Mi legyen a sok műanyaggal?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A világ lassan belefullad a műanyagszemétbe. Évről évre egyre nagyobb mennyiségben kerül a környezetbe a kidobott műanyag, és ez súlyos károkat okoz a bolygónak. Mi lehet a megoldás a plasztikkrízisre?

A műanyag visszaszorítására irányuló kezdeményezések ellenére évente 400 millió tonnányi műanyagtermék készül szerte a világon. A valaha gyártott műanyagtermékek – amelyeknek a mennyiségét 9 milliárd tonnára becsülik – egyharmada még mindig használatban van, mindössze 7 százalékát hasznosították újra, és kevesebb mint egytizedét égették el. Ez azt jelenti, hogy a műanyag 60 százaléka hulladéklerakóban vagy az óceánokban végzi – írja a Medium.

Hogyan érdemes megszabadulni tőle?

Évente 4-12 millió tonnányi műanyaghulladékot engednek az óceánokba, ami súlyosan károsítja az élővilágot. A szeméttelepeken való felhalmozás egy fokkal jobb megoldás, ez esetben ugyanis a műanyaghulladékban lévő szén idővel – mondjuk több ezer év után – visszakerül a talajba, ahonnét származik, és nem fertőzi a légkört. Az elégetett műanyagszemétből ezzel szemben szén-dioxid kerül a levegőbe, bár a ránk maradt hulladék más káros hatásával nem kell számolni.

A környezetvédelmi igyekezeteknek köszönhetően ma már a műanyaghulladék kb. 20 százalékát hasznosítják újra, de a műanyaggyártás oly mértékben növekszik, hogy ez a szám nem ad túl sok bizakodásra okot.

Mi legyen a sok műanyaggal?
Fotó: moodboard / Getty Images Hungary

A műanyagok 99 százaléka fosszilis energiahordozókból, vagyis szénből, kőolajból és földgázból készül. Kérdés, melyik a kevésbé rossz megoldás: ha az üzemanyagok a légkörbe kerülve erősítik az üvegházhatást, vagy ha műanyaggyártásra használják őket? Sajnos mindkét esetben borzalmasak a következmények. Ha a világon egy év alatt előállított kőolaj feléből műanyag készülne, megduplázódna a jelenlegi műanyagtermelés, ami katasztrófához vezetne. Azok az olajtársaságok, amelyek a klímaváltozást szem előtt tartva inkább műanyaggyártásba fektetnek, valójában nagyon is tévúton járnak.

Csökkenteni kell a műanyag használatát

Az egyetlen valóban hasznos megoldás a műanyaghasználat radikális csökkentése. Vannak erre irányuló kezdeményezések: a szupermarketek jelentős része felhagyott a plasztik bevásárlószatyrok automatikus (ingyenes) használatával, és a nagyvárosokban már csomagolásmentes boltok is léteznek, ahol mindenki a magával hozott kosarat, szatyrot használja.

Csomagoláshoz, postai küldemények biztonságos tárolásához a papír sokkal ideálisabb megoldás, mint a műanyagbélés. Habár a papírhasználat egyes esetekben jobban növeli a szénlábnyomot, óriási előnye a műanyaggal szemben, hogy könnyen lebomló, természetes alapú anyag. A műszálas ruhák alternatívái a gyapjúból, kender- vagy lenvászonból készült darabok, de az is igaz, hogy a gyapjúgyártás jelentős mértékben szennyezi a vizeket, így súlyos környezetkárosító hatása van. Jó választás jó minőségű, tartós műszálas ruhákat hordani, sérülés esetén nem kidobni, hanem megfoltozni őket, életük végén pedig újrahasznosítani őket.

Egyes esetekben elkerülhetetlen a műanyagok használata: a járműiparban például könnyű alkatrészeket, az építőiparban pedig szigeteléseket gyártanak belőle. Szerencsére az itt felhasznált műanyagok a legtöbb esetben később újrahasznosíthatók.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.