Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A felvételt látva a legtöbben úgy éreztük, a vadvilág kulisszái mögé lestünk be és egy csodálatos küzdelem tárult a szemünk elé. A valóság azonban nem ilyen költői, sőt: egészen lehangoló.
A meredek, havas hegyoldalon küzdő medvebocs videója talán már veled is szembejött a hírfolyamodban. Valószínűleg ámulatba ejtett, milyen varázslatos a természet, milyen emberfeletti akaraterőről és küzdeni tudásról tesz tanúbizonyságot ez a fiatal állat.
Erről a videóról van szó:
Hát nem aranyos?
A videó története röviden összefoglalható. Az anyamedve és bocsa egy meredek, havas hegyoldalban áll és a gerincre próbál feljutni. Az anya, bár néhány alkalommal ő is megcsúszik, hamar túljut a veszélyes szakaszon, de az őt szorosan követő medvebocs már nem ilyen szerencsés. Megcsúszik, s hamarosan néhány méterrel alább találja magát. Hamar észbe kap, felindul, többször visszacsúszik, de lassan csak felér a csúcsra. Amikor a kamera a boldog egyesülés pillanatára közelít, váratlan dolog történik: az anyamedve egy mancscsapással elrettenti a kicsinyét, aki így minden eddiginél mélyebbre csúszik vissza, végül egy csupasz szikladarabon talál fogást. De a maci nem adja fel, hatalmas küzdelmek árán végül csak felér ő is, majd mindketten elügetnek. A videóban minden benne van: elképesztően bájos főszereplő, veszély, kaland, hihetetlen akarat és végül happy end – írja a TheAtlantic.
A gond csak az, hogy a biológusok egészen mást látnak a felvételen
Ők úgy látják, hogy a videó egy olyan drónnal készült, amit egy meglehetősen felelőtlen ember irányított. Ugyanis miközben felvételt akart csinálni a medvékről (talán tudtán kívül), nagy veszélybe sodorta őket.
Alig bírtam végignézni!
fakad ki Sophie Gilbert biológus, aki a drónok állatvilágra gyakorolt hatását tanulmányozza éppen. A felvételből úgy tűnik, hogy a szerkezet irányítójának halvány fogalma sem volt róla, milyen hatást gyakorol a medvékre. (Nemcsak tudósok, de más drónpilóták is aggodalmukat fejezték ki a videó kapcsán.)
Mit tudunk a videóról?
Az egyetlen infónk, hogy azt idén június 19-én készítették az oroszországi Magadan régióban. Senki sem tudja, ki kezelte a drónt, ahogy azt sem, milyen típusú géppel és milyen közelről próbált jó képeket lőni. De mindegy is, hogy számokban kifejezve mennyire volt közel.
A medvék viselkedéséből látszik: túlontúl közel merészkedett
– mondja Clayton Lamb az Alberta Egyetemről. Lamb szintén drónok segítségével tanulmányozza egyes Kanadában élő medvefajok élőhelyének sajátosságait. "Már eleve gyanús a jelenet. Nagyon furcsa, hogy egy anyamedve, akinek ilyen kicsi és sérülékeny bocsa van, ennyire veszélyes átkelésre szánja el magát. Igazából nincs olyan természetes ok, amiért nekivágna, kivéve, ha súlyosan fenyegetve érzi biztonságukat" - magyarázza Lamb, aki azt is kiemeli, hogy az anya a videóban végig a drón felé tekintget, nagyon zavarja a jelenléte. A felvétel egy pontján a kamera közelibb képet mutat, mert a drón még jobban megközelíti az állatokat. Ez megmagyarázza, miért csap az anya a bocs felé. Valószínűleg olyan fenyegetésnek érezte a drón jelenlétét, amitől mindenképpen távol szerette volna tartani a kölykét.
Egyes biológusok szerint lehet, hogy sasnak vagy más nagy termetű ragadozó madárnak vélte (egyébként fel is tűnik a felvételen egy nagyobb testű madár árnyéka), de Lamb szerint egyszerűbb oka van a félelmének: egy ismeretlen és hangos tárgy közeledett feléjük.
Sok ember azt hiszi, hogy a drónok csendesek, akár a papírrepülő suhanása, de közelről igenis hangosak tudnak lenni
- mondja a szakember.
Rá is kerestem, nézd! Tényleg nagyon zavaróak, még úgy is, hogy tudom, mi az, ami kiadja a hangot. Képzeld el a kölykét féltő anyamedvét, amikor körülötte ólálkodik egy ilyen izé...
Most akkor baj van a drónokkal?
Nem a drónokkal, inkább a felelőtlen használókkal. A profi természetfilmesek is használnak drónokat, ezekkel vették fel a játszadozó tengeri delfineket a Bolygónk, a Föld II. és az oroszlánfókákat a Kék Bolygó forgatásakor, s a felvételekből gyönyörű filmek születtek. Csakhogy a természetfilmes csapatokkal mindig utaznak olyan szakértők, akik pontosan ismerik a megfigyelt állatok szokásait és viselkedését, és segítenek a stábnak, hogy a lehető legkevesebb zavart okozzák a felvétellel, vagyis: értenek hozzá. Azzal, hogy ezekhez a technikákhoz már bárki hozzáférhet, aki kellő szakértelem hiányában a BBC munkatársának képzeli magát, komoly károkat lehet okozni.
A drónozás olyan új keletű jelenség, hogy általános szabályozása sincs még – egyes szervezetek, államok hoztak már a használatával kapcsolatos szankciókat, de ezek nem általános érvényűek. Az USA nemzeti parkjaiban például már nem lehet drónozni, illetve egyes amerikai államokban a vadászok számára is tiltják, hogy így jussanak az állatok nyomára, de az ennél kiterjedtebb szabályozások inkább csak a repülés biztonságát vagy az emberek jogait akarják szavatolni. (A magyarországi szabályozásról itt olvashatsz bővebben.)
Azzal, hogy a drónok felzavarják az állatokat, veszélyes szituációba sodorják őket (mint anyamedve és a bocsa esetében), emellett megzavarhatják a vadászatot, stresszt okoznak, a táplálékforrásaiktól és élőhelyüktől messzire űzik az állatokat.
Erre olyan sok példa van, hogy Gilbert komplett lejátszási listát állított össze ilyen videókból – megdöbbentő, hogy milyen büszkeséggel posztolják ezeket az emberek, nem is sejtve, hogy gondot okozhatnak. Bár egyre több magánembernek van drónja, az ügyben gyakorlatilag nincs ismeretterjesztés, hogy hogyan lehetne ezeket felelősen használni.
Milyen példái vannak a felelős használatnak?
A drónok felbecsülhetetlen értékű eszközök, amikor a biológusok nehezen megközelíthető élőhelyeket szeretnének megfigyelni, és lényegesen olcsóbbak, biztonságosabbak és halkabbak, mint a repülők. A hozzáértők lenyűgöző dolgokra használták már ezeket az eszközöket. Madárfészkeket és fiókákat számoltak olyan magaslati pontokon, ahová korábban nem, vagy nagy nehézségek árán jutottak csak el, és a korábbi manuális számlálás komoly fennakadásokat okozott. Leopárdfókákat filmeztek az Antarktiszon, tengeri teknősöket Costa Ricán, orángutánok lombba épített kuckóit vizsgálták, sőt: bálna DNS-t is gyűjtöttek az állat által kifújt párán átreptetve a kisgépet. Elképesztő, igaz?
Gilbert tanítványai is nagyon izgalmas területeken használják a szárnyas kamerákat. Egyikük infravörös eszközzel szarvasok éjszakai útvonalait vizsgálta annak érdekében, hogy kevésbé keresztezzék a veszélyes, ember alkotta gépek útvonalát, egy másik csapattag drónra szerelt radarral mérte be, mekkora a pocoknyulak élettere. De ezeken a felvillanyozó vizsgálatokon túl még mindig nagyon keveset foglalkozunk a drónok állatvilágra gyakorolt hatásával.
Mi bajuk lesz az állatoknak a drónoktól?
Ez sok mindentől, többek között az állat fajától, a drón formájától (emlékeztet-e például valamilyen ragadozóra), a drón mozgásától és röppályájától függ, vagy akár attól is, hogy mennyire hirtelen tűnik fel az élőlények környezetében. Még akkor is, ha elsőre nem is látszik, az állatok számára hatalmas stresszt jelent, ha ezek a szerkentyűk túl közel merészkednek. Egy tanulmányban fekete medvék szívműködését vizsgálva azt találták például, hogy a drónok feltűnésekor a szívverésük nagyon felgyorsult, s erős stresszreakciókat mutattak.
Mit lehet tenni?
Két kutatócsoport már kidolgozott egyfajta handoutot arról, hogyan lehetne állatbarát módon használni a drónokat. Mindkét dokumentum kiemeli, hogy a drónártalom a helyzettől és a drón típusától is függ, de abban is egyetértenek, a ne árts! lehet a legfontosabb ukáz a hobbidrónozóknak.
Gilbert eközben szeretné fajok szerint is pontosítani, milyen hatással vannak ezek a szerkentyűk. Mint mondja, először azokat a fajokat kell vizsgálni, amelyeket jobban veszélyeztetnek a drónok. Így ebből a szempontból azok az állatok élveznek elsőbbséget, akiknek valamilyen repülő ragadozójuk van, vagy hangok alapján tájékozódnak.
Addig is, amíg nincs a kezünkben közérthető és alapos útmutatás a drónhasználatnak erről a vonatkozásáról, a józan ész és az empátia marad, hogy eligazítson. Amikor egy hegyoldalon küszködő bocsot látsz, akkor vagy felelős drónozó, ha arrébb viszed a gépet.
