Térfigyelő sorozatunkban a ferencvárosi Haller utca nevének nyomába eredünk.
A Haller utca a 9. kerület egyik legismertebb, másfél kilométer hosszú utcája, mely a Nagyvárad tértől a Soroksári útig halad. Az évszázados hírű ferencvárosi utca keresztezi többek között a Tűzoltó utcát, a Balázs Béla utcát, a Gát utcát, a Mester utcát és a Vaskapu utcát. Nevét a hírneves erdélyi Haller családról, illetve a család leghíresebb sarjáról, Haller János 17. századi főispánról, diplomatáról és íróról kapta.
Báró hallerkői Haller János 1626. március 2-án született az erdélyi Kerelőszentpálon. Apja gróf Haller István Küküllő vármegye főispánja és országos tábornok, I. Rákóczi György bizalmas embere volt. Bátyja, Haller Gábor szintén ismert politikus és katona (főgenerális) volt. János alapos nevelést kapott és nagy műveltséget szerzett – habár pontos adataink nincsenek tanulmányairól, valószínű, hogy külföldi egyetemeken tanult. Több nyelven beszélt folyékonyan, latinul, németül, olaszul és franciául is értett. Feleségével, Kornis Katalinnal szerető házasságban élt, hat gyereket neveltek. Már fiatalon politikai pályára lépett, és gyorsan emelkedett a ranglétrán. Tagja volt az 1657. novemberi gyulafehérvári országgyűlésnek, ahol II. Rákóczi György lemondott a fejedelemségről. A következő évben két fejedelem, a trónt visszaszerző, de a törökök által nem legitimált Rákóczi és a nagyvezír parancsára megválasztott Barcsay Ákos harcolt egymással Erdélyért. Haller Barcsay szolgálatába szegődött és Bécsben szolgált követként. A császári udvarban azt terjesztette, hogy Wesselényi Ferenc nádort Rákóczi megvesztegette.
Mikola Zsigmond főispán tatár fogsága alatt (1657–61) valószínűleg Haller lett a helyettes, majd az állandó megbízással kinevezett főispán Torda megyében. 1668-ban főispánként ő volt az egyik fejedelmi biztos, aki a Várad környékéről Tordára telepített lakosoknak földet adományozott. Kemény Zsigmond erdélyi fejedelemnek, majd utódjának, Apafi Mihálynak is a híve volt. Apafi alatt főispánként és consiliariusként szolgált. Részt vett Béldi Pál fejedelmi tanácsos rendi ellenállási mozgalmában, ezért 1678 novemberében elfogták és várfogságra ítélték. Fogaras várában való bebörtönzésének idejét írással töltötte. Ekkor készült el Hármas história című műve, melyben – a könyv címéhez híven – három történelmi munkát fordított le és dolgozott át magyarra, köztük a Gesta Romanorum nevű középkori novellagyűjteményt, melyet angol szerzetesek írtak nevelő célzattal a 13-14. század fordulóján. A másik két rész Nagy Sándor életét és a trójai háború történetét dolgozta fel. Szintén a fogsága alatt fordította le latinról Korenus Jakab katolikus szellemű vallási munkáját: Pais, a békességes tűrésnek paisa.
1683-ban szabadult a börtönből. A Habsburg-ház befolyása ugyanis ekkor egyre jobban fenyegette Erdély függetlenségét, a református erdélyi nemességnek pedig szüksége volt egy, a bécsi udvar előtt jó hírben álló katolikus úrra, aki békeközvetítőként tud fellépni az erdélyi fejedelem és az osztrák császár között. A következő évben Haller az ország adófelügyelője lett, ezzel párhuzamosan Apafi megbízásából gyakran járt Bécsbe. Az ő vezetésével fogalmazták meg az 1686-os szerződést, melyben Lipót császár igen kedvező feltételeket szabott: elismerte Erdély szuverenitását, a rendek fejedelemválasztási jogát és a vallásszabadságot. Azonban miután a Habsburgok elfoglalták a töröktől Buda várát, Lipót változtatott a véleményén, és sokkal szigorúbban lépett fel Erdéllyel szemben. A szerződést nem írták alá, sohasem lépett életbe. Későn látták csak be, milyen hasznos lett volna az elfogadása.
Teleki Mihály eleste után 1690-ben Haller ismét Torda főispánja lett. A következő évben az új kormányszék tagja lett consiliarius és kincstartó minőségben. 1895-ben lemondott minden tisztségéről és visszavonult a közélettől. Ekkor nyomtattatta ki a Hármas históriát, mely a korszak egyik legnépszerűbb könyve lett, és évszázadokon át kedvelt olvasmánynak számított. Ma a magyar műfordítás egyik korai remekeként tartják számon. Haller János hetvenéves korában, 1697. február 28-án hunyt el kerelőszentpáli birtokán. Fiai, István és József 1721-ben grófi rangot kaptak.
És azt tudod, hogy a Kolosy tér kiről kapta a nevét? Ha nem, itt elolvashatod:
