Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Budapest egyik legbizarrabb utcanevének nyomában.
Az egyik legkülönösebb budapesti utcanév a 12. kerületben, Krisztinavárosban található Kék Golyó utca. A Déli pályaudvarral párhuzamosan futó utca napjainkban az Országos Onkológiai Intézetnek ad otthont, a főváros népe ma leginkább erről ismeri. A múltban azonban híres-neves vendégfogadó állt itt, erről kapta a nevét az utca.
A Zum Blauen Kugelként ismert, vagyis magyarul „a Kék Golyóhoz címzett” vendégfogadó a 18. század közepén nyitotta meg kapuit (az épület bontásakor 1748-as téglákat találtak), és több mint százötven éven át működött. Az épület homlokzata a Városmajor utcára nézett, jellegzetessége pedig a sarkán ékeskedő, nagyméretű, befalazott kék kőgolyó volt. A golyó eredetéről többféle legenda is keringett, egyesek szerint még a római korból maradt fenn, mások a törökök által használt ágyúgolyónak vélték. A kék színű golyóbis valójában egy Németalföldről származó szimbólum volt, mely az italmérési jogra utalt. A királytól adózás fejében kapott italmérési jog jelvényeként ugyanis a kék erszény szolgált, ennek leegyszerűsített változata volt a kék golyó. A németül Bierkugelnek, vagyis Sörgolyónak nevezett szimbólum hamar elterjedt, és Európa-szerte azt jelezte, hogy a hely tulajdonosa törvényesen, a királynak adót fizetve üzemelteti a csapszéket. Nem véletlen, hogy a Kék Golyó máig népszerű kocsmanév német és magyar nyelvterületen.
A kocsmában hagyományosan korhelyhétfőt (blaumontagot) tartottak, amikor a céhek legényei együtt mulatoztak naphosszat, meghosszabbítva egy kicsit a vasárnapi pihenőnapot. Habár a korhelyhétfőt a hatóságok és a céhek is tiltották, a 19. század végéig gyakori szokás maradt. A fogadó egészen 1904-ig működött a roskadozó épületben a Városmajor utca és a Kék Golyó utca sarkán. A helyén ma az 1960-ban, a korszak szocreál stílusában épült OTP Társasház magasodik. A fogadó emlékét őrzi a ház előtti parkban található tűzzománc emléktábla, Stefániai Edit zománcművész 1971-es alkotása.
És azt tudod-e, hogy ki volt Haller János, a ferencvárosi Haller utca névadója?
