Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Artúr király uralkodása Britannia és a lovagok aranykora volt. Története nemcsak képzőművészeket, de sokszor írókat is megihletett, azonban a tudomány mai állása szerint a legenda elég távol áll a valóságtól.
A nálunk idén tavasszal megjelenő Király ez a srác! film főszereplője, Alex abban a tudatban éli életét, hogy ő is csak egy átlagos iskolás gyerek, amíg egy építkezésen rá nem bukkan az Excaliburra, Artúr király legendás kardjára. Miután a világ legerősebb kardja a srác kezébe kerül, elkerülhetetlen, hogy szembeszálljon a gonosz boszorkánnyal, Morganával, aki a világ elpusztítását tűzte ki céljául. A The Conversation számára ez azonban jó pár kérdést felvet.
De ki valójában Morgana?
Sokszor Morgaine-nak vagy Morgannak is nevezik, az artúri legenda egyik alakja. Artúrhoz fűződő viszonyát változóan szokták ábrázolni, de általában Artúr féltestvére, Igraine és első férje, a cornwalli herceg, Gorlois lánya. A 14. és 15. századi angol irodalomban – például Thomas Malory Le Morte d’Arthur című könyvében, vagy a Sir Gawain és a Zöld Lovag című műben – történő ábrázolásában gyakran Artúr udvarának a peremén helyezkedik el, és jellemzően a bukását helyezik a középpontba.
A Le Morte d’Arthur című könyv szerint ellopja az Excaliburot, hogy azt szeretőjének Accolonnak adhassa, aki így átveheti Artúr királytól a trónt. Artúrnak sikerül ezt megakadályoznia, de Morgana ellopja a gyógyító hatással bíró kardhüvelyt, ezzel pedig közvetetten hozzájárul Artúr utolsó csatájában szerzett végzetes sérüléseihez. Morgana Artúr feleségével, Ginevrával szemben is összeesküvéseket sző. Jellemzően féltékenységből, mert Artúr legfontosabb lovagja, Sir Lancelot szerelmes Ginevrába. A Sir Gawain és a Zöld Lovag című műben például Morgana a Zöld Lovagot a királyi udvarba küldi, reménykedve, hogy Ginevra halálra rémül tőle.
Korábbi művekben azonban Morgana ennél jóval pozitívabb alak volt. A 12. században Geoffrey of Monmouth gyűjtésében az Avalon szigetén uralkodó kilenc nővér közül Morgana a legszebb. Amellett, hogy gyógyító ereje van, alakváltoztatásra képes és repülni is tud. Miután Artúr megsebesül a camlanni csatában, Morgana gyógyító erejében bíznak, hiszen elmondása szerint meg tudja gyógyítani a királyt.
Morganát sokszor kapcsolják a kelta mitológia különböző, természetfeletti erővel bíró női karaktereihez. Morgan „le Fay”-nek, a tündérnek is nevezik, utalva ezzel a túlvilági eredetére. A késő középkori ábrázolások azonban sokkal inkább gonosz ambíciókat és szexuális erkölcstelenséget kapcsolnak a nevéhez.
Ha már nő, akkor boszorkány?
Vajon mi okozza a változást Morgana ábrázolásában? A késő középkorban a varázslás egyre inkább a boszorkánysághoz és az ördöghöz kapcsolódott. Ennek ellenére Merlint – akit nagyon ritkán egy démon fiának neveznek – pozitívan ábrázolják, általában Artúr segítőjének tekintik, aki varázserejét Camelot védelmezésére használja. Ezzel szemben Morgana jellemzően egy olyan nőt testesít meg, aki mágikus és politikai hatalomra vágyik.
Thomas Malory korábbi írásai őrzik Morgana pozitív tulajdonságait. Miután Artúr halálos sebesüléseket szerez a törvénytelen fia, Mordred elleni csatában, Morgana az egyike azoknak a nőknek, akik a királyt Avalon szigetére juttatják, hogy megpróbálják meggyógyítani. Morgana személye sokkal összetettebb, mint amilyennek elsőre tűnik. Morgana további ábrázolása, különösen az irodalomban, megpróbálta átadni ezt a komplexitást. Marion Zimmer Bradley Avalon ködbe vész című könyvében Morgana a régi pogány vallás brit védelmezőjeként jelenik meg, aki a kereszténység elterjedése ellen küzd. És bár megpróbálja megdönteni Artúr uralmát, a pogány kultúra védelme az elsődleges célja.
A filmbéli ábrázolások jelentős többségében azonban Morgana továbbra is gonosz. A Merlin kalandjai című sorozat kezdetekor Morgana Artúr és Merlin barátja, ám később elárulja őket, erre pedig több oka is van. Egyrészt mágikus erővel bír Camelotban, amit Uther – a mágiát gyakorlókat elítélő király – ural, másrészt idővel rájön, hogy ő a király lánya, akinek esze ágában sincs őt gyermekeként elismerni. A sorozatban végül a gyűlölet és a kapzsiság motiválja, így a felébredő mágikus hatalma és a Camelot feletti uralkodás iránti vágya az erkölcsi hanyatlásához vezet.
Artúr sem volt szent, de ez senkit sem érdekel
Annak ellenére, hogy Artúrt nemes harcosként és igazságos királyként tartják számon, a legendája erkölcsileg igencsak megkérdőjelezhető. Artúr apja, Uther Pendragon Cornwall hercegének feleségére, Igraine-re vágyik, ezért Merlin Uthert Igraine férjének testébe bújtatja, hogy a férfi vágyai beteljesülhessenek. Ennek az együttlétnek a következtében születik meg Artúr. Ő maga sem volt szent, hiszen neki is volt házasságon kívüli gyermeke, Mordred, akinek az anyja Artúr féltestvére, Morgana. Mordred születését követően Artúr elrendeli minden gyermek halálát, aki fiával azonos napon született, ez pedig – valljuk be – nem túl szép cselekedet. Ha mindez nem lenne elég, Artúr legkedvesebb lovagja, Lancelot Artúr feleségének a szeretője, azonban ezek ellenére is jellemzően Morgana tündököl a gonosz szerepében.
Artúr király története évszázadokkal később is felkapott, így nincs okunk azt feltételezni, hogy valaha is elveszítené népszerűségét. A legenda minden feldolgozással változik egy kicsit, de Morgana változatlanul az egyik legerősebb női karaktere a történetnek. Azonban egyre többen vélik úgy, hogy Morgana nemcsak visszaél az erejével, de még több hatalomra vágyik, ez pedig a legenda egyik leggonoszabb karakterévé teszi, hiszen nem támogatja Artúrt és Camelotot. De miért vagyunk biztosak abban, hogy Artúr megérdemli a támogatást? És a 21. században gonosznak kell-e ábrázolni egy hatalomra vágyó nőt?
