A klímaváltozást számtalan, igencsak aggasztó adattal lehet illusztrálni. Brit szakértők most egy újabbal álltak elő: megvizsgálták, miként nézett ki bolygónk, mikor legutóbb ennyire válságos volt a helyzet.
Az Egyesült Királyság klímakutatóit tömörítő projekt célja az volt, hogy a tudósok képet alkothassanak róla, milyen veszélyeket rejt magában az egyre ijesztőbb tempóban haladó éghajlatváltozás. Ennek céljából igyekeztek modellezni a kutatók, hogy milyen állapotok uralkodtak földünkön a pliocén korban, mikor legutóbb a mai szinthez hasonlóan magas volt a szén-dioxid koncentrációja az atmoszférában. A nem éppen megnyugtató eredményekről a Science Alert számol be.
Visszatérhetnek az évmilliókkal ezelőtti viszonyok
A kutatók többek közt úgy találták, hogy a szóban forgó, 5,3 és 2,6 millió évvel ezelőtti földtörténeti korban erdők álltak a Déli-sarkon, a tengerek szintje a mainál mintegy húsz méterrel volt magasabb, az átlaghőmérséklet pedig 3-4 Celsius-fokkal melegebb volt világszerte, mint napjainkban. Ezekre többek közt a pliocén korszakból származó növényi fosszíliák és üledékes kőzetmaradványok nyomán következtettek a tudósok. Jane Francis paleoklimatológus többek közt arról számolt be, hogy kollégáival déli bükkfák nyomaira bukkantak a régióban, melyeket „az utolsó antarktiszi erdőként” aposztrofáltak. Ugyanakkor sem Grönlandon, sem a déli sarkkör nyugati részén nem leltek jegesedés nyomaira a szakemberek.
A becslések alapján a szóban forgó időszakban plusz 5 Celsius-fok körül lehetett a déli sarkkör átlaghőmérséklete, szemben a mai mínusz 15-20 fokos antarktiszi klímával. Mint a kutatók igyekeznek megjegyezni, a felmelegedési folyamatnak először a sarkkörök „esnek áldozatul”, az efféle radikális változások pedig figyelmeztető jelzésként szolgálnak egész bolygónk ökoszisztémája számára. Természetesen ma még nem jutottunk el arra a szintre, hogy bükkfaerdőkkel legyen benépesítve a sarkkör, de semmi okunk nincs az optimizmusra. A szakemberek szerint fontos tudnunk, hogy miként egy sütő sem azonnal, hanem folyamatosan melegszik fel, a Föld légköre sem egyik napról a másikra, hanem hosszú folyamat során alakul át.
A légkör szén-dioxid-koncentrációja tavaly elérte a 410 ppm-et (vagyis egymillió gázmolekula között 410 szén-dioxid-molekula található a levegőben), mely az utóbbi nyolcszázezer évben mért legmagasabb szint. Az ipari tevékenységgel a légkörbe engedett káros gázok és a fosszilis üzemanyagok használatának következtében folyamatosan gyorsul a felmelegedési folyamat. Az előrejelzések szerint akár 1000 ppm-et is elérhetjük a közeljövőben – az egész bolygónk jövőjét veszélyeztető folyamat megállítása pedig radikális lépéseket igényel. Ha ezeket nem tesszük meg, újra a pliocén korban találhatjuk magunkat. Alan Haywood, a Leedsi Egyetem klímakutatója szerint hamarosan olyan éghajlati viszonyok alakulhatnak ki, melyekre több mint hárommillió éve nem volt példa.
