Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az európai gazdaságok kizárólagos célja évtizedek óta a GDP növelése. Azonban a legminimálisabb emelkedésnek is komoly ára van: az ország eladósodik, a természet pusztul, miközben elidegenítő munkákat végzünk rogyásig. Hogyan érhető el jólét a gazdasági növekedés kényszere nélkül? Mit tehetsz azért, hogy jelentéstelibb legyen az életed? Minderről a nemnövekedés mozgalom francia szóvivőjét, Vincent Liegey-t kérdeztük.
Tizenhat évvel ezelőtt érkezett Magyarországra, és már a Keleti pályaudvaron beleszeretett a fővárosba. Vincent Liegey Budapest utcáin sétálva megérezte a közösségi kezdeményezések elindításához szükséges kreatív potenciált.
Most a Cargonomia nevű helyen fogad minket, amely az ország első teherbiciklis központja. Otthonos fotelekben ülünk, miközben körülöttünk zajlik a jövés-menés: emberek érkeznek, távoznak, munkálkodnak az élénk hangulatú helyen.
Attól függően, hogy épp kik vannak itt, és melyik nap sétálsz be, számos javában zajló és aktuálisan formálódó projekttel találkozhatsz.
– kezdi a bemutatást Liegey. „Ez egy nyitott tér, ami lehetővé teszi, hogy emberek találkozzanak, és eszközöket, tudást, időt osszanak meg egymással. A projektek nem költségigényesek, hanem mindenki azt hozza, amit be tud vinni egy kezdeményezésbe.”
A Cargonomia három társadalmi és környezeti szempontból felelősen működő szervezet közötti együttműködés. A Cyclonomia közösségi bicikliszerelő műhely, ahol mindenki megtalálhatja a szükséges szerszámokat és szakmai segítséget, ha szeretné megszerelni a saját biciklijét. Ezek a teherbiciklik (cargo bike) strapabíró eszközök, gyakorlatilag bármilyen áru szállítására alkalmasak. A Zsámboki Biokertben zöldségeket termesztenek, melyekből bárki rendelhet egy dobozzal. A Kantaa (a szó finn jelentése hoz, visz, cipel) egy olyan teherbiciklis futárszolgálat, amely decemberben például karácsonyfákat visz házhoz. A Cargonomia együttműködik a Nagy Lépés Futárszolgálattal is, amelynek keretében megváltozott munkaképességű emberek szállítanak ki csomagokat gyalogosan vagy tömegközlekedéssel.
A csoport sokszínű tevékenységei közé tartozik, hogy iskolákba is ellátogatnak, ahol a környezettudatosabb életmódról és a bicikliszerelés rejtelmeiről is beszélgetnek a fiatalokkal. Akadémikusokkal együttműködve kutatásokat is végeznek, illetve tudományos programokat szerveznek a nemnövekedés mozgalmához kapcsolódóan, amelybe időről időre politikusokat is igyekeznek bevonni.
Gazdasági növekedés helyett igazságosabb társadalmat
Liegey egyike volt azoknak, akik 2018 szeptemberében Brüsszelben konferenciát szerveztek, amelyről a Mérce is beszámolt. A fontos eseményen az öt pártcsalád politikusai, tudósok, civilek közösen vettek részt. A program üzenete az volt, hogy meg kell szabadulni a gazdasági növekedés kényszerétől, túl kell lépni a GDP mindenáron való fokozásának agresszív dogmáján.
Az európai társadalmak problémáinak megoldása nem a gazdasági termelékenység fokozása, hanem a meglévő javak igazságosabb elosztása.
Magyarországon például a Policy Agenda jelentése alapján 2017-ben a munkavállalók 65 százaléka keresett összesen annyit, mint a felső 10 százalék. Az Eurostat napokban kiadott mérései pedig azt mutatják, hogy Magyarországon a második legalacsonyabb az életszínvonal az EU országaihoz viszonyítva.
Szabadítsuk ki a képzeletünk! Nem a jelenlegi az egyetlen gazdasági rendszer, ami létezhet. Hogy nézhet ki egy, a növekedés helyett a jólléten alapuló gazdasági rendszer? Ez a 2008 óta rendszeresen megrendezett, több ezer embert megmozgató nemnövekedés-konferenciák témája. A mozgalmakat nemzetközi szinten a Wellbeing Economy Alliance nevű szervezet köti össze, de létrejött olyan kutatói hálózat is, ami az alternatív gazdaságok lehetőségeit vizsgálja.
Hogyan hat az emberekre a gazdaság?
Liegey szerint mindennapi életünket mélyen áthatja és elzülleszti a gazdaság: a kapitalizmusban minden a pénzről szól. Mark Twain mondása, hogy
ha csak kalapácsunk van, minden, amire ránézünk, egy szögre fog hasonlítani.
Manapság ez a kalapács a gazdaság. Fel kell szabadítanunk magunkat ebből a tudatállapotból, hogy visszatérhessünk a kölcsönösség, a barátság, az egymásnak nyújtott segítség és a szolidaritás értékeihez.
Miért ártalmas a gazdasági növekedés kényszere?
A kérdéskörrel foglalkozó közel 240 tudós nyílt levélben fordult az Európai Unióhoz és tagállamaihoz. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a világ országai egyre nehezebben tudják fokozni a termelékenységet, a piacok telítettek, egyes becslések szerint egy évtizeden belül teljesen meg is állhat a gazdasági növekedés Európában. Ennek ellenére a nemzetek továbbra is hiteleket vesznek fel, adósságokba verik magukat, vagy éppen a környezetvédelmi szabályaikon lazítanak, hogy még többet termelhessenek.
A gazdasági növekedés hajhászásának viszont megvan az ára: a föld és az emberek kizsákmányolása.
Noha bolygónk réges-régen elérte teljesítőképessége határát, a környezetvédelmi szabályok lazításával az államok és a cégek tovább folytatják a kizsigerelését, és ez a leginkább védteleneken csapódik le – őket éri leginkább a légszennyezés, az ő falvaikat, erdeiket és földjeiket törlik el az újabb bányák és más óriásprojektek, hogy aztán kénytelenek legyenek ugyanezeknek az óriáscégeknek alacsony bérért robotolni.
Hazánkban például épp a napokban fogadták el a ún. rabszolgatörvényt, ami a jelenlegi 250 óráról 400 órára növelte az elrendelhető túlórák számát. A szociális támogatásokat megnyírbálják a kormányok, hogy minél kevesebbet kelljen a legkiszolgáltatottabb tagjaikra költeniük. Azt mondják, azért kell a gazdasági növekedés, hogy jobban éljenek az emberek, de ez a két intézkedés pont nem azt mutatja, hogy mindenki részesülne a növekedés előnyeiből. A gazdasági növekedés agresszív politikája globális szinten a demokráciák gyengülésével jár együtt.
A fenntartható, zöld, befogadó kifejezések sokszor üres frázisok, de valójában a GDP az úr. Például az ENSZ 2015-ben megalkotott Fenntartható Fejlődési Céljai is tartalmazzák a gazdasági növekedést, ami egy feloldhatatlan ellentmondás.
Mit tehetnek a nemzetek?
Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy a természeti erőforrások vég nélkül való kihasználásának véget kell vetnünk. A szigorúbb környezetvédelmi szabályok betartásán kívül hasznos lépés lehet a szénadó bevezetése, amely egyrészt korlátozná a nyersanyag-felhasználást, másrészt az adóból befolyt összeget szociális programokra lehetne fordítani.
Az emberek jóllétének növelése szempontjából lényeges, hogy a technológiai újítások bevezetése ne azt eredményezze, hogy tömegeket bocsátanak el az állásukból. Ezeknek a vívmányoknak a dolgozók terheit kéne csillapítani, például a munkaidő fokozatos csökkentésével, például heti maximum 32 órára. A vagyon igazságosabb elosztásának visszatérő kérdései a feltétel nélküli alapjövedelem és a jövedelmi plafon bevezetése.
A szolidaritás kultúrájának erősítésével meg lehetne osztani a javakat a közlekedésben, a használt tárgyak adásvételében, a közös gyermekfelügyeletben. Az új épületek felhúzása helyett fontos lenne a meglévő lakások kihasználtságának fokozása.
Mit tehet az EU?
A dokumentum aláírói többek között arra kérték fel az EU-t, hogy állítson fel egy bizottságot, ami alternatív szakpolitikák bevezetésére dolgoz ki javaslatokat. Fontos lenne továbbá, hogy a GDP-n kívül vezessenek be az egyes országok gazdasági értékelésére alkalmas alternatív mérőszámokat is: például olyanokat, amik az emberek jóllétére, a természeti erőforrásokra vagy a gazdasági egyenlőtlenségek csökkenésére vonatkoznak. Minden tagállam hozzon létre a gazdasági átalakulásért felelős minisztériumot, hogy a gazdasági növekedéstől való függés helyett az emberek és a természet jólléte kerüljön a középpontba.
Ha a fentiekkel egyetértesz, csatlakozz te is a petícióhoz. Már több tízezren aláírták, a rendszerszintű változások eléréséhez még sok-sok támogatóra szükség van.
Mit tehetsz te?
Liegey számos példával világította meg számunkra, hogy a nemnövekedés mozgalom szellemiségét miként lehet a gyakorlatba is átültetni, a mindennapi életben alkalmazni.
Szerinte kétségbeeséssel teli időket élünk, amelyben a legtöbb ember munkája elidegenítő, s mindannyiunkra hatalmas gazdasági nyomás nehezedik. Ilyenkor különösen fontos, hogy észrevegyük: rengeteg csodálatos ember és csodálatos történet van körülöttünk.
Ha nem egyedül akarunk boldogulni, hanem másokhoz kapcsolódunk, sokkal többet tehetünk.
1. Add el az autódat
Persze lehetnek olyan élethelyzetek, amikor ez nem reális. Ugyanakkor az autók fenntartása rendkívül költséges, különösen a magyar átlagbérekhez képest, ráadásul a környezetre is káros a használatuk. Közlekedj inkább biciklivel, tömegközlekedéssel.
2. Gondold újra az étkezési szokásaidat
Részesítsd előnyben a helyi, szezonális, lehetőleg bio élelmiszereket, csökkentsd a húsfogyasztást. Ez az egészségednek és a környezetnek egyaránt jót tesz. Egyél kevesebbet, de minőségi alapanyagokból készült ételeket. Vásárolj helyi termelőktől, keress fel biopiacokat.
3. Ne vásárolj olyan dolgokat, amikre nincs szükséged
Nem kell minden kütyüt megvásárolnod, évente új típusúra cserélni a mobilodat. Fontos lenne újrahasznosítani, megjavítani dolgokat, mérsékelni a fogyasztást.
4. Dolgozz kevesebbet
Tegyük fel, hogy eladtad az autódat és csökkentetted a fogyasztásodat. Ezzel megtakarítottál egy csomó pénzt, ami azt jelenti, hogy elkezdhetsz kevesebbet dolgozni, így több szabadidőd lesz.
A szabadidődben többet törődhetsz az otthonoddal, a nagyszülőkkel, a gyerekekkel.
Csatlakozhatsz helyi kezdeményezésekhez, legyen az egy focicsapat, kártyázás vagy sétálás az erdőben.
5. Lassíts le és tájékozódj
Liegey arra hívja fel a figyelmet, hogy az ipari civilizáció természetben végbemenő pusztítása és az Európa-szerte összeroskadni látszó politikai intézmények idejében különösen lényeges, hogy lelassíts, gondolkodj, reflektálj. Nézz dokumentumfilmeket, például a francia Holnap című alkotást.
Olvass könyveket, mondjuk a francia nemnövekedés mozgalom négy meghatározó alakjának magyar nyelven megjelent kiadványát, a Jólét gazdasági növekedés nélkül című, Vincent Liegey, Stéphane Madelaine, Christophe Ondet, Anne-Isabelle Veillot által írt könyvet. Érdemes megismerkedned olyan gondolkodók elméleteivel is, mint Polányi Károly.
6. Kapcsolódj másokhoz
Legyél nyitott a dialógusokra. Beszélj a szomszédaiddal, a helyi közösségeidben arról, hogy mit lehet tenni. Ma már rengeteg könnyen megvalósítható jó példát ismerünk szerte a világban, amit a te környezetedben is létre lehet hozni.
7. Ne félj
Liegey kiemeli, hogy az emberek nem az oligarcháknak, nem a hatalommal rendelkező kisebbségnek akarnak dolgozni: jelentésteli tevékenységeket, jelentésteli időt akarnak.
Új utópiára van szükségünk.
Ha az emberek elkezdenek találkozni és beszélni egymással, a propaganda sem fog tovább működni. Együtt képesek vagyunk egy új társadalmat létrehozni és megváltoztatni a világot.
