Az ember, aki túlélte, hogy rázuhant egy meteorit

Olvasási idő kb. 4 perc

Képzeljük el, hogy csak sétálunk egy nagyot a szabad ég alatt, vagy gondtalanul olvasgatunk otthonunkban, majd egyik pillanatról a másikra egy égből érkező tűzgolyó zuhan ránk. Meg kell erőltetni hozzá a fantáziánkat, az bizonyos. Ann Hodges azonban részletesen be tud számolni az esetről, ugyanis át-, sőt túlélte.

Az eset Alabamában történt 1954-ben, és ez a világ egyetlen jól dokumentált eseménye, amikor meteorit talált el emberi lényt. A legtöbb meteorit az óceánban végzi, vagy olyan kietlen helyen ér földet, ahol nem tesz kárt emberekben. Az, hogy embert találjon el, olyan ritka, mint ha egyszerre szenvednénk villámcsapást, kapna fel a tornádó és keverednénk hurrikánba.

Ez alkalommal viszont a kanapéján pihengető Annt egyszer csak egy fekete kődarab találta el, ami a beszakadó mennyezeten át esett a combjára és a csípőjére. A városka lakói ezt megelőzően egy fényes tűzgömböt láttak áthaladni az égbolton robbanások és barna felhő kíséretében, de azt nem tudták, hol ért földet. Amikor rájöttek, hogy a Hodges házban, azonnal odasereglettek megtekinteni az égi tüneményt és az asszony sérüléseit. Olyan sokan tolongtak, hogy Ann hazaérkező férje, Eugene úgy tört utat magának a feleségéhez. Az asszonyt azonnal kórházba vitték, így készülhetett róla hiteles fénykép is, a kődarabról pedig geológusok állapították meg, hogy valóban meteorit volt. 

Mindenki magának akarta

Sokan csak ekkor nyugodtak meg, hogy nem ellenséges szovjet repülőgép vagy ufó zuhant a városra – ne felejtsük, az ötvenes években javában tombolt a hidegháború. A kőzetdarabot végül Ann megtarthatta magának, hiszen végül is rá esett. Ám a ház, amelyben laktak, nem a saját tulajdonukban állt, és a híressé vált meteoritra igényt formált a főbérlő, Birdie Guy, mondván, az ő birtokán ért földet. Per lett az ügyből, amiben a törvény Guy mellett állt, a közvélemény azonban Annt támogatta. Végül peren kívüli megegyezés keretében Guy kapott ötszáz dollárt, Ann pedig megtarthatta a – talán vagyont érő – meteoritot. A kődarab azonban senkinek sem kellett, így Ann 1956-ban végül a természettudományi múzeumnak ajándékozta, a mai napig ott lehet megtekinteni. Az asszony élete sajnos hamar véget ért, nem sokkal a meteoritos eset után idegösszeomlást kapott, férjével elváltak, és 52 évesen veseelégtelenségben hunyt el. Eugene, a férj azt állította, zárkózott felesége soha nem tért igazán magához a meglepő égi esemény és az azt követő hatalmas nyilvánosság, a vagyon ígérete, a csalódás, illetve a bírósági per után.

100 évente egyszer történik ilyen

Meteoritok korábban is értek földet. 1908 júniusában például Szibéria középső részén, az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között robbant fel egy meteorit. Sokan látták, de emberek nem sérültek meg, a legeltetett állatok egy része viszont elpusztult, és harminc kilométeres körzetben még a fák is kicsavarodtak a helyükről. A hangrobbanás miatt a több mint hatvan kilométerrel arrébb fekvő Vanavara település házainak ajtajai, ablakai is betörtek.

Hasonló esemény ismétlődött meg 2003-ban Indiában, illetve 2013 februárjában Oroszországban, Cseljabinszkban, ahol bár senkire sem esett rá, mégis több mint ezer ember sérülését okozta, az óriási hanghatás mellett ugyanis több épületet is lerombolt. A 17 méter átmérőjű kőzet tízezer tonnás becsült súlyával egyetemben ugyanis felrobbant, a lökéshullám pedig enyhe földrengést okozott, és lakóházakat rongált meg. A meteorit egy nagyobb darabja végül a várostól egy kilométerre fekvő tóba zuhant. A szakértők elkezdték összeszedni a darabokat, és több mint ötvenet találtak a tó környékén. A legnagyobb, 650 kilós darab csinos kis krátert alkotva a tóba zuhant. A meteoritdarabokról megállapították, hogy több mint négymilliárd évesek lehetnek. Annak az esélye, hogy még egyszer ekkora becsapódás történjen Földünkön, a kutatók szerint ebben az évszázadban nagyjából nulla.

A tunguszkai katasztrófa okozójának egy darabja
Fotó: Svf2 / Getty Images Hungar

Honnan tudhatjuk, hogy jön?

Meteorok gyakran érik el a bolygónk légterét, ám szerencsére a legtöbb esetben felrobbannak olyan magasan, hogy azt mi, emberek nem is érzékeljük. Csak amelyek elég nagyok, azokat azonosítjuk hullócsillagként, a labda nagyságú vagy annál kisebb, egyébiránt naponta érkező darabok fel sem keltik a figyelmünket. A nagyobb meteoritok, amelyek a föld felszínéhez viszonylag közel robbannak fel, és be is csapódnak, azok okoznak sérüléseket, és kerülnek be a hírekbe. S honnan tudhatjuk, hogy egy ilyen esemény küszöbén állunk? Nagyjából sehonnan, hiszen az általunk működtetett jelzőrendszerek csak a hatalmas darabok mozgását kísérhetik figyelemmel. Ennek ellenére hazánkban is működik olyan kamerarendszer Mátraszentimrénél, ami a lehulló meteorok pályájának kiszámításával, illetve a földet ért meteoritok megtalálásával foglalkozik.

Moszkvai gyerekek meteoritdarabok között
Fotó: Sergei Karpukhin / Getty Images Hungar

Öt meteorit, amit meg is lehet érinteni

Azok, akik mégis meteoritot szeretnének látni, könnyedén, sérülések veszélye nélkül megtehetik. Földünk eddig ismert legnagyobb meteoritja, a több mint hatvantonnás Hoba Afrikában található a Hoba nevű farm mellett. Becslések szerint nyolcvanezer évvel ezelőtt csapódhatott a földbe. Az El Chaco meteorit Argentína észak-keleti részén helyezkedik el, szintén a földben. 37 tonnájával a világ második legnagyobbjaként tartják számon, és úgy vélik, négy-ötezer évvel ezelőtt érkezhetett. A Willamette meteorit New Yorkban található a természettudományi múzeumban, mint Amerika valaha talált legnagyobb meteoritja. Több mint 15 tonnát nyom, s valószínűleg évmilliókkal ezelőtt csapódhatott be. Az Oregon államban található követ az ott lakó indiánok szentként tisztelték, amíg 1906-ban el nem vitték a hódítók a múzeumba. Az Ahnighito vagy más néven Tent meteorit ugyanúgy New Yorkban található, és azért érdekes, mert 31 tonnájával a legnagyobb meteorit, amit ember valaha elmozdított. 1897-ben Robert Peary felfedező hozta Amerikába az inuitoktól Grönland észak-nyugati részéről. Ötödikként említjük a Bacubirito meteoritot, ami a mexikói Culiacan városban fekszik. Bár csupán 14 tonnát nyom, az egyik leghosszabb valaha talált meteoritok közé tartozik. 1863-ban fedezte fel Gilbert Ellis Bailey geológus, és tette Mexikó egyik legnagyobb turistalátványosságává.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Rákot okozhat egy fontos vitamin, ha így szeded

A B12-vitamin a sejtosztódáshoz elengedhetetlenül szükséges. Azonban a nem megfelelően működő sejtek osztódását is serkenti, a kutatók pedig összefüggést látnak a B12-vitamin magas szintje és a daganatos megbetegedések között.

Testem

Sürgősen fordulj orvoshoz, ha ilyen a légzésed: rejtett okai lehetnek

A nehezedő légzést vagy a hirtelen fellépő fulladásérzést sokan hajlamosak a stresszre, a pánikra vagy a rossz kondícióra fogni, ám a szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ez a tünet komoly veszélyeket rejt. A nehézlégzés mögött a tüdőbetegségeken kívül akár súlyos szívelégtelenség, vérszegénység vagy infarktus is állhat. De mikor tekinthető ártalmatlannak a kifulladás, és melyek azok a drámai kísérőtünetek, amelyek esetén egyetlen másodpercet sem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni?

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.