Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tudomány már igazolta, hogy egyeseknek a génjeibe van kódolva az ital utáni sóvárgás. Egy friss kutatás azonban azt állítja, a rendszeres ivászat magukra a génekre is hatással van.
A New Jersey állambeli Rutgers Egyetem kutatói úgy találták, hogy a rendszeres és nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás kémiai változásokat indít be bizonyos génekben, mely segítheti a függőség kialakulását. A nemrég publikált kutatás eredményeiről a ScienceAlert számolt be.
A függőség kialakulásához a módosult gének is hozzájárulhatnak
Napjainkban az alkoholizmus népbetegségnek számít – a statisztikák szerint öt felnőttből kettő azért iszik, mert szervezete káros mértékben hozzászokott a szeszes italhoz. Fogyasztásakor az alkohol kétségkívül pozitív érzéseket kelt bennünk – fesztelenek leszünk tőle, megfeledkezünk a gondjainkról. A lerészegedést követő reggel azonban mindezért egy súlyos másnaposság tüneteivel kell fizetnünk. A legtöbben mégis újra és újra a pohár után nyúlunk, nem törődve a következményekkel.
Az alkohol szervezetünkre gyakorolt hatásának témájában született legtöbb kutatás azt vizsgálja, miként hat az ital az agyműködésünkre. Jelen tanulmány szerzői ellenben a génjeinkben, pontosabban a Period2 (Per2) nevű proteinben előidézett változásokat vették górcső alá. A Per2 bioritmusunk szabályozásának feladatát látja el, emellett bizonyos agyi folyamatokban is közrejátszik. Korábban a tudósok egerek esetében figyelték meg azt, hogy az említett gén egyes mutációi felkelthetik az alkohol iránti vágyat az állatokban. Mások úgy vélik, a Per2 szerepet játszik a tinédzserkori alkoholizmus kialakulásában.
Ezen korábbi vizsgálatok eredményein felbuzdulva az egyetem munkatársai negyvenhét személy részvételével végeztek kísérletet, melyben az alanyoktól vett vérmintákban vizsgálták meg az említett Per2, illetve a proopiomelanocortin (POMC) nevű, a stresszre való reakciókért felelős protein működését. A résztvevők nemdohányzó sörivók köréből kerültek ki, akiket több csoportra osztottak aszerint, hogy – saját bevallásuk alapján – mennyire gyakran és egyszerre milyen mennyiségben fogyasztják kedvenc italukat.
Az alanyok, akik egy, az alkoholfogyasztást vizsgáló nagyszabású kutatásban vettek részt, három napot töltöttek egy kórházi osztályon. Eközben a kutatók különféle erőszakos hatású, semleges, majd pedig az italozással összefüggő képeket mutattak nekik, ezt követően pedig egy sörkóstolón vettek részt, ahol az egyes mintákról kellett megállapítaniuk, mely sörfajtákhoz tartoznak. Nem meglepő módon, az erősebb italosoknak több kortyolásra volt szükségük ahhoz, hogy megfelelő benyomást alkothassanak az adott sörökről. A kóstoló előtt megtekintett jelenetek pedig semmilyen módon nem befolyásolták azt, hogy az adott résztvevők mennyire vágytak az italra.
A vérvizsgálatok azonban kimutatták, hogy a kelleténél gyakrabban és nagyobb mértékben italozó alanyok szervezetében jelen lévő Per2 és POMC gének metilálódni kezdtek az alkohol hatására. A metiláció során a gének epigenetikus változáson esnek át, mely azt jelenti, hogy a bennük kódolt információ nem módosul, de kifejeződésük megváltozik. Jelen esetben a szóban forgó proteinek csökkent működést mutattak a gyakori nagy mennyiségű italfogyasztásból adódóan. Ez a változás előidézi a szervezetben az alkohol iránti vágy folyamatos növekedését, mely által egyre jobban sóvárgunk a szeszes italok iránt.
Az alkoholizmus kialakulásának természetesen számos egyéb – genetikai és környezetbeli – oka lehetséges, a kutatók pedig rámutatnak, hogy kísérletükben egyéb tényezők (például az alanyok öröklött hajlamai vagy stressz-szintje) is közrejátszhattak a megfigyelt eredmények létrejöttében. Ettől függetlenül érdekes összefüggésekre derített fényt a kutatás, melyek segíthetnek megérteni az alkoholfüggőség mögött meghúzódó biológiai jelenségeket, illetve segíthetnek a szenvedélybetegség kialakulásának megelőzésében. A különböző szeszes italok fogyasztása máig a legelfogadottabb drognak számít a nyugati kultúrákban, nem véletlen tehát, hogy – a nikotin mellett – az alkohol szedi a legtöbb áldozatot világszerte.
