Hogyan lesz egy finom viktoriánus hölgyből betörő?

Olvasási idő kb. 3 perc

A viktoriánus kor női betörői megbotránkoztatták a hitetlenkedő közvéleményt és alaposan borsot törtek a rendőrség orra alá.

Az éjszakai betöréses lopás férfimulatság – vélték a 19. századi Anglia polgárai (és véljük talán mi is), egészen addig, míg legnagyobb meglepetésükre a hírlapok elegáns, fiatal hölgyekről nem számoltak be, akiket ezzel a váddal tartóztattak le a rendőrök. A női betörők bizonyították, hogy a bűnözés nem csak a nehézfiúk játéka. Történetükről a History Today írása emlékezik meg.

A rendőrséget is meglepték a különös esetek

1896 februárjának egyik hajnalán egy járőröző rendőrőrmester különös fényeket látott kiszűrődni a nyugat-londoni Askew Road egyik elegáns házának ablakán. A helyszínre behatolva megtalálta az ott folyó rablás elkövetőjét, bár először a saját szemének is alig hitt: a betörő ugyanis egy húszéves, elegáns barna kabátot és kasmírruhát viselő hölgy volt, név szerint Minnie Pheby.

Az éj leple alatt véghezvitt betöréses lopás népszerű bűnesetnek számított a korabeli Angliában. A köztudatban kizárólag férfiakhoz társították ezt a kétes tevékenységet, lévén nagymértékű ügyességre és állóképességre volt szükség hozzá, és úgy gondolták, a nők erre nem képesek. Ezzel szemben Ms. Pheby nem csupán nagyfokú leleményességről, de remek testi képességekről is tanúbizonyságot tett. Mielőtt kirabolta volna az Askew Road-i házat, egy másik lakásba is behatolt, mégpedig egy mindössze húsz centi széles ablakon keresztül. Amikor pedig az őrmester megpróbálta letartóztatni, Minnie halált megvető bátorsággal, kezében a zsákmánnyal eliszkolt a bejárati ajtón keresztül, majd átugrotta a kerítést, és a szomszédos ház kertjében landolt. Balszerencséjére ott egy másik rendőr várta őt, akinek a markából viszont már nem tudott elmenekülni.

„Új trend a betörésben” – Illustrated Police News, 1898

A bírák sem hittek a szemüknek

A korabeli bíróságok ugyanúgy nem hittek benne, hogy nők képesek efféle tettek elkövetésére, mint a közvélemény, ezért általában enyhe ítéleteket szabtak ki a nyakon csípett elkövetőkre. Pheby mindössze kilenc hónap fegyházbüntetést kapott a dupla betörésért, jóval enyhébb büntetést, mint férfitársai. Hasonlóképpen járt az az 1184 női elkövető, akiket 1860 és 1939 között hasonló bűnök miatt bíróság elé állítottak Angliában. Kivételt képez egy Lydia Lloyd nevű nő, akit négyrendbeli betörés vádjával tíz év börtönre ítéltek 1879-ben.

A tárgyalások alatt a női betörők sokszor azt vallották, hogy férjük buzdítására cselekedtek, és ez tökéletesen illett a férfi és női szerepekről gondolt korabeli képbe, ezért a legtöbb esetben feltétlenül el is hitték a bírák. Egyszer egy férj-feleség betörőpáros ügyében a bíróság fél évre ítélte a pár női tagját, míg a férjet öt év kényszermunkával sújtották.

Az éjszakai tolvajok amolyan romantikus hősként, huncut úri fiúként éltek a korszak folklórjában, akik előszeretettel játszadoznak a rendőrséggel. Ezt a képet – ami természetesen távol állt a valóságtól – fűtötték azok a legendák, amelyek például az 1879-ben kivégzett betörőkirály, Charles Peace alakja köré szövődtek. De azt senki sem gondolta volna, hogy egy csendes, illemtudó hölgy, mint Minnie Pheby, akit munkaadói szolgálatkésznek és szorgalmasnak jellemeztek, valaha efféle alvilági pályát választ magának. Nem véletlen, hogy a női betörők eseteiből minden esetben bulvárszenzáció vált.

Phebyt nem rendítette meg a büntetés, és szabadulását követően folytatta tevékenységét. Egy évvel később megint letartóztatták. Ekkor egy ruhaszalont akart kirabolni, de ezúttal már egyéves elzárást rótt ki rá az ítélőszék. A nagyravágyó hölgy ambícióit még ez sem törte le, 1900-ban sorozatban tizenöt házat rabolt ki London elegáns negyedeiben. A bíró mégis kétkedéssel fogadta a tényállást, és csupán tizennyolc hónapot szabott ki a visszaeső elkövetőre. Amikor Pheby meghallotta az ítéletet, megvetéssel fordult a bíróhoz, és azt kérdezte: „Csak ennyi?”.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kiderült, miért haltak ki a neandervölgyiek: erre korábban senki nem gondolt

A legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek negyvenezer évvel ezelőtti kihalását Eurázsiában nem az alacsony intelligenciájuk, hanem a társadalmi elszigeteltségük okozta. A Quaternary Science Reviews szaklapban megjelent modellezés alapján a faj végzetét az okozta, hogy képtelen volt a túléléshez elengedhetetlen szövetségek kiépítésére.

Testem

Sokan kerülik markáns íze miatt – pedig ez a zöldség a vérnyomásodra is hatással lehet

Vannak ételek, amik megosztják az embereket: a zeller pontosan ilyen. Markáns, földes íze miatt sokan csak a húsleves kötelező (majd tányér szélére tolt) tartozékaként tekintenek rá, pedig a tudomány szerint a kamránk egyik leginkább alul értékelt zöldségéről van szó. Kiderült ugyanis, hogy olyan bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek közvetlenül segíthetik a szívünk és az érrendszerünk védelmét.

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.

Világom

Titokban építették a nácik ezt a bunkert: még a helyieket is kitiltották a Villa Winterből

A Kanári-szigetek egyik legelhagyatottabb vidékén, Fuerteventura déli részén, a vad és kopár Jandía-félsziget széltépte hegyei közt, mindentől elszigetelten áll egy különös épület. A Villa Winter és Casa Winter néven egyaránt ismert épület évtizedek óta legendák, összeesküvés-elméletek és történelmi rejtélyek övezik: egyesek úgy vélik, hogy csupán egy különc, német mérnök egykori nyaralója, mások szerint viszont a második világháború alatt titkos náci bázisként szolgált. De vajon mi lehet a valóság?

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.