A régészek megtalálták a jelenleg ismert legkorábbi daganatos betegséggel küzdő pácienst, mégpedig egy triász kori teknős személyében.
Német tudósok rosszindulatú daganat nyomaira bukkantak egy 240 millió évvel ezelőtt élt teknős lábának maradványaiban. A prehisztorikus hüllő a csontrák egy ritka fajtájában szenvedett, és a triász korban élt. Ez az az idő, amikor a dinoszauruszok és a legelső, apró emlősállatok felbukkantak a Földön, így aztán elmondhatjuk, hogy ő volt a tudomány által jelenleg ismert legelső rákos beteg. A felfedezésről az ABC Science nyomán a History.com számolt be.
Csontrákban szenvedett az ősteknős
A Pappochelys rosinae néven ismert, teknőshöz hasonló állatfaj egyetlen megtalált példányának csontjaira 2015-ben bukkantak rá a régészek Németország délnyugati részén. A maradványok felfedezése önmagában is mérföldkőnek számított a tudomány számára, de a vizsgálatok közben a kutatók megdöbbentő dolgot találtak. A teknős bal combcsontján rendellenes, egyenetlen kinövést vettek észre, és miután egy paleontológusokból és orvosokból álló kutatócsoport mikro-CT vizsgálatok segítségével tüzetesen átvizsgálta a darabot, kiderült, hogy az állat a csontrák egy kivételesen agresszív fajtájával küzdött.
A tudósok úgy találták, hogy a történelem előtti teknősben talált tumor – szaknyelven periosteral osterosarcoma – szinte egy az egyben úgy néz ki, mint a napjainkban, emberek esetében diagnosztizált hasonló elváltozások. Az oszteoszarkóma ritka, de nagyon súlyos rákbetegség, ami leginkább a gyerekeket és a fiatalokat támadja meg, és gyakran továbbterjed az agy, a tüdő és más csontok irányába is.
Régi betegségek
A paleopatológia tudománya a múltbéli betegségek feltárásával és vizsgálatával foglalkozik emberekkel és állatokkal kapcsolatban is, hogy megértsük, miként változtak az egyes betegségek az evolúció illetve a történelem során, a különböző környezeti hatásoktól függően. Mivel a rák legtöbb fajtája a szöveteket támadja meg, amik a halálunk után lebomlanak, nagyon ritka, hogy a tudósok évszázadokra vagy akár évmilliókra visszamenő daganatos betegségeket is képesek legyenek tanulmányozni.
A jelenleg ismert legrégebbi, rákos elváltozással diagnosztizált emberi maradvány egy 1,7 millió éves, Dél-Afrikában talált előember. Emellett tudósok találtak már daganatos kinövéseket különböző őshalak és kétéltűek maradványain is, a mostani teknőslelet azonban a legkorábbra datálható magzatburkos állat (az emlősök, a madarak és a hüllők tartoznak ide), amelyben ilyesmit fedeztek fel.
A felfedezés további bizonyítékot jelent arra, hogy a különböző rosszindulatú daganatos megbetegedések már jóval az ember megjelenése előtt is léteztek. Ennek oka a kutatók szerint egy mélyen a DNS-be kódolt, mutációra való hajlam.
