Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt évek viszonylag nyugalmasabb időszaka után 2018-ban megdőlt földünk éves szén-dioxid-kibocsátásának rekordja. A Global Carbon Project (GCP) tudósai által összeállított jelentés szerint az idei évben minden eddiginél magasabb volt a légkörbe juttatott CO2 mennyisége, ami jelentős aggodalomra ad okot, egyben cselekvésre sürget.
Úgy tűnik, jóval nagyobb a gond, mint eddig gondoltuk – figyelmeztet a Scientific American hasábjain megjelent helyzetjelentés. A kutatók számítása szerint a gépjárművek száma és a szénhasználat emelkedése miatt idén 2,7 százalékkal nőtt a szén- és széntartalmú anyagok égéséből származó, levegőbe került szén-dioxid mennyisége, mely a tavalyi 1,6 százalékos növekedéshez képest igencsak riasztó adat. Az ipari tevékenység során a légkörbe juttatott hatalmas mennyiségű CO2 az egyik legnagyobb veszélyt jelenti bolygónkra, többek közt a klímaváltozás egyik fő okozója.
Sok lesz
„Úgy tűnik, a környezet megóvására és az ipari szennyezés visszaszorítására irányuló eddigi intézkedéseink nem voltak elégségesek” – mutat rá a problémára Glen Peters, a norvégiai Nemzetközi Klímakutatási Intézet kutatási főmunkatársa. „Az aggasztó számok azt mutatják, hogy amíg nem találunk új módszereket a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére, semmi sem fog változni” – hangsúlyozza a szakértő.
Szerte a világon igyekeznek a kormányok és a nemzetközi politikai szervezetek különböző intézkedésekkel és szankciókkal visszaszorítani a légkörbe jutott szén-dioxid mennyiségét. A téma mondhatni, folyamatosan a viták kereszttüzében van, októberben például az ENSZ által felállított Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) adott ki egy jelentést, mely bírálja a nemzetek által a klímaügyben tett eddigi lépések hatástalanságát.
2050-re le kellene állni a szén-dioxid légkörbe juttatásával
Az IPCC szerint 2030-ig a mostani szint harminc százalékára, 2050-re pedig nullára kéne redukálnunk a levegőbe jutott CO2 mennyiségét ahhoz, hogy a globális felmelegedés a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény által célként meghatározott 1,5 °C-os határon belül maradjon. A hetekben Lengyelországban ülnek össze a világ kormányai, hogy megszabják, az egyes országoknak milyen kötelező lépéseket kell tenniük ezen cél érdekében. A rekordmennyiségű CO2-kibocsátás híre csak még nagyobb terhet ró a konferencia résztvevőire, hogy azonnali cselekvésre bírják a világ vezetőit.
Peters előrejelzése szerint az elkövetkezendő időszakban átlagosan évente 1 százalékot fog növekedni az éves globális szén-dioxid-kibocsátás mennyisége. A 2014-től 2016-ig tartó visszafogottabb időszak fő oka az volt, hogy a világ két legnagyobb iparával rendelkező országa, Kína és az USA is fokozatosan elindult az alternatív energiaforrások, a szél- és napenergia használata felé. Ezek az idők azonban véget értek, idén már a távol-keleti országban és a Trump-kormány által a klímaegyezményből kiléptetett Egyesült Államokban is visszatért a szénalapú energiahordozók uralma.
Nem szabad azonban teljesen pesszimistának lennünk. Egy, a Nature folyóiratban nemrég megjelent riportban számos vezető szakértő, köztük Christiana Figueres, az ENSZ volt klímaügyi vezetője azt állítja, a 2050-re projektált, totálisan szén-dioxid-mentes iparra való áttérés talán nem is annyira lehetetlen, mint hinnénk. Világszerte egyre több ország tér át az alternatív, újratermelődő energiaforrások használatára, néhány kormány pedig elkötelezett a párizsi egyezmény által kijelölt irányelvek egyre szigorúbb betartásának irányában.
A szakértők szerint a legfontosabb tényező a gyorsaság. „A késlekedés a legrosszabb opció” – véli Peters. „Minden egyes évben növekszik a felmelegedés szintje, amit csak akkor tudunk megakadályozni, ha azonnal és sürgősen akcióba lépünk” – teszi hozzá.
