Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Napjainkban sohasem látott iramban fejlődik a technológia, radikálisan változtatva meg az életünket szinte egyik percről a másikra. Éppen ezért nehéz feladat megjósolni, mit is hozhatnak az elkövetkezendő évek ezen a téren, kutatók mégis folyamatosan próbálják kitalálni, milyen fontos újítások kerülhetnek a reflektorfénybe a közeljövőben.
A Forbes magazin a Lux Research kutatóintézet szakértői által összeállított listát szemlézte, melyben a tudósok azt próbálták pedzegetni, milyen fontos technológiai újítások lesznek leginkább kihatással mindennapi életünkre a következő tíz évben. Ezek között – nem meglepő módon – előkelő helyen állnak az információs technológiával, illetve a különböző mesterséges intelligenciákkal kapcsolatos fejlesztések, de az energiatechnológia is jócskán átalakulhat a soron következő időszakban.
A jövő a küszöbön áll
Előrejelzésükben a kutatók számos tényezőt vettek figyelembe, többek között a potenciális piaci igényeket, melyek elősegíthetik egy-egy új technológia fejlesztését és szélesebb körű elterjedését a következő évtized folyamán. Ezek alapján állították össze az alábbi, szerintük 2019-ben felszálló ágra kerülő technológiát tartalmazó listát, melyek nemcsak a tudomány fejlődését, de hétköznapjainkat is meghatározhatják az eljövendő években.
Életerősebb aksik: A napjainkban használt lítiumion-akkumulátorok ideje szépen lassan lejár. Helyüket minden bizonnyal az elektromos autók elterjedésével egyre népszerűbbé váló szilárdtest-akkumulátorok veszik át, melyek nem csupán kisebb méretűek és könnyebbek, de jóval nagyobb teljesítménnyel is rendelkeznek, mint hagyományos társaik.
Rugalmas közlekedés: Az ún. „utolsó mérföld” kifejezés azokat a megoldásokat jelöli, melyek esetében egy közlekedési eszközt, például egy kerékpárt, robogót vagy mopedet (a vita folyamatos, hogy a három jármű közül melyik a legideálisabb a célra) egy gyűjtőhelyről kikölcsönözve szabadon használhatunk egy adott területen belül (lásd itthon a MOL Bubi bicikliket). Ez megkönnyíti az autómentes közlekedést, és a külvárosból vagy vidékről a városba ingázók problémáin is segíthet, akiknek így nem kell a tömegközlekedés szeszélyeire bízniuk magukat. A kutatók úgy látják, a jövőben egyre többen fognak hasonló megoldásokat használni mindennapi közlekedésük során.
Napenergia: A perovszkit napelemek kutatása egyelőre még csupán gyerekcipőben jár, a 2019-es év azonban jelentős robbanást hozhat e téren. Ez a technológia jelentősebb olcsóbb, mint a manapság használt szilíciumalapú napelemek, könnyebb is előállítani, sőt tízszer annyi napból nyert energiát képes abszolválni, mint azok. Szélesebb körű elterjedésük a tudósok reményei szerint világszerte radikálisan megnövelné a napenergia használatát.
5G hálózatok: A másodpercenként egy gigabájtnyi információt továbbítani képes ötödik generációs mobilhálózatok alaposan meggyorsíthatják az adatforgalmat. Ennek segítségével a „dolgok internete” („Internet of Things” / „IoT”), vagyis az a megoldás, mellyel a mindennapokban használt eszközeink (autók, háztartási gépek, mérőórák stb.) a világhálón kommunikálnak egymással, egyre inkább elterjedté válhat a közeljövőben. Ehhez viszont a potenciális támadásokat kivédő biztonsági protokollokat is jócskán fejleszteni kell.
Drónok: A kisméretű, reptetett drónkamerák számtalan új feladatot elláthatnak majd a jövőben, például egy szántóföld felett szállva könnyen felismerhetik a termést megtámadó fertőzéseket, segíthetik a tengeri olajvezetékek karbantartását, illetve a környezetünket ért károk felmérését is.
Virtuális pénz: A kriptovaluták jövőbeli fokozott elterjedését nagyban segítheti az ún. blokklánc adatbázisok fejlesztése, melyek afféle főkönyvként funkcionálva képesek tárolni egy virtuális fizetőeszközzel történő tranzakció adatait, illetve meggátolni azok hamisítását, ezáltal biztonságossá és nyomon követhetővé téve a Bitcoinnal való fizetést.
Mikrobiom-alapú gyógyszerek: A testünkben élő mikroszkopikus organizmusok (melyek összességét mikrobiomnak nevezzük) orvosi célokra való felhasználása a jövőben az egészségügy forradalmasításához vezethet, például felválthatja a különböző antibiotikumok használatát.
Precíziós gyógyászat: A genetikai kutatások új utakat nyithatnak a személyre szabott, ún. precíziós gyógyszerek kifejlesztésében és elterjedésében, melyek az adott páciens saját igényeire szabva a korábbinál jóval eredményesebben képesek a betegségek kezelésére.
Kétdimenziós anyagok: A grafén és a hozzá hasonló ún. „kétdimenziós anyagok” (vagyis egyetlen atom vastagságú rétegek) ipari felhasználásával előállíthatunk áramkörök nyomtatásához használatos tintát, vagy könnyebben készíthetünk alkatrészeket például akkumulátorok vagy szuperkondenzátorok számára.
Anyaginformatika: A számítógépek nagyban segíthetnek új anyagok felfedezésében és előállításában, melyek így gyorsabban kerülhetnek szélesebb körben használatra.
Generatív tervezés: A modern információs technológia segítségével a mérnökök akár több ezer különböző opciót is képesek virtuálisan modellezni egy adott termék megtervezésekor, melyek közül a mesterséges intelligencia bizonyos paraméterek alapján kiválasztja az adott szempontnak legmegfelelőbb változatot. Ez a technika a jövőben átalakíthatja azokat a módszereket, melyekkel mindennapi használati tárgyaink (az autóktól a székekig) készülnek.
Beszélgető számítógépek: Az A.I.-kutatás szakértői szerint fontos elérendő lépcsőfok, hogy egy számítógép képes legyen megérteni, feldolgozni, illetve saját logikai szabályai szerint reprodukálni az emberi nyelvet, ergo társalgást kezdeményezni az emberi felhasználóval, mely az egészségügytől a bevásárlásig számtalan területen segítheti életünket.
A Lux munkatársai azt is felmérték, mely vállalatok a legfogékonyabbak ezen új technológiák alkalmazására. Az éllovasok között az olyan cégek végeztek, mint a Google, az Intel, a Qualcomm vagy a Siemens, melyek kevésbé jelentősek az olyan tradicionálisabb nagyvállalatokhoz képest, mint a Toyota, a Panasonic vagy az LG Electronics, viszont jóval több energiát fordítanak az innovációra. A kutatók mindössze két olyan céget találtak, melyek mindegyik, általuk fontosnak vélt fejlesztésben érdekeltek, ezek név szerint a Samsung és az IBM.
