Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
India igazán nem panaszkodhat arra, hogy nincsenek magas hegyei, egyik hófödte fenség követi a másikat. Csak egy hegy lóg ki a sorból, amin nem nő fű, és aminek a látványa mellett a szaga is elviselhetetlen.
Újdelhi keleti peremvárosában, a Ghazipur szemétlerakónál hatalmas szeméthegy épül. 1984 óta napról napra egyre magasabbá és szélesebbé válik, már negyven focipályányi területet elfoglal. Ha minden így megy tovább, jövőre olyan magas lesz, mint az ország legismertebb műemléke, a 73 méteres Tádzs Mahal. Talán akkor majd tesznek is valamit ellene, mert egyelőre csak nézik, ahogy a szemét mennyisége egyre csak nő, és közben gyerekeket mérgez meg.
Mount Everest – szemétből
A szemétlerakót 1984-ben nyitották meg, ekkortól hordta ide a régió az összes szemetet. A Ghazipurnak azonban véges a kapacitása, 2002-ben teljesen meg is telt. Ekkor a szabályok szerint be kellett volna zárni, ám nem ez történt. A teherautók azóta is folyamatosan öntik oda a szemetet, naponta kétezer tonnányival növelve annak mennyiségét. Hiába tömörítik, a szemétből tekintélyes hegy épült, ami egyre nagyobbá és nagyobbá válik. Nem csoda, hiszen a 21 milliós lakosú Új-Delhi minden hulladékát ide, illetve két másik, szintén egy évtizede megtelt szemétlerakóba szállítják. A Ghazipur magaslata mára akkorára nőtt, hogy vörös lámpák használatával kell jelezni az arra szálló repülőgépek számára.
Maga alá temetett két embert
A szeméthegy nemcsak hatalmas, de meglehetősen instabil is. 2018-ban a heves esőzések hatására egy része beomlott és megölt két embert. Ekkor a hatóságok megtiltották a további szemétlerakást a területen, de néhány nap szünet után újra ugyanoda vitték a hulladékot a teherautók. Semmi sem változott. A baleset után az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége jelentést készített, amelyben leírták, milyen problémákkal kell szembenézniük az indiaiaknak. A szeméthegyet – a legtöbb lerakathoz hasonlóan – senki sem ellenőrzi, így alakulhatnak ki rajta instabil lejtők, amik bármikor újabb katasztrófához vezethetnek. A száraz időszakban pedig tüzek keletkeznek a hőt és metánt termelő hegyben, amelyeket nagyon nehéz eloltani, és olykor hetekig eregetik a mérges gázokkal teli füstöt. A szakértők szerint azonnal be kéne zárni a szemétlerakót, és egy másikat létesíteni.
Elképesztően szennyezi a környezetet
A szeméthegy több szempontból is káros. A belőle szivárgó füst és a különböző mérges gázok szennyezik a légkört, és a környéken élők számára lehetetlenné teszik a szellőztetést, de a normális lélegzést is. A hegyből azonban nemcsak gázok kerülnek ki, hanem ragadós, büdös folyadék is, ami a helyi csatornába ömlik, onnan pedig a talajvízbe, az ivóvízbe is bekerül. A helyi orvos, Kumud Gupta szerint naponta hetven ember kerül hozzá emésztő- és légzőszervi problémákkal, amiket a szemét okoz. Egy nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy a hulladékhegy komoly egészségügyi kockázatot jelent az öt kilométeres körzetében lakó embereknek, akár rákosak is lehetnek miatta. Aki teheti, elköltözik a környékről is, de aki maradni kényszerül, szinte biztosan megbetegszik. És hiába építettek a lerakó mellé egy szemétből energiát előállító üzemet, az is mérgező füstöt ereget. A lerakatot naponta látogatják ragadozó madarak, kóbor kutyák, patkányhordák keresgélnek maradékok után. Mivel sok gyerek is ott guberál a szemétben valami hasznosítható után – és egyébként több mint ezer ember él hulladékgyűjtésből a környéken –, óriási a fertőzésveszély.
Miért nem szüntetik meg?
Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha ennyi problémát okoz a szeméthegy, miért nem tesznek végre valamit a hatóságok? Chitra Mukherjee helyi környezetvédelmi aktivista társaival együtt igyekszik változást elérni, de nincs könnyű dolga. 2014-es hatalomra kerülésekor Narendra Modi miniszterelnök igyekezett megtisztítani Indiát: több tízezer nyilvános illemhelyet építtetett, és új hulladékgazdálkodási szabályozást kezdeményezett. A legfelsőbb bíróság szerint azonban egyszerűen egyetlen vezető sem veszi elég komolyan az indiai szemétválságot ahhoz, hogy valóban intézkedjen is.
Egyre több ember, egyre több szemét
Az indiaiak pedig még mindig több szemetet termelnek, mint amennyit tárolni és felhasználni tudnak. A gyorsan növekvő népesség és az emberek többletfogyasztása miatt az indiai városok számítanak a világ egyik legnagyobb szeméttermelőjének. Jelenleg évente 62 millió tonna hulladékot termelnek, de ha minden így megy tovább, ez a szám 2030-ra 165 millió tonnára emelkedik annak ellenére, hogy tiltó rendelkezésekkel igyekeznek csökkenteni az egyszer használatos műanyagok forgalmazását. Hiába létesítenek időnként újabb hulladéklerakókat, nem figyelnek azok biztonságosságára, sem arra, hogy ha megtelnek, bezárják őket, sem arra, hogy szelektíven gyűjtsék a hulladékot: a műanyag szemét hetven százalékát egyszerűen eldobják.
És hogy aztán az hová kerül? Vagy a dugig telt hulladéklerakókba, vagy mérges gázokat okádó szemétégetőkbe, vagy a Gangeszen keresztül az óceánba. Összehasonlításul: csak a kínai Jangce folyóból áramlik több műanyag a vizekbe. Csak Delhiben az összes hulladék begyűjtése, a szeméttelepek bezárása és kevésbé káros hulladéklerakók üzemeltetése 75 millió dollárba kerülne. A környezetvédők szerint ráadásul a kormányoknak nemcsak a tárolásra és az újrahasznosításra kellene összpontosítaniuk, hanem a gyártott műanyag mennyiségének csökkentésére is. Ez viszont azt jelentené, hogy például háttérbe szorítanák a 32 milliárd dollár értékű, egymillió embernek munkát adó indiai csomagolóipar gazdasági szerepét, ami meglehetősen népszerűtlen politikai lépés lenne. A megoldás tehát cseppet sem egyszerű vagy fájdalommentes. Amíg azonban senki sem tesz érdemben semmit, a szemétből épült Mount Everestek tovább növekszenek.
