, hogy az alkoholfogyasztás valójában növeli a betegség kockázatát. A rendszeres alkoholfogyasztás ugyanis gyengíti az immunrendszert, ezáltal pedig a szervezet nehezebben birkózik meg a kórokozókkal. Azt pedig továbbra is hangsúlyozni kell, hogy az alkoholtartalmú kézfertőtlenítő elfogyasztása nemhogy nem nyújt védelmet, de azonnali halálhoz vezethet.
#6 A fokhagyma, a hidrogén-peroxid vagy a csípős paprika megöli a vírust
Menjünk végig ezeken egyenként. A legtöbb fehérítő hidrogén-peroxidot tartalmaz, amely nemcsak irritálja a bőrt, de a szervezetbe kerülve akár halált is okozhat. Egyik sem túl hatékony a koronavírus ellen.
A fokhagyma bár egészséges, de a koronavírus legyőzéséhez sajnos kevés. Csakúgy mint a csípős paprika, ami, ha eleget fogyasztasz belőle, fájdalmas is lehet. A vírusra viszont semmilyen hatással nincs.
#7 A hidroxiklorokin gyógyítja a betegséget
Nem számít, hogy hányszor futsz bele az információba a neten: a hidroxiklorokin-tartalmú gyógyszerek továbbra sem gyógyítják a Covid-19-et, viszont súlyos mellékhatásokat okozhatnak. A klorokinról és a hidroxiklorokinról ismert, hogy szívritmuszavart okozhatnak, amely súlyosbodhat, ha olyan gyógyszerrel kombinálják, amely hasonlóan hat a szívre. Ilyen gyógyszer például az azithromycin nevű antibiotikum.
#8 A gyerekek nem terjesztik a vírust
Nagyon sokan gondolják, hogy a gyerekek védettséget élveznek: májusban az amerikaiak 10 százaléka hitte ezt. Érdemes visszagondolni az elmúlt hetek, napok híreire. Nem egy olyan magyar intézmény van, ahol gyerekek is megfertőződtek, és több iskola zárta a vírussal a gólyatáborát.
#9 A gyerekek nem betegszenek meg
Az igaz, hogy a gyerekek és fiatalok nagyobb eséllyel ússzák meg a koronavírust enyhébb tünetekkel, de a kisebb kockázat ugyanúgy kockázatot jelent. És bár a gyerekek fertőzöttségét mutató számok arányaiban véve valóban alacsonyabbak, mégsem tűnnek annyira alacsonynak, ha a mi gyerekünk is a fertőzöttek között van. Ráadásul a korlátozások feloldása következtében egyre több fiatal kapta el a vírust, ez a szám pedig az iskolakezdéssel várhatóan tovább fog emelkedni.
#10 Az aranyszabály: másfél méter
Könnyű dolgunk lenne, ha a koronavírus köhögés, tüsszentés vagy beszéd esetén másfél méter után egyszerűen leesne a földre. És bár jó taktika a távolságtartás a fertőzés kockázatának csökkentésére, az 1930-as évek óta tudják a tudósok, hogy míg a nagyobb cseppek egy-két méteren belül valóban lehullanak a földre, a kisebb, koronavírust hordozó cseppek akár 8 méternél is messzebbre szállhatnak a levegőben. Minél távolabb vagyunk egymástól, annál nagyobb biztonságban tudhatjuk magunkat, de egy rosszul szellőző, zárt helyiségben igazából mindegy, hogy tartjuk-e a két métert.
#11 Felesleges maszkot hordani
Kétségtelen, hogy sokszor nem egyértelmű a kommunikáció a maszkokkal kapcsolatban. Elég-e a szánkat eltakarni? És azt is csak zárt helyen kell? Vagy az egész csak azoknak szól, akik félnek a betegségtől? Sokan sokféleképpen gondolkoznak erről, a tudomány álláspontja viszont egyértelmű: a megfelelően (orrot és szájat is takarva) viselt maszk csökkenti a fertőzés kockázatát.
#12 A csősál segíti a vírus terjedését
Nem mindenki használ maszkot, vannak, akik kendővel vagy csősállal takarják az arcukat. Természetesen ezek az eszközök sem növelik, hanem csökkentik a fertőzés kockázatát, hiszen a cseppek egy része fennakad rajtuk, így egyfajta szűrőként funkcionálnak. Gondolj csak az orvosokra és az ápolókra, akik egész álló nap maszkot viselnek. És van még egy jó hír: éppúgy, ahogy a maszk, a különböző alternatívák viselése sem vezet szén-dioxid-mérgezéshez vagy oxigénhiányhoz.
#13 A nyájimmunitás vethet véget a járványnak
Van igazság a dologban, de mielőtt vakon követni kezdenéd ezt az elméletet, gondolj végig pár dolgot. Ha sikerül kifejleszteni és sokak számára elérhetővé tenni a vakcinát, sokkal kevesebb beteg lesz, ez logikusnak hangzik. A nyájimmunitás azonban természetes módon is ki tud alakulni, ehhez azonban a társadalom nagyjából felének (más szakemberek szerint 70 százalékának) immunissá kellene válnia a koronavírusra. Ehhez az kell, hogy hagyjuk a vírust szabadon terjedni, hiszen csak így alakulhat ki a természetes immunitás. Igen ám, de ez nagy valószínűséggel több tízezer, akár millió ember életébe is kerülhet – ami túl nagy árat jelentene. Érdemes tehát óvatosnak lenni, csökkenteni a fertőzés kockázatát, figyelni magunkra és másokra is.
