Itt a jó idő, nyakunkon a strandszezon. Ha sikerült elengednünk azt az égető kérdést, hogy milyen testi adottságokkal melyik fürdőruhafazon a megfelelő választás, máris itt a következő téma: mi a helyzet a bikinivonallal?
A Nevadai Egyetem (UNLV) kutatói belevetették magukat a szőrtelenítési szokásainkba: azt vizsgálták, hogyan alakul a szőrtelenítés divatja egészen az 1890-es évektől kezdve, mintegy 200 különböző társadalomban. Az eredményekről az EurekAlert számolt be.
Pornó, reklám, elvárások
Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy az amerikai nők 84, míg a férfiak 66 százaléka szőrteleníti az intim területeit. Az eredmények azt is alátámasztják, hogy a pornó és a különböző szőrtelenítő termékek marketingje van a legnagyobb hatással az emberek szőrtelenítési szokásaira. Ezek mellett a partnerünk elvárásai, az orális szexre való hajlam, a kulturális normáknak való megfelelés, a magabiztosság érzése és higiéniai okok visznek rá minket leggyakrabban az intim szőrtelenítésre.
Ezzel szemben a kevésbé fejlett kultúrákkal kapcsolatos kutatások száma jóval kisebb. A UNLV által vizsgált 72 társadalom mindegyikére jellemző, hogy a higiéniai problémák (tetvek, kullancsok, irritáció) megelőzése érdekében döntenek a szőrtelenítés mellett, nem pedig azért, mert így tisztábbnak érzik magukat. Emellett szerepet játszanak a szőrtelenítési szokásokban a kulturális hagyományok is: az intim szőrtelenítés sok népcsoportnál arról árulkodik, hogy a pár elgyászolta halott gyermekét, és újra aktív szexuális életet él. Vannak kultúrák, ahol az intim területekről származó szőrszálakat gyógyszerekbe keverték vagy különböző rituálékhoz használták.
Módszerek
A fejlett társadalmakban a borotva és a gyanta a legelterjedtebb szőrtelenítési módszer, a kevésbé fejlett népcsoportok bambuszból vagy kagylókból készítenek csipeszt, sőt az sem ritka, hogy a csoport egy alacsonyabb rangú tagja fazonírozza meg az embert. Ezeket a társadalmakat egyáltalán nem befolyásolta a pornó vagy a különböző termékek marketingje, bár az is igaz, hogy a vizsgált szakirodalom többsége az 1930-as és 1960-as évek közötti időszakból származik, amikor még nem is juthattak hozzá nemhogy pornóhoz, de reklámokhoz és borotvához sem.
Mit keres ott a globalizáció?
Az amhara népcsoport vallási tanai például kezdetben külön-külön megszabták a férfiaknak és a nőknek, hogyan kezeljék intim szőrzetüket, az ettől eltérő viselkedés pedig megbocsáthatatlan volt. Attól kezdve azonban, hogy a borotvapenge elérhetővé vált számukra, a nők előszeretettel használták ezt az eszközt, a férfiak pedig felhagytak a szőrtelenítéssel.
A kutatók arra keresték a választ, hogy ha evolúciós szerepe volt az intim szőrzetnek, vajon miért kezdtek el az emberek részben vagy teljesen megválni tőle. Feltételezéseik szerint az intim szőrtelenítésnek szociokulturális jelentősége volt/van: az emberek ezen keresztül közöltek információt a népcsoport többi tagjával például arról, hogy szexuálisan aktívak-e vagy hajlandók-e azzá válni.
Azzal sincs semmi probléma, ha valaki nem szívesen fordít időt és energiát arra, hogy megszabaduljon a szőrszálaktól. Sokak szerint ez is része annak, hogy elfogadjuk önmagunkat. Az afrikai igbó népcsoport tagjai körében például az intim szőrzet a női büszkeség, a termékenység jelképe, más csoportokban pedig egyenesen a női szépség szimbóluma.
