Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Akár kutyát, akár macskát tartasz, számtalan okból dönthettél kedvenc négylábúdról, és több mint valószínű, hogy meg vagy győződve róla, hogy az intelligensebbet választottad. Míg a kutyás gazdák házőrzőjük tanulékonyságát, a macskatartók cicáik független és önálló szellemét emelik ki – mint állataik intelligenciájának legbiztosabb jelét.
A tudósok viszont a konkrétumokat szeretik, és a fenti vitát számszerű adatokkal segítenek eldönteni.
Most azt állítják, hogy a kutyáknak csaknem kétszer annyi agykérgi idegsejtjük van, mint a macskáknak, emiatt pedig kétszer intelligensebbnek is mondhatók azoknál. Egy, a Frontiers in Neuroanatomyban publikált kutatás eredményeiről a National Geographic beszámolója alapján foglaljuk össze a legfontosabbakat.
A vizsgálatról
A fenti állítás alapjául egy nagyszabású, 6 különböző (dán, amerikai, brazil és dél-afrikai) egyetemről verbuvált kutatócsoport vizsgálódásai szolgáltak. A kutatás egyik vezetője, Suzana Herculano-Houzel neurológus az elmúlt évtizedben emberek és állatok kognitív funkcióit tanulmányozta, s az agy üzenetátvivő neuronjainak számlálásával próbált a lehető legpontosabb mérési adatokkal szolgálni. „A neuronok a legalapvetőbb üzenetátvivő egységek” – állítja.
Minél több ilyen idegsejt található az adott élőlény agyában, annál jobbak lesznek a kognitív képességei.
A vizsgálat során elsősorban az agykéreg idegsejtjeit tanulmányozták. Míg az agy más területei elkülönülten felelnek a különböző ingerek (látási, hallási vagy szagingerek) feldolgozásáért, az agykéregben ezen információk összessége alapján történik döntéshozatal, problémamegoldás, és működnek más komplex funkciók. A kutatók abból a feltevésből kiindulva vizsgálták az itteni idegsejteket, hogy a nagyobb sejtszám itt komplexebb és rugalmasabb „gondolkodást” eredményez. A kutatók 8 húst (is) evő állatfaj agyát vizsgálták egy vagy két minta felhasználásával. A kutya és a macska mellett többek között az oroszlán, a mosómedve és a barnamedve idegsejtjeit is.
Kutyák és macskák
Annak érdekében, hogy a kutyák és macskák neuronjainak számát összevethessék, a kutatók egy házi macska, valamint egy golden retriever és egy keverékkutya agyát vizsgálták. (Kutyából azért kettőt, mert az ebek között sokkal nagyobb méretbéli változatosság van, mint a macskák körében, ezért a kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy az egyes fajtáknál mekkora az agy méretéhez viszonyított idegsejtszám.) Azt tapasztalták, hogy a kutyák agyában (méretüktől függetlenül) mintegy 500 millió, míg a macskákéban „csak” 250 millió idegsejt volt.
Összehasonlításképpen az emberi agykéreg mintegy 16 milliárd idegsejttel vezeti a képzeletbeli listát, ahol legközelebbi rokonaink, az orángutánok és gorillák mintegy 7-8 milliárd idegsejttel szerepelnek.
Intelligencia és agyméret
Bár a kutatók a vizsgálat egyik eredményével lezárhatnak egy régóta húzódó csörtét, az elemzés messze túlmutat a gazdik vitáin. Míg a korábbi intelligenciavizsgálatok elsősorban az agy méretét és felépítésének komplexicitását elemezték, most arra keresték a választ, hogy a kérgi neuronok hogyan hatnak az intelligenciára.
Sarah Benson-Amram, a Wyoming Egyetem Etológiai Laborjának tudósa azt emeli ki, hogy bár vizsgálataik alapján a nagyobb agyméret a ragadozó állatok esetében jobb problémamegoldó képességgel járt együtt, nem lehet egyenlőségjelet tenni ez és a fejlettebb intellektus közé. Mint mondja, további, és több állatfajt bevonó vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy pontosabban feltárhassák az agy mérete és az intelligencia közötti kapcsolatot.
Herculano-Houzel pedig azzal egészíti ki a vizsgálat tanulságait, hogy a neuronszámlálás csak az egyik – bár véleménye szerint a ma rendelkezésünkre álló legbiztosabb módja az állati intelligencia mérésének, és a neuronszám nem feltétlenül van szoros összefüggésben az agy méretével. Mint mondja, azonos méretű agy az egyes állatfajoknál eltérő neuronszámmal jár, és ez fordítva is igaz: ugyanakkora neuronszám jellemezi például a házi macska, mint a barnamedve csaknem tízszer akkora agyát.
A kutatók a fenti vizsgálatban csak szárazföldi húsevőkre fókuszáltak, de bíznak benne, hogy eredményeiket hamarosan tovább pontosíthatják tengeri emlősök agyának elemzésével is.
