Annak ellenére, hogy az északi (és déli) sarki fény jelensége varázslatnak tűnhet, valójában van rá tudományos magyarázat.
A sarki fény a sarkköröknél a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség, melynek keletkezése az úgynevezett napszélnek köszönhető. A The Conversation utánajárt, hogyan is lesz mindebből gyönyörű zöldes fény.
Így alakul ki
A napszél tele van protonokkal és elektronokkal, ezek a részecskék pedig sok energiát hoznak magukkal a Napból az űrutazásuk során. Erőssége is változó, azonban a sarki fény csak olyankor válik láthatóvá, ha a napszél elég erős ehhez. Amikor a napszél bekerül a Föld mágneses mezejébe, az kölcsönhatásba lép vele, emiatt pedig a protonok és elektronok az Északi- és Déli-sark irányába terelődnek. Ez az oka annak, hogy a gyönyörű jelenség mindkét sarkkörön megfigyelhető.
A Föld mágneses mezején túljutva a napszél a légkörbe kerül. A légkör a bolygókat körülvevő, sok különböző részecskéből álló gázburok, ami többek között a Nap káros sugárzása ellen nyújt védelmet. A napszél protonjai és elektronjai itt találkoznak a légkör részecskéivel, az ez által felszabaduló energia következtében jön létre a sarki fény.
Rázd fel!
A jelenséget könnyen megérthetjük, ha elképzeljük, hogy felrázunk egy üveg szénsavas üdítőt. Ezáltal sok energia kerül a palackba, és amikor kinyitjuk, az energia buborékok formájában távozik. Ugyanez történik, amikor a Napból származó protonok és elektronok „felrázzák” a légkörben lévő részecskéket, melyek ezután – buborék helyett – fény formájában bocsátják ki a felszabadult energiát.
A különböző részecskék más és más színű fényt eredményeznek, az oxigén például vörös és zöld fényt, míg a nitrogén kékes színű fényt ad. A szemünk a zöld színt képes a leginkább érzékelni, ezért általában ilyen színűnek látjuk a sarki fényeket.
A legnagyobb eséllyel télen, éjszaka láthatjuk a jelenséget, és minél távolabb megyünk a város fényeitől, annál valószínűbb, hogy részesei lehetünk ennek a csodának.
