Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy friss kutatás szerint a félénk, visszahúzódó emberek az átlagnál gyakrabban élnek át szorongásos tüneteket másnaposan. Az eredmények azt is mutatták, hogy a „hanxiety” (az angol kifejezést kb. „szorongásnaposságnak” fordíthatnánk) nagyobb valószínűséggel vezethet alkoholizmus kialakulásához az introvertáltak esetében.
Az alkoholizmus népbetegség, nemcsak az USA-ban, ahol – a Medical News Today cikke szerint – több mint 15 millió felnőttet és 620 ezer 12-17 éves kamaszt érint az szeszfüggőség, de hazánkban is, ahol a tavalyi adatok szerint a lakosság mintegy egytizede rabja az italnak. Az alkoholfüggőségnek számtalan káros hatása lehet egészségünkre, kialakulásához pedig az öröklött genetikai hajlamtól kezdve a társadalmi nyomáson keresztül a stresszes életmódig rengeteg eltérő ok vezethet. Egy brit kutatás most állítja, ha másnaposság közben szorongásos tüneteket észlelünk magunkon, nagyobb az esélye az alkoholbetegség kialakulásának – feltéve, ha introvertáltak vagyunk.
Félelmeink és az ivászathoz vezető okok
A Londoni Egyetem klinikai pszichológiai fakultásának munkatársai 97 személy bevonásával végeztek kutatást, melyben az alanyok felét megkérték, hogy fogyasszanak szeszes italt, míg a többieknek józannak kellett maradniuk. A kutatók előzetesen felmérték, hogy a résztvevők mennyire félénk típusok, megkérték őket, meséljenek különböző fóbiáikról, illetve a társaságban érzett félelmeikről, valamint megvizsgálták, jelentkeznek-e az alkoholizmus esetleges tünetei esetükben.
A kutatók megmérték a résztvevők feszültségi szintjét az ivászat (vagy éppen nem ivászat) előtt, majd utána, végül harmadjára másnap reggel, ébredés után. Az eredmények azt mutatták, hogy azon személyeknél, akikről korábban kiderült, hogy „erősen félénk” típusok, a szorongás érzése jóval magasabb szintet öltött a lerészegedést követő reggelen, mint kevésbé visszahúzódó társaik esetében.
Mindemellett a tudóscsapat azt is megállapította, hogy az alkoholizmus tüneteivel vagy az arra való hajlammal diagnosztizált alanyok szintén hajlamosabbak voltak rá, hogy „hanxiety”-től szenvedjenek. Beth Marsh, az egyetem tudományos munkatársa és a kutatás vezetője szerint a másnaposan átélt szorongásos tünetek fontos jelzésként szolgálhatnak annak megállapítására, hogy az adott személy esetében nagyobb-e az alkoholbetegség kialakulásának kockázata, ezáltal segítségünkre lehet a megelőzés és a kezelés szempontjából.
Celia Morgan, az Exeter-i Egyetem pszichofarmakológia-professzora, a kutatás társszerzője rámutat arra, hogy mindezen összefüggések persze fordítva is működhetnek. A szorongásra hajlamosabb, társaságban visszahúzódóbb emberek gyakran azért isznak a különféle társas szituációkban, hogy feloldják gátlásaikat és könnyebben kapcsolatot teremthessenek másokkal, éppen ezért az ő esetükben gyakrabban fordulhat elő egy-egy csúnya másnaposság.
Morgan szerint, habár a statisztikák azt mutatják (legalábbis nyugaton és a tengerentúlon), hogy az alkoholizmus visszaszorítása évről évre sikeresebb, a magukba forduló, pánikbetegségre és szorongásra hajlamosabb emberek esetében továbbra is magas az alkoholbetegség kockázata, melyet talán éppen saját félelmeik és önbizalomhiányuk leküzdésével tudnának elhárítani. Az introvertált embereknek meg kell tanulniuk elfogadni saját magukat, és azt, hogy nem szégyen, ha valaki félénk és visszahúzódó. Ez esetben talán nem fordulnának az italhoz mint „megmentőhöz” a különféle társasági helyzetekben, és kevésbé kockáztatnák a függőség kialakulását.
