A kólánál már tényleg csak a light kóla egészségtelenebb

Olvasási idő kb. 3 perc

Azt eddig is tudtuk, hogy csak az iszik cukros üdítőt, aki szeret veszélyesen élni – most az is kiderült, hogy az édesítőszerrel is baj van.

Az amerikaiak 2016-ban összesen közel 11 millió tonna cukrot fogyasztottak, ennek nagy részét cukrozott italok formájában. A legújabb kutatások szerint a hozzáadott cukor – különösen a cukros italokban található fruktóz – károsíthatja az agyat. A Framingham Heart Study (FHS) adatainak felhasználásával készített vizsgálatból kiderült, hogy a cukortartalmú italok rontják a memóriát, kisebb agyi térfogatot és kisebb hippokampuszt (ez az agy memóriáért felelős területe) eredményeznek – olvasható aProfessor Health-ben .

Az sem segít, ha cukros leveket diétás üdítőkre cseréljük le

Megállapították, hogy azoknál, akik napi rendszerességgel diétás szénsavas üdítőt fogyasztanak, majdnem háromszor akkora valószínűséggel alakulhat ki a stroke vagy demencia. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a Journal of Alzheimer's Disease kiadványban megjelent tanulmány adatai csak korrelációt mutatnak, de nem ok-okozati összefüggések. Több kutatásra van még szükség ahhoz, hogy megállapítást nyerjen, hogy a cukros és szénsavas italok ténylegesen hogyan és milyen mértékben károsítják az agyat, a fogyasztásuk elkerülésére tett javaslat ezért nem valamiféle végső megállapítás, de egy nagyon erős ajánlás, amit mindenkinek érdemes fontolóra vennie.

Idézőjel ikon

Ez nem túl jó hír a cukros üdítők (gyártói) számára, és sajnos a mesterséges édesítőszerekkel való helyettesítés sem segít. Talán a régi jó víz az, amire az emberi szervezetnek szüksége van

– tette hozzá Sudha Seshadri, aki mindkét tanulmány elkészítésében részt vett. A szintén mindkét kutatásban résztvevő Matthew Pase ezen kívül azt is elmondta, a hozzáadott cukorról már az ovisok is betéve tudják, hogy rossz hatással van az egészségre. A finomított/ hozzáadott cukor nagy mértékben megnöveli a szív- és érrendszeri megbetegedések és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, és a lakosság kóros elhízottságáért is felelőssé tehető. A cukor az emberi agy működésére gyakorolt hosszú távú hatása azonban kevésbé ismert.

Öl, butít, nyomorba dönt

A Journal of Alzheimer's & Dementia című kiadványban tavaly publikált tanulmány szerint a kutatók körülbelül 4 ezer embert vizsgáltak meg MRI segítségével, és kognitív vizsgálatokat is végeztek rajtuk. A vizsgáltak naponta több mint két cukros italt fogyasztottak, vagy hetente háromnál többször ittak szénsavas üdítőt. Azoknál, akik a legtöbb cukros üdítőt, gyümölcsitalt, vagy szénsavas italt fogyasztották, a felgyorsult agyi öregedés jelei mutatkoztak, kisebb lett az agyi térfogatuk, rosszabbul működött az epizodikus memóriájuk, és összezsugorodott agyukban a hippokampusz nevű terület – ezek pedig mind a korai stádiumú Alzheimer-kór tünetei.

A szintén tavaly, a Stroke című szaklapban megjelent második tanulmányban a kutatók 10 éven keresztül követtek nyomon olyan önkénteseket, akik napi rendszerességgel fogyasztottak cukros és/vagy szénsavas üdítőt. A 45 év feletti alanyok körében 2888 agyvérzésen átesett beteg, a 60 év felettiek között 1484 demens volt.

Nem az a legfőbb baj, hogy hizlal.
Fotó: Shutterstock

Van rosszabb a cukornál, és nem a sátán az

Ebben a vizsgálatban nem találtak egyébként korrelációs összefüggést a cukrosital-bevitel és a stroke vagy demencia között, ami a kutatókat is vastagon meglepte. Azok között ugyanakkor, akik naponta legalább egyszer ittak diétás szénsavas üdítőt, háromszor nagyobb valószínűséggel alakult ki stroke vagy demencia.

Idézőjel ikon

Némileg meglepő volt, hogy a diétás szénsavas üdítők fogyasztásának ilyen negatív kimenetele lehet

– mondja Pase. Hozzáteszi, hogy a különböző típusú mesterséges édesítőszerek hatását tekintve a rendelkezésre álló kutatási eredmények korrelációs és nem kauzális jellegűek, kitér továbbá néhány módszertani nehézségre is a szóban forgó együttjárások reprezentativitását, valamint az önbeszámoló-jellegű adatfelvételt illetően. A tudósok az elmúlt években számos hipotézist állítottak fel arra vonatkozóan, hogy az édesítőszerek hogyan lehetnek ilyen ártalmasak, ezek tisztázására azonban még több kutatómunkára van szükség a jövőben.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

JéBé
JéBé
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?