Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Balcsi, Balaton, magyar tenger, „a Tó”, ahányan vagyunk, annyiféleképpen szeretjük hívni – no meg persze fürdeni benne. De miért nem nevezzük Pelsónak, ami a római neve?
Maga a tó 10-12 ezer évvel ezelőtt alakult ki. A római hódítás előtt kelta népek laktak a környékén, ők nevezték el Pelsónak. Amikor az ókori rómaiak a partjára vetődtek, átvették a kelták által használt megnevezést, így a tavat sokáig Lacus Pelsóként, azaz a szavak jelentése szerint Sekély Tóként emlegették.
A szlávoknak köszönhetjük az új nevet
Eötvös Károly leírásából az is kiderül, hogy a 6-8. század körül a területre érkező avarok szintén Pelsóként emlegették a vizet. Ám az avarokkal érkező szláv szolgák új nevet adtak a valóban nádasokkal, szigetekkel, lápos területekkel tarkított tónak, ez volt a Blatto, ami egyszerűen mocsarat jelent. Ebből a szóból alakult ki szép lassan a Blatno, a Bolotin, a Balotin, a Balatin, később a Balaton elnevezés, a szláv népeket magukba olvasztó magyarok pedig megtartották ezt. Így emlegetik tavunkat a külföldiek is, kivéve a németeket, akik lapos tónak, azaz Plattensee-nek nevezik.
A magyar nyelv első összefüggő emlékét őrző iratban ott a Balaton
A tó eredeti latin nevének változatát, a Pelsoist olvassuk egy ravennai geográfus levelében időszámításunk szerint 700-ból, ám az 1055-ben keletkezett Tihanyi alapítólevélben már Balatonként emlegetik. Az I. András király által kiállíttatott iratban Miklós püspök szavaival adják vissza azoknak a birtokoknak a neveit, amelyeket a monostornak adományoztak. A szöveg alapvetően latinul van, ám a lefordíthatatlan magyar szavakat eredetiben jegyezték le, így kerülhetett az irat az első magyar nyelvemlékek közé. Az 58 magyar szó között pedig ott találjuk a Balatont, akkor még Balatinként.
Miért pont Velencei-tó?
Hasonlóan izgalmas utánanézni annak, hogy második legnépszerűbb tavunk, a Velencei-tó vajon honnan kapta a nevét. Nos, a név a mellette elhelyezkedő Velence nevű település nevéből származik, amely fontos helységként helyezkedett el a Buda és az Adriai-tenger közti fő kereskedelmi út egyik állomásaként. S hogy miért hívják úgy, mint az olasz Velencét? Valószínűleg azok a Velencéből ide érkezett olasz építészek nevezték el, akik székesfehérvári épületeken dolgoztak. Egy másik elmélet szerint a halászok egyik ősi, velenceként emlegetett, a szél állását jelző zászlajáról kapta a nevét a település, majd a tó is.
Minden tó fertő volt
Hazánk második legnagyobb tava, a Fertő tó neve azért is érdekes, mert a fertő egyszerűen egy mocsaras, vizes területet jelölő magyar szó, amelyet annak idején minden egyes tóra (azaz a Balatonra és a Velencei-tóra is) könnyen alkalmaztak. A Fertő tó az egyedüli nagy kiterjedésű vízfelület, ami nem kapott másik nevet, az egyszerű népies elnevezésből tulajdonnév lett. A tatárjárás után betelepített németek ugyan megpróbálkoztak a Neusiedel (a neu újat jelent, a siedel pedig letelepülést) név meghonosításával, de nem jártak sikerrel.
