Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Aggasztó kilátások: a klímaváltozás következtében száz éven belül háromszorosára nőhet a viharok száma Európában és Észak-Amerikában – állítja egy brit kutatás.
Az Exeteri Egyetem matematika tanszékének kutatója, dr. Matt Hawcroft által vezetett, novemberben publikált vizsgálatok szerint nagy bajban van a Föld északi féltekéje – számol be a borús hírről a Science & Technology Research News. Az üvegházhatás által okozott globális éghajlatváltozás következtében a 21. század végére háromszorosára nőhet az ún. extratropikus ciklonok (melyek nevüket onnét kapták, hogy a poláris, illetve mérsékelt szélességi körökben alakulnak ki) kialakulásának száma, mely következtében szélsőséges időjárás, többek közt huzamosabb áradások várhatóak Európa- és Észak-Amerika-szerte. Hacsak nem csökkentjük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, elkerülhetetlen a meteorológiai katasztrófa.
Mikor és milyen gyakran képződnek majd óriásviharok?
Az északi futóáramlás által irányított extratropikus ciklonok meghatározó szerepet játszanak a két említett kontinens napi időjárás-változásaiban. A ciklonok fő jellemzője hatalmas méretükön kívül az, hogy alacsony a légnyomás az örvény közepén. Az északi féltekén található óriásciklonok az óramutató járásával ellentétes irányban forognak, ennek következtében a bennük feltorlódó meleg levegő délről, a hideg pedig északról áramlik beléjük. A két légáramlás összetorlódásakor felhős, csapadékos időjárást előidéző frontok képződnek, melyek nagyszabású viharokhoz vezethetnek mindkét északi földrészen.
Kutatásukban Hawcroft és csapata a legmodernebb időjárás-modellezési és viharkövetési technológiákat alkalmazva igyekeztek analizálni mind a jelenkori, mind a megjósolt jövőbeli óriásviharok viselkedését. Mivel egy újfajta, „viharközpontú” keretrendszerben közelítették meg a vizsgált időjárási jelenségeket, a tudósok a korábbi kutatásoknál jóval összefüggőbben voltak képesek megbecsülni a ciklonok frekvenciaváltozásait és intenzitását.
A legfontosabb jóslat, melyet ezen újfajta modellezés eredményezett az, hogy az elkövetkezendő kevesebb mint száz évben háromszorosára fog növekedni a legintenzívebb, legtöbb csapadékkal járó extrapoláris ciklonok száma mind Európában, mind Észak-Amerikában. Ennek következtében olyan nagyszámú vihar, illetve áradás várható, melyre a két kontinens országai nincsenek felkészülve. Az egyik legfontosabb információ, mely a kormányok és döntéshozók számára lényeges lehet a várható extrém időjárás elleni védekezés szempontjából, annak pontos megjósolása, hogy mikor és milyen gyakran képződnek ezen óriásviharok a jövőben. A kutatók szerint azonban nagyon sok a bizonytalansági tényező.
Dr. Hawcroft szerint „a globális felmelegedés viharokra gyakorolt hatása nagyon komplex, ezért az egyes földrajzi térségeket érintő előrejelzéseket illetően minden nagyon bizonytalan. Emiatt a legfontosabb, hogy ahol lehetséges, próbáljunk minél több információt összegyűjteni, hogy minél tisztább képet kaphassunk. Kutatásunk elsősorban annak bizonyítékául szolgál, hogy a probléma összetettsége, illetve ezen bizonytalanságok ellenére is képesek lehetünk átfogó és összefüggő előrejelzést adni az efféle, bolygónk jövőjét alapjában megváltoztató eseményekről.”
