A XIII. kerületben található Forgách utca leginkább az M3-as metró egyik állomásaként ismert. A Gyöngyösi utca és a Göncz Árpád városközpont között található megálló a Váci úton, Angyalföld legforgalmasabb részén helyezkedik el. Nevét nem egyetlen személyről, hanem egy ősi nemesi családról kapta, melynek tagjai jelentős szerepet játszottak a magyar történelemben.
A Forgách család tagjai az Árpád-korból, a gimesi váruradalom birtokosaitól eredeztetik magukat. A család első, oklevelekkel igazolható őse a 12-13. század fordulóján élt Ivanch ispán. Az ő fia, Ivánka nyerte el II. András királytól adományként a Nyitra vármegyében található Ghymes földjét 1226-ban. A várat 1311-ben Csák Máté elfoglalta a családtól, Károly Róbert hívei azonban visszaszerezték a számukra. A Forgách nevet a 14. század első felében élt Miklós vette fel először, de csak utódai használták következetesen a család megnevezésére.
Szintén a 14. században került a család kezére a gácsi vár és uradalom, mely a família nemesi előnevének (ghymesi és gácsi gróf) másik felét alkotja. A földbirtokot Forgách Balázs (elhunyt: 1386) kapta ajándékba Nagy Lajos király lányától, a későbbi Mária királynőtől, cserébe II. (Kis) Károly király meggyilkolásáért. A pohárnokmesterként szolgáló Balázs a királyhoz közel surranva a köpenye alól elővett hosszú késsel sújtott le Károly fejére. A sikert azonban nem sokáig élvezhette: az uralkodó hívei brutálisan lemészárolták, levágott fejét elküldték ajándékba a király özvegyének Nápolyba.
A Forgách család hamarosan kettészakadt: a ghymesi és a gácsi ág is számos fontos alakot adott hazánk történelmének. Hadvezérek, főispánok, nádorok, udvari és egyházi méltóságok kerültek ki a Forgách sarjak közül. Forgách Ferenc (1530 körül – 1577) nagyváradi püspök, I. Ferdinánd és Habsburg Miksa királyok bizalmas tanácsosa volt, emellett humanista történetíróként is ismeri az utókor. Két unokaöccse is nevezetes: Forgách Ferenc (1560–1615) esztergomi érsek és bíboros volt, ő koronázta magyar királlyá II. Mátyást 1608-ban. Az ellenreformáció egyik hazai vezéralakjának számít, szoros kapcsolatot ápolt Pázmány Péterrel. Testvére, Forgách Zsigmond (1565–1621) főpohárnokmester, országbíró, Felső-Magyarország főkapitánya, majd 1618-tól Magyarország nádora volt. A 17. század első felében élt Forgách Miklós Magyarország felső részeinek főhadvezéreként szolgált, továbbá II. Ferdinánd király meghatalmazottjaként részt vett az eperjesi országgyűlésben.
Zsigmond fia, Forgách Ádám (1601–1681) szintén katonai pályára lépett, hadvezérként és várkapitányként (Szécsény majd Kassa főkapitányaként) szolgált, később tárnokmester és országbíró volt. Üldözte a protestánsokat, templomaikat a katolikusoknak adta, és alattvalóit is igyekezett áttéríteni a római hitre. 1640-ben grófi rangra emelkedett. Fia, Forgách Simon (1669–1729) a Rákóczi-szabadságharcban tett szert hírnévre. Először az osztrákok oldalán harcolt, majd nagy meglepetésre átszökött a kurucok táborába és Rákóczi seregéhez csapódott. Tábornagyként szolgált a kuruc haderőben, a szabadságharc bukása után követte Rákóczit a száműzetésbe. Törökországban (Rodostóban) és Lengyelországban bujdosott, Lwówban (ma Lviv, Ukrajna) érte a halál. Az ő nevéhez fűződik Zrínyi Miklós Az török áfium ellen való orvosság című művének kiadása is, mely 1661-ben keletkezett, de csak 1705-ben láthatott nyomtatásban is napvilágot. Szintén jelentős személy Forgách Antal (1819–1885), aki Windisch-Grätz herceg császári biztosaként szolgált az orosz hadseregben, később Kassa főispánja, Csehország helytartója, majd a Magyar Udvari Kancellária főkancellárja volt. A kiegyezés után a Deák-párt, majd a Szabadelvű Párt képviselőjeként szerepelt az országgyűlésben.
A Kolosy tér névadójának történetét ismered?
