Egy betegség diagnosztizálása számos információ feldolgozását és a köztük lévő logikai összefüggések felállítását igényli, melyeket a számítógépes intelligencia hatékonyabban képes elvégezni, mint az emberi elme. Egy új orvosi program tesztje legalábbis ezt bizonyítja.
A San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatói egy nemrég kifejlesztett mesterséges intelligencia gondolkodási képességeit igyekeztek felmérni. A tesztekben a programnak a kínai Kanton városában 2016 és 2017 januárja között megvizsgált, 1,3 millió, 18 év alatti páciens orvosi adatainak alapján kellett helyes diagnózisokat felállítania. Mint a New Scientist által szemlézett, eredetileg a Nature Medicine hasábjain megjelent tanulmányból kiderül, a program meglepően jól teljesített a vizsgán.
Az orvosok kikérhetik a számítógép véleményét
A program számára elemzésre átnyújtott betegkartonokban egyaránt szerepeltek orvosi feljegyzések és laborleletek. Az első körben a tudósok emberi gyerekgyógyászok segítségével előre kijelölték, hogy azok mely részei tartoznak a gyermek által jelentett panaszok, a betegség kórtörténete, illetve a laboreredmények körébe. Ezt követően az ily módon indoktrinált számítógépes agynak korábban általa nem ismert páciensek kartonja alapján kellett azonosítania az adott gyermek egészségügyi problémáit. A kísérlet eredménye azt mutatta, hogy a gép 90-97 százalékos valószínűséggel állapította meg a mononukleózis, a rózsahimlő, az influenza, a bárányhimlő tüneteit.
Ennél jobb eredményekre egy hús-vér orvos sem lenne képes – állítja Kang Zhang professzor, a kutatás vezetője. Mindehhez hozzá jön még a túlterhelt orvosok gyakori kimerültsége, mely bőven növeli a tévedések kockázatát esetükben. A számítógépek nem fáradnak el, és az emlékezetük sem hagy ki. A tudósok összehasonlították a program által produkált eredményeket húsz különböző gyermekgyógyászéval, akikkel elvégeztették ugyanezt a feladatot. A fiatal, kevésbé tapasztalt orvosokat simán lekörözte a mesterséges intelligencia, de az idősebb, veterán doktorokat már nem volt képes túlszárnyalni.
A kutatócsapat szerint a hasonló, számítógép-alapú diagnosztikai programok nagy segítséget nyújthatnak egy-egy sürgősebb orvosi eset vizsgálata során. Az emberi tényezőt természetesen nem zárhatjuk ki, már csak azért sem, mert a páciensek döntő többsége sohasem bízná életét egy gépre. Ezek a programok inkább egyfajta segéderőként szolgálhatnak a hús-vér szakemberek számára, akik összevethetik saját megállapításaikat a számítógép diagnózisával mint másodvéleménnyel. Különösen a fiatalabb doktorok részére lehet hasznos egy hasonló konzultációs lehetőség. Emellett gyorsabbá is tehetik a diagnózist, ami által nem kell hosszú órákat várnunk a rendelőben, mire orvosunk végre megvizsgálhat minket.
Egyelőre nem kell tehát a Star Trek orvosi segédhologramjához hasonlatos jelenségek megjelenésére számítanunk a kórházakban, de a mesterséges intelligenciák számos különféle módon segíthetnek majd a gyógyászatban, illetve könnyíthetik meg életünket a jövőben.
