Német tudósok szerint, ha alváshiányban szenvedünk, kevésbé tudunk ellenállni a junk food kísértésének, és könnyebben elcsábulunk az elhízáshoz vezető gyorsételek és édességek irányába.
A Kölni Egyetem idegtudományi kutatócsapata azt vizsgálta, miként dolgozza fel agyunk az evéskor kapott ingereket, és vajon milyen kapcsolat lehet elménk bizonyos állapotai és aközött, hogy éppen milyen ételeket kívánunk meg – számol be cikkében a The Guardian. Jan Peters professzor, a kutatás társvezetője szerint vizsgálataik bebizonyították, hogy fáradt, kialvatlan állapotban kevésbé vagyunk kritikusak az általunk fogyasztott ételek iránt.
Egy átvirrasztott éjszaka után kelendőbbek a gyorsételek
A tudósok harminckét, 19 és 33 év közötti férfit vontak be vizsgálataikba, akiknek ugyanazt a vacsorát tálalták fel, mely tésztából és borjúhúsból, egy almából, illetve egy eperjoghurtból állt. Ezután a résztvevők felét egy alvásvizsgáló készülékkel testükön hazaküldték aludni, míg a többiek egész éjszaka ébren maradtak, különböző játékokkal elfoglalva magukat.
Másnap reggel az összes résztvevő étvágyát és éhségszintjét, továbbá huszonkilenc alany esetében vércukrukat és bizonyos, a stresszel és az éhséggel összeköthető hormonjaik szintjét is megmérték a kutatók. Ezután mindegyiküknek képeket mutattak a tudósok, melyeken huszonnégy különböző gyorsétel vagy édesség, illetve huszonnégy nem ehető használati tárgy, például egy sapka vagy egy bögre volt látható, majd az alanyoknak válaszolniuk kellett, hogy mennyit áldoznának az adott tárgyra nulla és három euró között.
Miután megállapodtak egy lehetséges árban, a tudósok a résztvevők agyát funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal (fMRI-vel) tapogatták le, miközben arról érdeklődtek, vajon a kialkudott áron megvennék-e a szóban forgó dolgokat. Ezzel a kutatók feltérképezhették, hogy milyen agytevékenység zajlik le valakiben, mikor amaz meglátja az adott étel vagy tárgy képét. Egy héttel később a vizsgálatot megismételték, felcserélve az alvó és az ébren maradó csoport tagjait egymással.
Hamburgert! Most!
Az eredmények azt mutatták, hogy habár az összes kutatásban részt vevő személy ugyanannyira volt éhes felkelés után, illetve vércukor- és hormonszintjük is hasonló volt. Mégis, azok, akik egész éjjel nem aludtak, jóval nagyobb összegeket voltak hajlandóak kínálni az egyes gyorsételekért és édességekért, továbbá vérükben nagyobb mennyiségben fordult elő a des-acyl ghrelin nevezetű peptid, mely az „éhséghormonnak” becézett ghrelinnel összefüggő anyag, bár funkcióját egyelőre még nem ismerik a tudósok.
Az fMRI-vizsgálatok pedig arra derítettek fényt, hogy az alváshiánnyal küzdő alanyok esetében az érzelmi reakciók feldolgozásában fontos szerephez jutó amigdala nevű agyi neuroncsoport, továbbá a fogyasztást szabályozó hipotalamusz is nagyobb mértékben aktivizálódott mikor különböző ételek képét mutatták nekik, mint az éjszakát átdurmoló társaik esetében.
A tudóscsapat ellenben nem talált közvetlen kapcsolatot a résztvevők megnövekedett szintű des-acyl ghrelinje, illetve agyuk fentebb vázolt funkcióváltozásai között. Ennek oka a kutatók szerint talán az, hogy az alanyok mindegyike erősen éhes volt, függetlenül attól, hogy aludtak-e vagy sem az éjszaka. Mindez arra mutathat rá, hogy nem kizárólag hormonális okok állnak a különböző ételek által kiváltott ingerekre adott agyi reakcióink hátterében.
Christian Benedict, a svédországi Uppsalai Egyetem munkatársa szerint német kollégáinak vizsgálata azt bizonyítja, hogy ha nem alszunk eleget, agyunknak több energiára van szüksége a működéshez, ezért olyan impulzusokat küld számunkra, melyek az evésre ösztönöznek, ahelyett, hogy a mérlegelésre pazarolná energiáit.
Benedict szerint ellenben a vizsgálat eredményei annyiból kifogásolhatóak, hogy a kutatók igencsak kisszámú mintaalannyal dolgoztak, továbbá az ételekről készült képek szemlélése közben nem vettek tőlük vérmintát. Emellett a német egyetem munkatársai azt sem vizsgálták, hogyan reagál valaki az egészséges ételekre, amit érdemes lehetne összehasonlítani a gyorskajákra adott agyi válaszokkal.
Azt is érdemes továbbá megjegyezni, hogy elhízásunknak a kialvatlanságon kívül számtalan oka lehet, például a mozgásszegény életmód vagy az egészséges táplálkozás hiánya, jelen kutatás csupán ezen globális probléma egyetlen potenciális aspektusával foglalkozik.
