Évente átlagosan 8,8 millió tonna műanyag kerül az óceánokba, de volt már olyan év is, amikor ez a szám megközelítette a 14 millió tonnát. Ez nagyjából 2 millió elefánt súlyának felel meg.
A legtöbb műanyag több száz év alatt is csak apró darabokra bomlik, amik nagy eséllyel nem bomlanak tovább. Ezek a mikroműanyagok, amiknek a mennyiségéről mostanáig keveset tudtunk, hiszen a legtöbb kutatás csak a víz felszínét vizsgálta – számol be a Business Insider.
A legfrissebb kutatások eredményei szerint azonban a tenger mélyén ugyanannyi, ha nem több mikroműanyag halmozódik fel, mint amennyi a felszínen van. Ez a felfedezés alátámasztja, hogy a szennyezettség a korábbinál sokkal nagyobb mértékű.
Mit rejt a felszín?
Anela Choy és csapata a kaliforniai Monterey-öböl különböző mélységeiben vizsgálta a szennyezettséget. A távirányítású mérőeszközök még majdnem 1000 méter mélységben is találtak mikroműanyagot, de a legmagasabb koncentrációjú szennyezettséget nagyjából 200 és 600 méteres mélység között sikerült mérni. A mikroműanyag koncentrációja itt átlagosan köbméterenként 12 és 15 részecske között mozog, ez pedig megegyezik a csendes-óceáni szemétsziget szennyezettségével. Hawaii és Kalifornia között a vízben több mint 1,8 milliárd műanyaghulladék található – csak ebből a bolygón minden embernek fejenként 250 darab műanyag szemét jutna.
A kutatás során talált mikroműanyagok nagy része olyan műanyagból származik, amelyet az egyszer használatos csomagolásokhoz vagy a PET-palackokhoz használnak. A kutatók szerint ezeknek a mikroműanyagoknak a mérete nagyjából megegyezik a planktonokéval, így a vörös rákok vagy a farkos zsákállatok beleiből könnyedén az óceán mélyebb szintjeibe kerülhet. A kutatók mindkét állatfaj beleiben találtak mikroműanyagot.
Azonban nem ez az első alkalom, hogy meglepő helyeken találnak a kutatók riasztóan sok műanyag hulladékot. Egy 2015-ös felmérés szerint a világ óceánjaiban mintegy 261 ezer tonna mikroműanyag található. Az Indiai-óceán ritkán lakott területein legalább 414 millió darab műanyagot becsülnek, míg a Csendes-óceán felszíne alatt több mint 10 ezer méterrel is műanyaggal szennyezett a víz.
A mikroműanyag azonban nem csak a vízi életet nehezíti. Ahogy a tengerben élő állatok elfogyasztják ezeket, ugyanúgy a különböző vízi élőlényeket meg elfogyasztja az ember, és így belekerülnek az ő szervezetébe is. És bár a műanyagevés egészségre gyakorolt hatásai egyelőre nem ismertek, egy 2013-as tanulmány eredményei szerint a tengeri állatokban felhalmozódhatnak bizonyos vegyi anyagok, amelyek az állat elfogyasztását követően növelik a rák és a májproblémák kialakulásának kockázatát.
Az eredmények szerint tehát sokkal több műanyaghulladék van az óceánokban, mint amennyiről eddig tudtunk, ez pedig felhívja a figyelmet arra, hogy fel kell tárnunk a probléma valódi mértékét. A kérdés megválaszolása egyre fontosabbá válik, hiszen a tengerek, óceánok szennyezettsége a következő évtizedben könnyen megháromszorozódhat, ezzel pedig a jelenleginél is sokkal több tengeri élőlény élete kerül veszélybe.
