A trükk, ami után nem találod meg a saját fogsorod

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Különféle illúziókkal könnyen becsapható az emberi érzékelés. Brit pszichológusok újfent bizonyították, mennyire egyszerű megtéveszteni az elmét.

A Londoni Egyetem munkatársai, Davide Bono és Patrick Haggard egy korábbi híres kísérlet, a gumikéz-illúzió elnevezésű trükk nyomán eszelte ki ötletét, amellyel könnyen becsapható az ember térérzékelése. A kísérletről a New Scientist számol be.

Nem tudod, hol a fogad

A Bono és Haggard által kigondolt trükkben az alany szemét bekötik, majd megkérik rá, hogy a fejét támassza le az asztalon található álltartóra. Ezután a kísérletet végző személy azt mondja az alanynak, hogy mindjárt megfogja a jobb kezét és végigsimít a fogán. Az alkalmi illuzionista azonban nem az alany fogsorát, hanem egy, az asztalra helyezett műfogsort tapogat meg az alany kezével, miközben a résztvevő valódi fogazatát a saját kezével simítja végig.

Ennyit azért nem tévedtek a résztvevők
Fotó: AaronAmat / Getty Images Hungary

Ezt követően a pszichológus megkéri a még mindig bekötött szemű alanyt, hogy bökjön rá a saját fogaira. A Bono és Haggard kísérletében részt vevő nyolc személy mindegyike lejjebb bökött a szájánál, átlagban másfél centivel. Agyukat még akkor is sikerült becsapni, amikor a valódi és a műfogak ellenkező irányba néztek, illetve amikor a protézist tépőzárral borították be. A lényeg az, hogy a két fogsimító mozdulat pontosan ugyanakkor menjen végbe. Amikor a műfogsorban rések voltak a fogak között, a résztvevők nem böktek lejjebb, viszont továbbra is azt hitték, hogy a saját fogukat tapogatták meg.

A kutatók szerint mindez azt bizonyítja, hogy térbeli érzékelésünk főként tapasztalás révén alakul ki, és nem velünk született képesség. Magzatként és kisgyermekként többszöri próbálkozást követően tanuljuk meg például, hogy hol van a szánk. A kísérlet azt mutatja, hogy ezt a berögzült tapasztalatot később felülírja az ennek esetleg ellentmondó érzéki inger.

Hogy mire jók az ilyen típusú kísérletek? Segíthetnek például a különböző kognitív beszűküléssel járó betegségek, például az Alzheimer-kór kutatásában.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.