Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokunk mindennapi életérzése, hogy egy folyamatosan hanyatló világban egyenesen a vesztébe rohan az emberiség. Nap mint nap új diktátorokat választanak az országok élére, terjed a populizmus, düledeznek a kórházak, lángol az erdőtűz, sorra halnak ki az állatok, a szennyezettség növekszik. Maradt bármi okunk a reményre? Vannak olyan területek, melyekben igenis fejlődött a világ a történelem folyamán?
Voltaire 1759-ben megjelent híres regényében egy német ifjú, Candide, egy kastélyban éli zavartalanul mindennapjait. A szelíd természetű fiatalember buzgón vallja mentora, Pangloss mester által tanított leibnizi optimizmus törvényét: „Az adott világ a lehetséges világok legjobbika, máskülönben nem lett volna észszerű Istennek, hogy egyáltalán megteremtse.” Viszontagságos utazásai során, a szenvedés megannyi formájával találkozva a főhős fájdalmasan ábrándul ki az optimizmusból, s attól eltérő életfilozófiát épít fel magában. Hogyan vélekedne a mi világunkról egy újjászületett, modern Candide?
Ha Candide 2018 őszén az interneten szörfölgetett volna, aligha kerülték volna el a figyelmét a kaliforniai erdőtűzről, a brazil szélsőjobboldali elnök megválasztásáról, vagy a klímaváltozásról szóló rémisztő hírek. Svédország szabályosan összement, legmagasabb pontja, a Kebnekaise egyszerűen elolvadt. A bolygón élő állatpopulációk 60 százaléka kihalt.
A magyar Candide például láthatná, ahogy az uralkodó politikai vezetés elüldözi Európa egyik legjobb egyetemét: a több száz kiváló kutató távozása óriási veszteség, mellyel a hazai tudományos élet lesz sokkal kevesebb. Egy olyan országot látna, ahol a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjait bűnözőként állítja be a hatalom. Ahol egy korrupció miatt elítélt, 17 millió forintos napszemüveget viselő volt miniszterelnök szöktetésében álszent módon segédkeznek a döntéshozók, miközben háború elől menekülő nincstelenek ellen uszítják évek óta a lakosságot.
Nem csoda, hogy az igazságos világba vetett hitünk több fontos ponton is megrendülni látszik, minden nap a szétesés határán táncol. Ha azonban megadjuk magunkat a negatív erőknek, könnyen a tanult tehetetlenség vagy a bénító közöny csapdájába eshetünk, és akkor tényleg nem fog változni semmi. Kellenek olyan sikerek, melyekbe kapaszkodni lehet, hogy talpon maradjunk. Ahogyan Martin Luther King fogalmazott:
Reményből készíts alagutat, amely végigvezet a csalódás sötét hegyén.
Ebben a cikkben valami ilyesmi fog történni: Iddo Landau a Psychology Today honlapján megjelent írását kiegészítve veszek sorra 5 olyan területet, amelyben kimutathatóan jobb lett a világ az elmúlt évtizedekben.
Fontos szempontok a lista olvasásához
- A pozitív statisztikák leírása után minden esetben erős vágy fogott el, hogy negatív adatok tömkelegét is felsorakoztassam, tovább árnyalva ezzel a képet. Ennek a késztetésnek most tudatosan álltam ellen, mert szerettem volna egy maroknyi sikert összegyűjteni, ami erőt adhat egy alapvetően vészterhes világban való boldoguláshoz.
- Egy-két magyar adat felvillantásáról azonban nem tudtam lemondani. Ha ezek kiválasztása természetes módon önkényes is, mindenképpen aggasztóak, és nem lehet elmenni mellettük.
- A kiválasztott területek annyiban véletlenszerűek, hogy a fent idézett cikk struktúráját követik. Említésük nem kicsinyíti más sikerek vagy problémák fontosságát. Merőben téves például az az elképzelés, hogy a kisebbségi csoportokat érő jogsértésekkel addig nem lehet foglalkozni, amíg van korrupció vagy éhezés a földön. Mindhárom egymással szimultán létező, fontos probléma, egyik sem oltja ki a másikat.
- Az erőszak mennyisége valószínűleg nem csökkent az idők során, hanem burkoltabb módokon van jelen az emberek életében. A lista célja semmiképpen sem az, hogy hátradőlve ünnepeljük magunkat, hanem hogy reményt meríthessünk belőle a további konstruktív cselekvéshez. Amíg a háborúknak, az éhezésnek, a családon belüli erőszaknak egyetlen áldozata is van, mindig lesz tennivaló.
# Extrém szegénység
A Világbank adatai szerint extrém szegénységnek minősül, ha valaki naponta kevesebb mint 1,9 USA dollárból, azaz 540 forintból gazdálkodik. Ez havi szinten mai árfolyammal számolva kevesebb mint 16 300 forintot jelent. 1990-ben a föld lakosságának 36 százaléka, 1,85 milliárd ember élt extrém szegénységben. 2015-ben ez az érték 10 százalékra csökkent, 736 millió ember körülményei tartoztak az extrém szegénység kategóriájába. Természetesen egyetlenegy embernek sem kéne ilyen helyzetben lennie.
Magyar adatok: a Policy Agenda jelentése alapján a magyar dolgozók 34 százaléka havi átlagban a minimálbért sem kereste meg 2017-ben. A javak szélsőségesen egyenlőtlen elosztásáról árulkodik, hogy a bérjellegű jövedelmet szerző munkavállalók 65 százaléka keresett összesen annyit, mint a felső 10 százalék. További statisztikákról itt olvashatsz.
# Nemi béregyenlőtlenség
Ortiz-Ospina és Max Roser adatai szerint világszinten csökkent a férfiak magasabb és a nők alacsonyabb fizetése közötti különbség. A linkre kattintva dinamikus grafikonokon keresztül követheted nyomon a folyamatot. Az Egyesült Királyságban például 1970-ben 47,6 százalékos volt a nemi béregyenlőtlenség, 2016-ban viszont 16,8 százalék. Japánban 1975-ben 42,4 százalék volt ez az érték, 2015-ben 25,7 százalék. A különbség természetesen még mindig jelentős, és egyáltalán nem kéne léteznie a nemi alapú diszkriminációnak.
Magyar adatok: a Világgazdasági Fórum a nők helyzetét gazdasági, politikai, oktatási és egészségügyi szempontokat összesítő mutatóval jellemzi. Míg 2006-ban Magyarország a nemzetek közötti rangsorban az 55. helyen állt, addig 2017-re 144 ország közül a 103. helyre csúszott vissza a Global Gender Gap Report 2017 adatai szerint. A nemek közötti bérkülönbség az európai átlag (kb. 20 százalék) alatti, 15,69 százalék volt a Nemek Közötti Egyenlőtlenség Európai Intézete 2017-ben kiadott jelentése alapján.
# Analfabetizmus
Max Roser adatai alapján 1820-ban a föld népességének mindössze 12 százaléka tudott írni-olvasni. 1960-ban az írni-olvasni tudók aránya 42 százalékra, 2015-ben 86 százalékra emelkedett.
Magyar adatok: hazánkban fenti forrás számai szerint 2015-ben a felnőtt lakosság 99 százaléka tudott írni-olvasni. Azonban ugyanebben az évben PISA-felmérés is készült, melynek eredménye arra figyelmeztet, hogy minden negyedik fiatal funkcionális analfabétaként hagyja el az iskolát: azaz ismeri a betűket, de nem érti azt a szöveget, amit olvas.
# Háborús konfliktusokhoz köthető halálesetek
A Max Roser által összesített adatokból látszik, hogy az első és második világháborút követően békésebb korszak köszöntött Európára. Sajnos a világ több országában ma is fegyveres konfliktusok dúlnak, például a Közel-Keleten. 1950-ben világszerte 546 501 ember halt meg ütközetben (főleg Ázsiában), 1972-ben 289 861 fő, 1984-ben 237 032 fő vesztette életét. 2016-ban 87 432 volt az áldozatok száma. Természetesen, ha csak egy ember veszíti el az életét háborúban, az is túl sok, annak sem szabadna megtörténni.
Magyar adatok: Magyarország szerencsére évek óta nem áll hadban más nemzettel, a politikusoknak mindent meg is kéne tenni azért, hogy fennmaradjon a béke és a konstruktív együttműködés. Nyugtalanító adat ugyanakkor, hogy a családon belüli erőszak hetente legalább egy nő életét követeli – mintha máshova helyeződtek volna a frontvonalak.
# Várható élettartam
Az Our World in Data által közölt értékek szerint a várható élettartam 1820-ban világszerte mindössze 30 év volt. Bár nagyok a regionális különbségek, globális szinten a várható élettartam 1960-ban 56, 1990-ben 66, 2015-ben 70 évre emelkedett.
Magyar adatok: itthon a várható élettartam 2015-ben 75,44 év volt a fenti táblázat szerint. A francia székhelyű Egészségügyi Fogyasztói Központ 2018 elején közzétett számításai szerint a magyar egészségügy 35 európai országból sereghajtóként a 30. helyen végzett. Az elemzésben olyan összetett mutatót képeztek, mely kiterjedt például a betegjogok érvényesülésére, a szolgáltatások elérhetőségére, a megelőzésre, valamint a gyógyszerellátásra.
A fenti eredményeket nézve, némi optimizmusra azért lehet okunk: ha nem is ez minden létező világok legeslegjobbika, de azért történnek pozitív változások is. A remény segíthet minket abban, hogy Candide következtetéséhez hasonlóan minden nap legyen erőnk megművelni kertjeinket: oda tudjunk figyelni a körülöttünk élőkre, fejleszteni tudjuk helyi közösségeinket, és jobbá tudjuk tenni a világ ránk eső szeletét.
