Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Sokszor halljuk, hogy repülni biztonságosabb, mint autóba ülni – olykor mégis történnek repülőgép-szerencsétlenségek, melyek számtalan ember életébe kerülhetnek. Mi okozza a katasztrófákat, és mit tehetünk, hogy elkerüljük a legrosszabbat?
A statisztikák tanúsága alapján az utasszállító repülők valóban a legbiztonságosabb közlekedési eszköznek tekinthetőek. 2017-ben 16 millió repülésre mindössze egyetlen emberéletet követelő baleset jutott. A kisméretű magángépek esetében rosszabb az arány, ezek nagyjából az autókhoz hasonló gyakorisággal szenvednek balesetet egy évben. Ennek oka leginkább a légitársaságoknál dolgozó, képzett pilóták és a privát repülőket vezető, gyakran műkedvelő amatőrök szakértelme közti különbség. A katasztrófák mögött megbúvó okokat az AsapSCIENCE videója gyűjtötte össze.
A pilótahibától a terrorakcióig
2010 és 2017 között egészen pontosan 1182 halálos kimenetelű repülőgép-szerencsétlenség történt a különböző utasszállító járatokon, melyeknek okait négy kategóriába lehet sorolni: emberi mulasztás, időjárási gondok, műszaki meghibásodás, illetve szabotázs. A balesetek felében emberi hiba miatt történik a katasztrófa. Ide tartoznak olyan, a személyzet által elkövetett mulasztások, mint a felszállás előtti ellenőrzőlista figyelmen kívül hagyása, vagy rossz gombok megnyomása a pilótafülkében. Az emberi mulasztások leggyakoribb oka a túlterheltség és az alvás hiánya. Egy 435 pilóta részvételével történt felmérés kimutatta, hogy kilencven százalékuk tapasztalt már huzamosabb fáradtságot munkája során, egy másik kutatás pedig egyenes összefüggést vélt felfedezni a munkaórák száma és a baleset kockázata között.
A légikatasztrófák mintegy egynegyede írható a rossz időjárási körülmények számlájára. Ezek között előkelő helyen szerepel a csapadékos, illetve a ködös idő, melyek megnehezítik a látási viszonyokat. Nem véletlen, hogy a statisztikák alapján decemberben és januárban történik a legtöbb baleset. Az utóbbi évtizedek legnagyobb repülőgép-szerencsétlensége 1977 márciusában esett meg Tenerifén, mikor két Boeing 747-es ütközött egymásnak a ködös időjárás miatt. A katasztrófa nem kevesebb mint 583 áldozatot követelt. Előfordul, hogy a pilóták a problémás időjárási viszonyok közepette jobban hajtják magukat és gépüket, próbálván hamarabb kiérni a bajból és hazajutni. Ez szintén növeli a baleset valószínűségét.
Az esetek huszonhárom százalékában okozza valamiféle gépi probléma a szerencsétlenséget. Ezek többségében a hajtómű meghibásodása a ludas, mely szintén kisebb eséllyel fordul elő a nagyobb repülőgépek esetében, mint a kicsi, propeller által hajtott légi járműveknél. Végül, a legritkább – az esetek mindössze hét százalékában előforduló – ok a szándékos szabotázsakció. Ide sorolható például a 2001. szeptember 11-i terrortámadás, de egyébiránt a hasonló gépeltérítések döntő többsége Kínában fordul elő.
Jobb hátul, mint elöl
Tehetünk bármit, hogy növeljük túlélési esélyeinket egy légi baleset során? Egy 2007-ben megjelent tanulmány az összes, 1971-ben történt, amerikai repülőgép-szerencsétlenség elemzésével jutott arra a megállapításra, miszerint a gép hátuljában helyet foglaló utasoknak 69 százalékos esélyük van rá, hogy élve kerüljenek ki a katasztrófából, míg az elöl tartózkodók esetében csupán 49 százalék ez a szám. Egy 2012-es kísérlet, melyben törésteszteknél használt bábukkal töltötték meg egy Boeing utasterét, hasonló eredményeket produkált.
Nem véletlen, hogy az ún. feketedobozt is a gép hátsó fertályában helyezik el. Ez a speciálisan biztosított berendezés az út alatt rögzíti a pilótafülkében elhangzottakat, illetve a repülés különböző adatait: a sebességet, a magasságot, az irányváltásokat stb. A feketedobozokból nyert adatok segíthetnek nem csupán az adott baleset okainak feltárásában, de a jövőbeli katasztrófák megelőzésében is, minek köszönhetően továbbra is a repülés maradhat a legbiztonságosabb utazási mód.
