Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A legújabb kutatások szerint sokkal többet, mint azt eddig gondoltuk.
Magyar kutatóké volt az érdem: 2016-ban számoltak be arról, hogy a kutyák nemcsak azt értik meg, ahogy, de azt is, amit mondunk nekik.
Az ELTE Etológia Tanszéke és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai a világon elsőként vizsgálták, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet, az eredményeiket pedig a Science folyóirat közölte. A vizsgálatokat később az atlantai Emory Egyetem munkatársai folytatták.
De mi történik a kisállatunk agyában, amikor mondjuk, azt a szót hallja, hogy „mókus”? Vajon az ő kis fejében is a vöröses-barnás rágcsáló képe jelenik meg, vagy inkább a hangtónusunkra, gesztusainkra reagál valahogy?
Bizony, szőrös kis kedvenceink (most a kutyákra, nem a mókusokra gondolok) a szavak jelentésével is tisztában vannak. Az fMRI-vel végzett kutatások azt igazolták, hogy a kutyák agya másként reagál például azokra a szavakra, amelyeket már korábban hallott tőlünk, mint azokra, amiket még nem. Ez persze nem jelenti azt, hogy a mókus képe jelenik meg a fejecskéjükben, amikor meghallják tőlünk ezt a szót, de valamilyen felismerés mégiscsak történhet – állítják a kutatók.
„Tudjuk, hogy a kutyák képesek feldolgozni az emberi nyelv legalább néhány aspektusát, mivel meg tudják tanulni a verbális parancsokat” – állítja Gregory Berns, az atlantai Emory Egyetem kutatója, aki hozzátette: „korábbi vizsgálatokból kiderült, hogy a kutyák sok más utalásra támaszkodnak a verbális parancsokon túl, ilyenek például a tekintet, a gesztusok és az érzelmi kifejezések”.
Hogy néz ki egy ilyen kutatás?
Az amerikai vizsgálatban 12 kutya vett részt, akiknek kiválasztásakor a kutatók mindenféle fajtából válogattak. Mielőtt azonban a lecsóba csaptak volna, a gazdiknak előzetesen hónapokig kellett a kutyusokat tanítgatni arra, hogy képesek legyenek megkülönböztetni 2 tárgyat egymástól, és jelezni, ha a megfelelő tárgy neve hangzik el, amikor valamelyik tárgyat felmutatják nekik.
Amint az ebek belejöttek a dologba, és minden alkalommal felismerték az adott tárgy és a hozzá tartozó név kombinációját, a kutatók hozzákezdtek az fMRI-szkennerrel való vizsgálathoz.
Ezen a szinten a gazdiknak a betanított tárgy nevét kellett mondogatniuk, egy olyan kifejezéssel együtt, amit még az állatok soha nem hallottak korábban. Ezzel egy időben egy-egy tárgyat is felmutattak az állatoknak, amelyek között a betanulás során megismert kellék is helyet kapott. Az eredmények vizsgálatánál kiderült, hogy a kutyák agyi aktivitása akkor volt élénkebb, amikor új dolgokat mutattak nekik, vagy új szavakat hallottak. A kutatócsapat úgy véli, lehetséges, hogy az egész mögött az van, hogy a kutyák ilyenkor baromira szeretnék megérteni, hogy a gazdi épp mit is akar tőlük.
Várakozásainknak megfelelően a kutyák képesek különbséget tenni olyan szavak között, amelyeket ismernek, és amiket nem
– mondja Ashley Prichard az Emory Egyetem kutatója. Bár a tekintetben a kutyák és emberek agyműködése teljesen azonos, hogy a szavak jelentését a bal agyfélteke dolgozza fel, az intonáció megértéséért pedig a jobb agyfélteke felelős, az az eredmény, hogy a kutyák agya az ismeretlen szavak hallatán aktivizálódik jobban, eltérést mutat. Az emberi agy ugyanis jellemzően akkor mutat nagyobb idegi aktivitást, amikor olyan szavakat hall, amelyeket ismer.
„Messze vagyunk még attól, hogy biztosan tudjuk, hogy a kutyák hogyan értik meg a beszédünket, de nagyon úgy tűnik, elég okosak ahhoz, hogy legalább néhány szót megértsenek abból, amit tőlünk hallanak” – mondja Berns.
