Brutális eszközökkel büntették a tengerészeket

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A nyílt vizeken a tengerészek saját törvényeket és rendszereket alkottak. Nem szenvedtek hiányt a kreativitás terén, ha a kisebb-nagyobb bűncselekmények megtorlására kellett technikákat kitalálni.

Az egyik legelterjedtebb módszer, az úgynevezett víz és kenyér, az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészeténél csak idéntől lett betiltva. A büntetés lényege, hogy a tisztek a tengerészek étrendjét napokon keresztül csak kenyérre és vízre korlátozzák. Az amerikaiak ezt a Brit Királyi Haditengerészettől vették át, ők azonban 1891-ben felhagytak ezzel a módszerrel.

Ennek a büntetésnek a modern változata csupán három napig tartott a hajó fedélzetén, néhány évszázaddal korábban azonban ez akár 30 napig is húzódhatott volna. Ez a büntetési eszköz még ma is kegyetlennek és szokatlannak tűnhet, de a History listájából jól látszik, hogy a hadihajók fedélzetén ez bizonyult az egyik leghumánusabb szankciónak.

Fel az árbóc tetejére!

Kisebb vétségek elkövetése esetén a tengerésznek fel kellett másznia az árbócra, és ott kellett maradnia egy bizonyos ideig. Elsőre talán nem tűnik nagy büntetésnek, azonban a hideg szélben, a többiektől elszigetelve ez elég kényelmetlennek bizonyult. A tengerészek a magasban töltött időt jobb híján általában olvasásra szánták.

Vesszőzés cukornáddal

Az árbocón eltöltött időnél kegyetlenebb büntetés volt, amikor a tengerész fenekét egy kemény cukornáddal verték el. Azonban ez a módszer, a kenyér és vízhez hasonlóan még mindig a kevésbé súlyos büntetések közé tartozott. A vesszőzés leginkább a fiatalok körében volt elterjedt, amikor körülbelül 12 éves korukban csatlakoztak a haditengerészethez. Büntetésként általában 6-12 ütést kaptak, néha a többi gyerek szeme láttára.

Nyírből korbács, gyerekeknek

Komolyabb kihágások esetén nyilvánosan, vesszőkorbáccsal büntették meg az elkövető fiút. Ez általában 12-24 ütést jelentett a nyírből készült eszközzel. Ezeket általában a hajó konyhájába akasztották, hogy a gőztől elég rugalmasak legyenek. Vannak feljegyzések arról is, hogy esetenként ecetbe vagy sós vízbe áztatták a nyírvesszőket.

Kemény volt az élet a hajón
Fotó: Shutterstock

Felnőtteknek hagyományos korbács

Sem a vesszőzés, sem a vesszőkorbács nem volt semmi ahhoz képest, ahogy a felnőtteket büntették. Az 1800-as évek közepéig kisebb-nagyobb szabálysértések elkövetéséért gyakran kötötték a tengerészeket az árbóchoz, hogy a többiek előtt megkorbácsolják. Az Egyesült Államok ezt a módszert 1862-ben betiltotta, hiszen rendkívül veszélyes, sok esetben halálos kimenetelű volt. A korbács által okozott seb nagyon könnyen elfertőződhetett, ezért ezt megelőzendő a tisztek gyakran sót tettek a sérülésre, ami a fertőtlenítés mellett további fájdalommal járt.

De mi az a keelhauling?

Az 1600-as évek közepétől kezdve körülbelül 200 éven keresztül az egyik legkeményebb büntetés volt. A „Keelhaul” a holland kielhalen kifejezésből származik, ami azt jelentette, hogy a hajógerinc alatt kellett áthúzni a tengerészt. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy a hajó egyik oldalán kidobták a vétkest, majd egy kötél segítségével áthúzták a hajó túlsó oldalára. Ezt a módszert sokkal ritkábban alkalmazták, mint a korbácsolást, de ahhoz hasonlóan, sokszor végződött halállal.

Akasztják a tengerészt

Nagyon súlyos esetekben a büntetés akasztás általi halál volt. A tengerészek elítélt társuk kezét és lábát megkötözték, majd a nyakába tettek egy hurkot. A hurokkal ellátott kötelet az árbócra merőleges vitorlafán átvetették, majd addig húzták, amíg a halálraítélt tengerész meg nem fulladt.

Séta a pallón

Talán a nyílt tengeren a legismertebb büntetés a kalózokra jellemző pallóséta volt. A módszert több könyv és film is nagyon drámaian ábrázolja, azonban nincs bizonyíték arra, hogy ezt valaha meg is tették volna.

A fenti példák egyike sem használatos ma már, így érdemes más vizekre evezni, ha a hatékony gyereknevelés és a hasznosnak bizonyuló büntetések útvesztőjében elbizonytalanodnánk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: hol isszák a legtöbb kávét?

Érdekes megnézni, hogy egyes termékekből melyik országokban fogy a legtöbb lakosságarányosan. Sok hétköznapi termék esetében meglepő eredményekre bukkanhatunk. Most néhány italról gyűjtöttük össze ezeket az adatokat.

Testem

Ez az egyik legegészségesebb köret: tele van fehérjével és értékes tápanyagokkal

Amikor egészséges táplálkozásról vagy diétáról van szó, a köret szinte mindig kritikus kérdés. A legtöbb konyhában unásig ismételt fehér rizs, krumplipüré vagy tészta triója helyett a szervezetünk valami sokkal tartalmasabbra és táplálóbbra vágyna. Szerencsére létezik egy olyan szuperélelmiszer, amely nemcsak zseniális köretként, de önálló fogásként is megállja a helyét. A ropogós quinoapogácsa tökéletes bizonyítéka annak, hogyan lehet egy étel egyszerre villámgyors, elképesztően laktató és tele értékes növényi fehérjékkel.

Testem

Trombózis vagy utazás miatt bedagadt láb? Ezek a különbségek

Utazás alatt a hosszú mozdulatlanság miatt a láb bedagadhat, ami kellemetlen, feszítő, fájdalmas érzést okozhat. Ha azonban ez csak az egyik lábat érinti, elszíneződik, a fájdalom pedig erős, és mozgatásra sem enyhülnek a tünetek, akkor előfordulhat, hogy nem ödémával, hanem trombózissal van dolgunk.

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.